Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
6. szám - Hazslinszky Tamás: Az észak-borsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrográfiai kérdése
262 Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. Hazslinszky T.: Az északborsodi Alsóhegy karsztja vagy legalábbis annak egy része napnak kitett és nem zárt fekvésű. A magasabb, zártabb fekvésű és lassúbb lefolyást biztosító vízgyűjtőterületű Hangyás-víznyelő csak 22-én délután kezdett gyengén működni. Ezek a víznyelők — a Bükklápait kivéve, amely a legtovább maradt aktív —• az első meleghullám tartama alatt levezették vízgyűjtőjük vizét. A zártabb fekvésű víznyelők csak 26-a körül indultak meg, mint a bábavölgyi 2. és 3. víznyelők. Működni kezdett a Kis- és Nagyvizestöbri-víznyelő, valamint a bábavölgyi 4. víznyelő is, de nyelésük jelentéktelen volt, s ilyen maradt végig. Ennek oka az, hogy ezek a víznyelők mély, zárt töbrök alján nyílnak, ahol a hideg levegő hosszú időre megrekedt, s ezért a hó olvadása igen lassú volt. Ezekben a töbrökben 3—5 C° hőmérsékletkülönbségeket észleltünk a környező hőmérsékletekhez viszonyítva. A víznyelők működésére vonatkozó észleléseinket a 2. táblázat tartalmazza. Külön kell megemlítenünk az Acskó-rétivíznyelőt, egyrészt azért, mert ennek nyelési viszonyairól eddig semmi észlelésünk nem volt, másrészt mert vizsgálataink eredménye a táblázatba nem foglalhatók. A víznyelő a meginduló olvadás és az áradó Acskó-forrás vizét nem tudta levezetni. 22-én délelőtt mintegy 100x150 m kiterjedésű, átlag 30 cm mély tó keletkezett, melynek mélysége 25-ére átlag 50 cm-re növekedett. Ez a mennyiség mintegy 6000 m 3-t tesz ki, ami az Acskó-forrás ezen időszak alatt adott 500—1000 1/p-es vízhozamából és a nagy kiterjedésű vízgyűjtőterület legalább ilyen hozamú olvadékvizeiből gyűlt össze. A nyelőpontot és a tófenék nagy részét 22-én délelőtt 2—3 cm vastag jégréteg borította. A nyelés valószínűleg csak másnap indult meg lassan, amikor a jégréteg kezdett felengedni. A tó az utolsó észleléskor, 30-án délelőtt még közel ugyanilyen kiterjedésű és mélységű volt. Az Acskó-forrás még 500 1/p-et adott, a vízgyűjtőterületről azonban már semmi hozzáfolyás nem volt. Április 2-án délelőtt, tehát 3 nap múlva a tavat teljesen leürülve találtuk. Ez azt jelenti, hogy az eddig erősen eltömődöttnek hitt nyelő igen erőteljesen nyel, kb. 1500—2000 l/p a kapacitása. A festéssel kimutatott összefüggések Az összefüggések kimutatására kétféle festéket: fluoreszceint és sót (NaCl) használtunk, hogy egyszerre több víznyelő is megfesthető legyen úgy, hogy esetleges azonos forrásban való megjelenésük esetén is jól szétválaszthatók legyenek. A karsztos hidrográfiai rendszerek összefüggésének kimutatására nem minden esetben festékeket A víznyelők működésére vonatkozó adatok (l/p) az észlelés időpontjával 2. táblázat Taönuiia 2. JJaHHbie (A/MUH) no deücmeuw nozAomumeAeü eodbt c yKa3aHueM damu HaöAwdeHun Tabelle 2. Angaben über die Tátigkeit der Ponore (l/Min) mit Beobaehtungsdatum -—-Nap Víznyelő — 1964. III. -—-Nap Víznyelő — 22 | 23 24 25 | 26 27 28 29 30 Biikklápai 250 (8 3 0) 900 (11«) 250 (10 3 0) 1000 (17 5°) 450 (14°°) 75 (9 3 5) Szúnyogos 270 (I400) 450 (13°°) ? X X X Hangyás 30 (17 3 0) 500 (13°°) 150 (13°°) 70 (17°°) ? X X X Bábavölgyi 1. sz. X X ? ? X szivárgás ? X X Bábavölgyi 2. sz. X X í ? 100 (15 3°) 330 (14 1 0) ? ? ? Bábavölgyi 3. sz. szivárgás t ? ? 60 (15 3 5) 20 (15 4 5) 230 (13 5 S) 100 (12«) ? ? Bábavölgyi 4. sz. X X X ? 60 (15 3 5) 20 (15 4 5) 20 (13 4 5) 5 (12 3°) ? ? Kisvizestöbri X X X ? 15 (17 1 5) 10 (11 4°) ? ? Nagyvizestöbri X X X ? 5 (I700) ? ? ? ? Pócsakői í 80 (15°°) ~ 5 í (17 1 6) szivárgás ? X ~ a víznyelő működött, de hozamadat nincs X a víznyelő nem működött ? megfigyelés hiányzik.
