Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

5. szám - Ozoray György: Az Északkeleti Középhegység vulkáni vonulatának vízföldtana

216 Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. Ozoray Gy.: Az Északkeleti Középhegység vízföldtana JELMAGYARÁZAT: /DD 3 EZD 4E3 ÍE3 fEl 7 E31 9 * 10 o 11^-' 12^ 13 f H 3. ábra. A Mátra hegység vízföldtani vázlata Szerkesztette : Ozoray György, 19H4 1: üledékes aljzat (oligocén-helvéti), 2: eocén vulkáni összlet, .1: felső helvéti „középső" riolittufa* 4: tortonai fő vulkáni összlet (andezit, piroklasztikum stb.), 5: vízzáró mállott andezit stb„ 6: vulkanizmusnál fiatalabb üledékek, 7: hegységperemi törmelékmező és kavics, 8: folyó, 9: bánya, 10: gázos forrás, vagy kút, 11: törésvonal, 12: [vízáramlás iránya, 13: uralkodó dőlés. 14: rétegforrás-sor. Qmypa 3. rudpoeeoAoamecKaa cxeMa eopu Mampa 1: ocaaoMnoe Jiowe (oanroiieHnoe-xeJiBeTCKoe), 2 : ByjiKaHHMecKaH TOjima oouena, 3 : BepxHexenbBeTCKHÜ ..cpeflHHÜ"' PHO.IHTOBBIH TYI)), / . TopTOHCKan rjiaBHan ByjiKaHHMecKas Toama (aHne3HT, nnpoKJiacTHKyM h T.a.), í: BoaoHenpommaeMbiií pa3pyiueHHbi(t aHae3nT, ff ; ocaaoMHbie noponw, HBjiHiomnec>i öo.iee MOJionwMH, MeM ByjiKaHHMeciíHe nopoau, 7 : noae O6/IOMOK H rpaBHH B oKpafluax rop, S : pe«a, » Kapbep, 10 : raaoBuii HCTOMIIHK, HJIH Kojioaeu, 11 : .HHHMH n3.iOMa, 12 : iianpaBJieHHe BBHweHHe aoabi, 13 : rocnoacTByiotUHií iiaKJioii, 14 : rpynna naacTOBbix HCCTOMHHKOB Abb. 3. Hydrogeographisches Schema des Mátra Gebirges 1: Hediment-Liegendes, (Oligozön-Helvetisch), 2: Eozön vulkanlache Schichtenreihe, 3: Riolit-Tuff aus der Mittelzeit des oberen Hclveter, 4: tortonische, vulkanische llauptschichtenreihe (Andesit, Pyroklastlkum usw.), 5: Wasserdicher verwitterter Andesit, 6: jüngere Sedimente nach der vulkanischen Títtigkeit. 7: Schuttfeld und Kies am Oebirgsrand. 8: Fluss. 9: Bergwerk. 10: gashaltiger Quell oder Brunncn, 11: Bruchlinie, 12: Strömungsrichtung des Wassers, 12: vorhcrrschendc Elnfallrichtung, 14: Schichtenquellenreihc — a hegység északi oldalán, a ..középső" riolittufa mentén, kb. 550—600 m A. f.-i magasságban. A kékesi, mátraházai és galyatetői adatok alapján a. Mátra hegységre hulló csapadék beszivárgását 10%-ra tehetjük. Ez a 320 km

2-nyi vulkáni területen kb. évi 22 millió m

3. A kb. 400 forrásban és a sok vízfakadásban a hegységben előbukkan (durva becslés szerint) kb. évi 20 millió m

3. A Mátra vízmérlegében mutatkozó felesleg tehát alig 2 millió m

3/év, a beszivárgás 10, az évi csapadék 1%-a. Ez méréseink hézagossága, rövid időtartama és a sok becslés miatt a módszer hibahatárán belül van. A Mátra tehát környezetének csak a beszivárgott víz jelentéktelen részét adja át, legfeljebb néhány millió m

3/évet. Karszthegységeinkhez képest ez elenyésző mennyiség. Pl. a Duna-balparti karsztos alapliegység-rögök alig 60 km

2-nyi területe 10 millió m

3/év vízfelesleget szolgáltat. Fentiekkel egyezően a bánya vágatok is csak vetőzónában, vagy telérhasadék mentén fakasztanak nagyobb mennyiségű vizet, azok hozama is ha marosan csökken. Az üregeket (Gyöngyösoroszi, Ércbánya kristálybarlangja, börzsönyi Rózsabánya) nem tölti ki víz. A Mátra mélybe szivárgó vízfeleslege — ha van ilyen — földtani megfontolás szerint dél felé távozik. Délről hézagos a források sora. Maga a hegység is (egybevágólag Szádeczky kaldcra-elméletével) erre dől. A Tokaji-hegységre vonatkozó adatokat e tárgyban is a hegység folyamatban levő részletes vízföldtani feldolgozásától (Erhardt Gy.) várjuk. c) Az újraelnyelődcs A forrásokban, vízszivárgásokban napfényre bukkanó víz csak ideiglenesen gyarapítja a felszíni készletet. A hegységperemen, a völgykapuk hordalékkúpjaiban a patakok vizük nagy részét elvesztik. Száraz évszakban a Középhegység patakjai jórészt forrásvizet szállítanak. Ilyenkor pl. a Mátrából lefolyó víz nagy része elszikkad. Ez a víz tehát a hegységperemen már másodszor szivárog be. Szárazságban végzett méréseinket még ki kell egészítenünk, de máris nyilvánvaló, hogy a mátraalji törmelékmezőkön elnyelődő víz mennyisége évi 10 millió m

3 nagyságrendű lehet. Ez gyarapítja a belvízveszélyes peremsüllyedék talajvizét, de befolyásolja a pannóniai összlet vízgazdálkodását, tehát a földes-fás barnakőszén bányászatát is. A vázolt jelenség a Börzsönyben kisebb mértékű, mert ott a bővizű patakok közvetlenül a folyókba ömlenek. Újraelnyelődés történik a peremi törmelékmezőkön kívül a völgytalpakon is. A Középhegység völgyei javarészt szerkezeti előrejelzésűek. A patakok gyakran törésvonalakon folynak, ugyanakkor a vízfolyásban bőven van elnyelhető víz. Összegezve: 1. A felszíni beszivárgás értéke elérheti az évi csapadék 15%-át is. 2. A hegységben beszivárgó víz túlnyomó része forrásokban stb. még a hegységben ismét felszínre bukkan. 3. A források gyakran jellegzetes vulkáni rétegforrás-sorokban jelennek meg. Ezek eredete