Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
3. szám - Horváth Imre: Légbefúvásos szellőztető medence hirdaulikai kismintavizsgálata
Horváth I.: Légbefúvásos szellőztető medence Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. 139 válaszfallal Abb. 4. Kreisförmiger Beckenquerschnitt mit konvexer Trennwand Fig. 4. Circular profilé basin cross section with curved separation watt Jerzy kísérletei szerint a ráccsal ellentétes oldalon csak akkor jelentkezik cirkuláció, ha a medence félszélessége nagyobb, vagy egyenlő a medence mélységével [6]. Nagyszámú kísérleti adatunk alapján megállapíthatjuk, hogy ez a megállapítás kiegészítésre szorul. Fentiek szerint a cirkuláció akkor is fellép, ha a medence félszélessége kisebb a medence mélységénél. Ez' esetben a vízhenger függőleges irányban elnyúlt alakú lesz. A rács alatt látható cirkuláció a válaszfal alsó végénél fellépő leválás következménye. A rács süllyesztésével a henger függőleges irányban fokozatosan ellaposodik. Akkor tűnik el, ha h r értéke h x -f- h 2-höz tart. Ezt azonban a gyakorlatban használatos ventillátorok alkalmazásával nem tudjuk megvalósítani. (Az alkalmazott ventillátorok által meghatározott legnagyobb rácsbemerülés Abb. 5. Strömungsbild im kreisförmigen Beckenquerschnitt bei Entfall der Trennwand Fig. 5. Flow pattern in circular profilé basin cross section without separation wall 1. kép. A medencében kialakuló áramlási kép. Az áramlási sebességek vektorait a vízfajsúlyú úszók elmozdulásai érzékeltetik Bild 1. Im Becken entstehendes Strömungsbild. Die Vektoren der Strömungsgeschwindigkeiten werden durch die Bewegung von Schwebkörpem veranschaulicht, deren Wichte jener des Wassers gleich ist III. 1. Flow pattern in the basin. Vectors of flow velocities are"indicated by displacements of floats having a specific weight equal to that of water Az előzőek alapján tehát tudomásul kell venni azt, hogy a válaszfal alkalmazása esetén mindkét oldalon vízhenger alakul ki. Ha az ellipszis alakú válaszfal-kialakítást zsaluzási nehézségek miatt elvetjük, akkor meg kell elégednünk azzal, hogy a válaszfal alsó és felső végének lekerekítésével az éles széleket megszüntetve, a leválási tartományt némileg csökkentjük. 4. A leválási tartomány teljes megszüntetése — a fentiekből adódóan — csak a válaszfal elhagyásával lehetséges. Ebben az esetben a komplex potenciálból a hidraulikailag kedvező körvonalozás adódik, mivel a fókusztávolság nulla. Az 5. ábrán egy körvonalozású medencealakot mutatunk be néhány pontjában mért sebességértékkel. A légbefúvórács a kör vízszintes sugarával egybeesik. Az eddig vizsgált esetekkel szemben ennél az elrendezésnél találtuk a legkielégítőbb áramképet. Az 1. képen láthatjuk a holttér és leválásmentes áramképet. Az áramló víz a rács megkerülése nélkül merőlegesen halad azon keresztül. Ezek a kedvező áramlási viszonyok akkor alakulnak ki, ha a légbefúvórács mélysége — amint már említettük — a medencemélység felével azonos. Mivel adott a h, érték — a használatos ventillátorok adott teljesítménye következtében — ez határozza meg a medence térfogatát. A legnagyobb rácsbemerülés 85 cm-nek vehető (főkivitelben), így a medence mélysége a 170 cm-nek adódik. Kismintakísérleteink szerint azonban még 20 cm-rel nagyobb mélység is felvehető anélkül, hogy a helyes áramképen túlzottan változtatna. E méretekkel azonban a szokásosnál kisebb medencetérfogat adódik, kb. 3,0 m 2 hasznos keresztmetszettel. Ez az elrendezés gazdaságossági szempontból mindenképpen javasolható. Annak ellenére, hogy a válaszfalat elhagytuk, a fenéksebesség értéke kielégítő, a leválási tartomány pedig egyáltalán
