Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

7. szám - Toókos Ildikó: A balatonföldvári halastó vizsgálatának tapasztalatai

325 Hidrológiai Közlöny 1965. 7. sz. Beszámoló VÍZKÉMIA A balatonföldvári halastó vizsgálatának tapasztalatai TOŐKOS ILDIKÓ* Hazánkban is mindinkább előtérbe kerül a házi szennyvizek, de sokszor az ipari szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának kérdése. Az előforduló számos lehetőség közül nagyon kedvezőnek tekinthető a halastavas szennyvíztisztítás, illetve hasznosítás. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízminőségi Osztálya 1959. év nyarán részletes, 1960. év nyarán pedig tájékozódó jellegű vizsgálatokat végzett a balatonföldvári halastó területén, illetve a tó nádassal szegélyezett szakaszán (ahol a bevezetett szennyvíznek a halastóra gyakorolt hatása várható volt). A balatonföldvári községi szennyvíztisztító telepről (a telep műtárgyai : homokfogó, kétszintes ülepítő, 2 db párhuzamosan kapcsolt csepegtetőtest, utóülepítő) távozó szennyvíz másodlagos tisztítás céljából a Felsősomogyi Halgazdaság kezelésében levő mintegy 50 kh kiterjedésű halastóba kerül. Hígítóvíz : Séd patak, vízhozama 0— 150 l/sec között változik [1]. 1959 tavaszától kezdődően az éjszaka folyamán 2—5 óra között ülepített szennyvíz, nappal biológiailag tisztított szennyvíz került a halastóba. A tó halhozama 1959-ben 560,9 q. 1960-ban este 19 óra és reggel 5 óra között ülepített szennyvizet vezettek a halastóba. A szennyvíztisztító telep május végétől két műszakban dolgozott összesen 14 órán keresztül. Így a biológiai tisztítás nélküli szennyvíznek a halastóba vezetését (naponta 10 órán át) is ettől az. időponttól lehet számítani. Az évi halhozam 536,4 q. A szennyvíz mennyisége a nyári időszakban mintegy 700—1000 m

3/nap-nak tekinthető. Vizsgálataink két csoportba sorolhatók : I. A halastó által előidézett másodlagos tisztítás hatása a szennyvízre, illetve a bevezetett szennyvíz halastóra gyakorolt hatásának vizsgálata. II. A halastó általános vízminőségi vizsgálata. I. A halastó által előidézett másodlagos tisztítás hatása a szennyvízre, illetve a szennyvíznek a halastóra gyakorolt hatása A szennyvíz beömlési helye mellett 30 db egymáshoz közeli, a beömlés helyétől távolabb, egymástól messzebb jelöltünk ki mintavételi helyeket. A mintákat 1959. VII. 8-án 16 órakor kezdtük venni. Folyamatosan haladva az utolsó mintát 17,45 órakor vettük az 1. ábrán feltüntetett mintavételi helyen. Az időjárás derült, napsütéses volt. A levegő napi középhőmérséklete 23,1 C°. volt A gyűjtött vízmintákat kémiai szempontból • részletesen megvizsgáltuk. A 30 mintából mintegy * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. JELMAGYARÁZAT-' Klorid c/- yys^r. 40 ma/L felett .'.X ^S.-". 35-40mg/l között .'/ V30-35mg/l között „••„/ Összes nitrogén ."."/ 70 mg/t felett ,"„/ 10-5mg/L között „•„•/ \ " 2-5 mg/l között -."'/ Y." ° Hörösmintnvétet _* / \"„"' w w Hadas "/ r** -«_ •/-<"• V (£ Szennuviz-\ beömlés \i \X , (WfrK Szennyir/ztisz-t. \ o * t ti tó telep~Zp>^ 1. ábra. A szennyvíz hatása, valamint a mintavételi helyek (1959) <t>uzypa 1. BAUsmiie cmoiHbix eod u Mecma no enmuw npoö (1959) Abh. 1. Einfluss der Abwasser und Anordnung der Probe-Entnahmestellen (1959) 270 elemzést végeztünk. Az elemzési adatok nagy száma miatt csupán néhány lényegesebb, az összehasonlításra módot adó vizsgálati adatot ismerttünk az 1. táblázatba,n.(A kémiai vizsgálatok összes adatát a „Balatont érő szennyeződések vizsgálata"' című 1960-as VITUKI összefoglaló jelentés tartalmazza.) A vizsgált alkotórészek közül legjellemzőbbnek az oxigén és a klorid, valamint az összes nitrogéntartalom mutatkozott. Egyéb, a szennyezettség szokásos megítélésére' szolgáló alkotórészek (oxigénfogyasztás, BOI.,, összes szervesanyagtartalom) vizsgálati adatai a halak takarmányozása miatt jelen esetben nem vehetők figyelembe. Meg kell jegyezni, hogy a kloridtartalom csökkenése nem a szennyvíz lebomlásának mértékére, hanem a Séd-patak, majd a halastó hígító hatására mutat rá. A jellemzőként említett alkotórészek segítségével a szennyvíz halastóra gyakorolt — kémiailag kimutatható — hatását szintén az 1. ábra szemlélteti. Az ábra tanúsága szerint a szennyvíz a tónak mintegy 280 m

2 területén érezteti hatását. A növényzettel dúsabban borított területhez magasabb oxigéntartalom tartozik. Különösen ez a helyzet a szennyvízbeömlés környékén. Az elemzési