Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

6. szám - Dr. Rétháti László: A talajvíz évi menetgörbéjének sajátosságai

Rétháti L.: A talajvíz évi menetgörbéje Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. 249 ezért helyesebb, ha évenként kiszámítjuk a statisztikailag meghatározott időpontban mért vízszint és az évi tényleges szélső érték között cm-ben mutatkozó különbséget, és ezen különbségek 25 éves átlagával jellemezzük a szélső értékek időpontjának megbízhatóságát. Az előzőekben definiált „átlagos eltérések" értékét a 4. táblázat tünteti fel. A táblázat meg4. táblázat A szélső értékek napján a tényleges szélső értékektől mért átlagos eltérések A kút száma Átlagos eltérés a A kút száma maximum minimum A kút száma napján A kút száma [cm] [%] [cm] [%] 234. 13,0 9,7 7,1 5,3 412. 12,0 14,3 6,0 7,1 308. 14,0 12,5 9,8 8,7 307. 14,0 12,3 5,6 4,9 374. 23,4 17,8 10,5 8,0 288. 16,9 15,8 11,7 10,9 360. 7,5 15,0 4,4 8,8 226. 9.0 19,7 2,4 5,2 337. 13,8 13,5 4,7 4,6 483. 14,0 15,6 6,2 6.9 1302. 11,5 15,7 7,3 10,0 999. 13,5 12,7 5,4 5,1 156. 6,2 13,4 6,1 13,2 120. 23,7 16.3 12,0 8,3 213. 20,1 20,0 9,7 9,6 469. 19,7 27,1 4,0 5,5 150. 21.1 18.4 11,4 9,9 179. 12,0 23.7 3,9 7,7 Átlag : 14,7 16,3 7,1 7,8 1 adja azt is, hogy ezek az értékek az átlagos évi vízjáték hány százalékát teszik ki. Ez azt jelenti, hogy pl. ha Kondoroson az építkezést azzal a feltételezéssel ütemezzük, hogy minimális vízállásra okt. 29-én számítunk, a ténylegesen bekövetkező azévi minimum az okt. 29-én mért vízállástól átlagosan csak 4,4 cm-rel fog különbözni, ami az évi átlagos vízjátéknak (50 cm) a 8,8%-a. Az „átlagos eltérések" meglepően alacsonyak (főleg a minimum időpontját illetően), teljes mértékben kielégítik az építőipar igényeit. Érdemes itt megjegyezni, hogv a kondorosi kútnál 9 olvan év volt, amikor az okt. 29-i vízállás a tényleges őszi minimumnak felelt meg, további 10 évben pedig nem haladta meg a 15 cm-t ! Az évi menetgörbe szimmetria-viszonyai Az évi menetgörbét sinus-függvényként szokásos kezelni, anélkül, hogy e feltételezés helyességét valaki bizonyította volna. Az ugyanazon kút adataiból szerkesztett jelleggörbék (3. ábra) azt bizonyítják, hogy általános érvényű függvénykapcsolatról nem is lehet beszélni, szabályos és valóban a sinushullámhoz hasonló alakú — menetgörbéről is gyakorlatilag csak akkor, ha a vizsgált évet megelőző és követő év meteorológiai viszonyai ezen évével megegyeznek. Szó lehet még arról, hogy az analitikus vizsgálatot több évi átlagok alapján megrajzolt menetgörbe segítségével végezzük el. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban legfontosabb azt tisztáznunk, szimmetrikus-e a menetgörbe, vagy nem. Az 1. táblázat szerint a maximumok és minimumok időpontjai közötti különbség 4,1 és (5,9 hónap között változik, 18 kútra az átlag 5,5 hónap. A 25 éves átlagokra rajzolt menetgörbe tehát nem szimmetrikus; 18 kút átlagát tekintve a tározódás időszaka mintegy 18—20%-kal nagyobb, mint a vízkészletfogyasztás időszaka. Könnyen bizonyítható, hogy a menetgörbe szimmetriaviszonyait a talajvízszint terep alatti mélysége határozza meg. Ugyanazon koordinátarendszerben ábrázolva a szélső értékek időpontja és a KOV mélysége közötti korrelációs összefüggéseket (9. ábra) konvergens egyenespárt kapunk. Az egyenesek ugyanazon talajvízmélységhez tartozó, tehát egy függőlegesbe eső pontjainak távolsága a vízkészletfogyasztás időtartamát adja meg. Ez az érték a felszínközeli talajvizeknél 6 hónap körüli, 4 és 6 m KÖV-ű talajvizeknél viszont már csak 5,1, illetve 4,4 hónap, tehát a tározódás és vízkészletfogvasztás időszaka közötti arány 1 : 1,35 és 1 : 1,73. A statisztikai adatok tehát egyértelműen azt bizonyítják, hogy az évi átlagos menetgörbe általában aszimmetrikus, éspedig annál nagyobb mértékben, minél mélyebben mozog a talajvíz. ^ 67 \ is s líi SS § - 0 1 2 3 4 5 S A Kt)V terep alatti mélysége, K [m] 9. ábra. A szélső értékek időpontjainak és a vízkészletfogyasztás időtartamának változása a talajvízszint átlagos mélységével Abb. 9. Veránderlichkeit der Zeitpunkte des Auftretens von Extrémén und der Dauer des Aufbrauchs von Wasserdargeboten mit der durchschnittlichen Tiefenlage des fírundwasserspiegels Fig. 9. Changes in the time of extreme values and duration of groundwater depletion with average depth of groundwater below the terrain