Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

6. szám - Dr. Czike Kálmán–Bilibok Péter: A talaj nedvességének meghatározása neutronszóródásos módszerrel

Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. 284 ÖNTÖZÉS A talaj nedvességének meghatározása neutronszóródásos módszerrel Dr. CZIKE KÁLMÁN* és BILIBOK PÉTER* A talaj nedvességtartalmának ismerete fontos szerepet játszik a növénytermesztésben, különö­sen ahol öntözéses gazdálkodást folytatnak. De lé­nyeges a nedvességtartalom ismerete pl. az öntödei homokoknál, a kőolaj, szerves kémiai készítmé­nyek stb. esetében is. A nedvességtartalom meghatározására a klasz­szikus szárítószekrényes eljáráson kívül több módszer ismeretes. Ilyen az elektromos ellenállás mérésén alapuló vizsgálat, a tenziométeres mérés és újabban több sugárzás mérésen alapuló módszer mint például a neutronszóródásos módszer. Amint az irodalomból kitűnik, már kb. 18 éve használnak rádióaktív izotópokat a talaj nedves­ségének és sűrűségének mérésére. E téren úttörő vizsgálatokat végeztek Kirkham és mások [1, 2, 3, 4, 5, 6]. A meghatározás elve röviden a következőkben foglalható össze : A talajba helyezett neutron-forrásból kilépő gyors neutronok a körülöttük lévő atommagokba ütközve energiájukat elvesztve lassú neutronokká válnak. Legnagyobb hatásfokkal a hidrogénatom­magok fékezik le a neutronokat, így a lassú neutronok mennyisége arányos a talajban levő hidrogénatommagok számával, tehát a talaj víz­tartalmával is. Megfelelő detektor segítségével, mely a lassú neutronokat érzékeli, a lassú neutronok sűrűsége mérhető. A lassú neutronok sűrűségéből megfelelő hitelesítési görbe segítségével meghatározható a talaj nedvességtartalma. Hazánkban csak most kezd elterjedni ez az eljárás, mely gyorsaságával sok előnyt biztosít a régi nehézke­sebb vizsgálatokkal szemben. Ezt tette lehetővé többek között a MTA Agrokémiai és Talajtani Kutató Intézete Izotóp laboratóriumában előállított készülék is. E ké­szülékkel végzett eddigi tpasztalatainkról kívánunk az alábbiakban röviden beszámolni : A méréshez alkalmazott készülék az 1. képen látható. A készülék fő részei a hordozható rate­meter, a sugárforrás, mely az észlelő szondához csatlakozik (a képen a fehér léc mutatja) a védő­tok (ólom és parafin burkolat). A készülék a sugárvédelmi előírásoknak meg­felelően használható. Sugárforrásunk egy polónium­berillium forrás (139 nap felezési idő). A magreakció alapja : ,He "C + Jn + 5,65MeV «í "Tv. rV * - • - - *i .:• - - - ­,> * T \ . - • , . v. ."V'k • • 2, . ' • ' • .' • " ­w . / ­I , , r; , : • K 1 > r; , : ' ~ * - % -' V > , ' C > 1. kép. A neutronszóródásos talajnedvességmérő készülék (pomo 1. ripuőop ÖAH u3MepeHun. ejiajicHocmu zpynma, paöomawiquü Ha ocHoeanuu pacceanuH HeümpoHoe III 1. Instrument relying on neutron seattering for measur­ing soil moisture (A keletkező béta aktivitás arányos a termikus neutron fluxussal, így a talaj nedvességtartalmá­val.) A talaj nedvességtartalmát általában a szá­raz talaj súlyára számított nedvesség százalékában adjuk meg. Módszerünkkel azonban a térfogatra vonatkozó nedvességet tudjuk meghatározni. A két érték között az összefüggés J. Marcesse szerint [3] : , H v H v os = oh ­100 H 4Be + 2' A keletkező lassú neutronok ezüstfóliával körülvett béta számláló Geiger—Müller számláló­cső segítségével észlelhetők. * Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet, Szarvas. ahol QS = a száraz talaj sűrűsége, gh = a nedves talaj sűrűsége, H = a száraz talaj súlyszázalékában kife­jezett nedvesség, H v = a térfogat százalékában kifejezett ned­vesség. A képletből látható, hogy a súlyszázalékban ki­fejezett nedvességtartalom kiszámításához a gs, vagy Qh ismerete szükséges. Ez megvalósítható a ned­vességméréssel egyidőben végzett térfogatsúly meghatá­rozással, vagy a talaj sűrűségének egyidejű mérésével. Előbbi eljárás a módszert lassúbbá teszi. Éppen ezért célszerű olyan készülékek előállítása, melyekben a neutron sugárforrás kicserélhető gamma sugárforrásra és ennek segítségével ugyan­azon furatban a talaj sűrűsége is meghatározható. A ratemeter adatainak értékeléséhez hitele­sítést kell végezni. Ennek érdekében több mérést végzünk a műszerrel és az egyidejűleg vett ned­vesség- és sűrűségmintákból a szárítószekrényes eljárással meghatározzuk a talaj nedvességét, továbbá sűrűségét. A görbét feltétlenül olyan körülmények között kell meghatározni, amilyen körülmények között a műszert használják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom