Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

6. szám - Dr. Ungár Tibor: A rétegazonosítás üledékfizikai módszereiről

Ungár T.: A rétegazonosítás üledékfizikai módszere Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. 257 A szegedi Alsótiszapart környéki rétegek képlékenység! sajátságai 2. táblázat A réteg földtani megnevezése talajfizikai megnevezése jele a szelvényen F [%] P [%] Pi [%] Ilolocén ártéri agyaglerakódás Kövér és sovány agyag a, b 41—55 21—33 18 —32 Szervesanyag-tart. állóvízi üledék Humuseos agyag, iszap e 32—70 17—25 14 —48 Iszap, sovány agyag f 30—38 19—22 11 —17 Iszap, sovány agyag f 19—22 11 —17 Felső-pleisztocén tavi agyaglerakódás Kövér agyag g 46—70 17—21 28—49 A szegcdi Oskola utcai rétegek képlékenység! sajátságai 3. táblázat A réteg • földtani megnevezése talajfizikai megnevezése jele a szelvényen F [%] P [%] Pi [%] Humuszosodott lösz Humuszos iszap, agyag a 30—46 16—25 12-26 Infúziós lösz Iszap, sovány agyag b 31—41 16—21 11-20 Felső-pleisztocén tavi agyaglerakódás Kövér agyag c 49—80 18—26 28-53 letérői vizsgált minták alapján is felraktuk. A vizsgált terület növelésével a pontok a sorozóegyenesek körül egyre inkább szóródtak. Ez arra mutat, hogy a sorozóegyenesekkel való rétegazonosítás is csak korlátozott nagyságú területen, a talajmechanikai vizsgálatok szokásos keretei között használható. Feltételezhető, hogy a használhatóság területi határa a helyi földtani adottságoktól is függ. Valószínű, hogy az elkülönítés viszonylag nagyobb területen is megbízható akkor, ha az elkülönítendő rétegek kora ill. keletkezési körülményei közötti különbség nagyobb. A módszer használhatósága szempontjából bizonyára kedvező, ha a rétegződés egyenletes. Helyi, szegedi viszonylatban úgy találtuk, hogy a módszer kb. 4—6 ha területen belül nyújt megfelelő eredményeket. e) Gyakorlati vonatkozásban meg kell említenünk, hogy a folyási metszék és index értéke a folyási egyenes helyzetétől igen érzékenyen függ. Ezért, ha a folyási egyenest rétegazonosítás céljára óhajtjuk használni, meghatározása különös gonddal végzendő. Az oly pontosságú mérés, amely a folyási határ ill. a plasztikus index megállapításához, az üledék megnevezéséhez még éppen elfogadható, a folyási metszék és index meghatározásához nem elegendő pontosságú. V. Összefoglalás 1. Az üledékrétegek földtani igényű (kor és eredet szerinti), de a szokásos sokoldalú üledékföldtani vizsgálat nélküli azonosításához jelentős elvi és különösen nagy gyakorlati érdek fűződik. 2. Az ilyenfajta módszerek vizsgálata arra mutat, hogy a rétegek kóplékenységi sajátságai a földtani azonosításhoz sokszor értékes adatokat nyújtanak. 3. A vizsgálatok azonban megmutatták azt is, hogy az eddig javasolt eltérő módszerek értéke között igen nagy a különbség. A Casagrande-féle képlékenységi grafikon alig, a Fehérvári—Szalayféle azonosítási index mérsékelt eredménnyel használható. A vizsgálatok szerint a fizikai rétegazonosítás jelenleg ismeretes módszerei közül Járay J. módszere a legalkalmasabb, eredményei a részletek tekintetében is jól értelmezhetők. 4. A módszer használatának területi korlátai vannak, a szokásos „talajmechanikai dimenziók" között használható. 5. Ha a folyási egyenest rétegazonosításhoz használjuk, meghatározása különös gondossággal végzendő. IRODALOM [1] Casagrande, A. : Research on the Atterberg Limits of Soil. Public Roads, Bd. 13. H. S.

x 1932. [2] Casagrande, A. : Classification and Identification of Soils. Proc. Am. Soc. of. Civ. Eng. Vol. 13., 1947. [3] Fehérvári, M., Szalay, M. : Mérőszám alkalmazása rétegazonosításban. Földtani Közlöny, LXXXIII. évf. 4—6. sz., 1953. [4] Járay, J. : Zusammenhang zwischen den Bodenphysikalischen Kennwerten. I., Stoffqualitátskennwerten. Acta Technica, Tom. XXIV. Fasc. 3—4., 1959. [5] Járay, J. : Rétegazonosítás. Bányászati Kutató Int. Közi., VIII. évf. 1. sz., 1963. [6] Járay, J. : Layer Identification based on the