Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

3. szám - Dr. Szebényi Lajos: Az artézi víz forgalmának mennyiségi meghatározása

Szebényi L.: Az artézi víz forgalma Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. 129 Amint láttuk, ha a talajvízszinváltozást a beszivárgás és párolgás nem befolyásolja, akkor a talaj vízszínváltozás a mélybe szivárgó, vagy onnan túlfolyó artézi víz mennyiségét adja meg. A bemutatott délalföldi példán (3. ábra) az 1954. évi talajfagyos 2 hónapban 4000 km

2 területen átlagosan 71 mm talaj vízszínstillvedés volt és 6100 km

2-en 96 mm talajvízszintemelkedés. Ez átszámítva vízoszlopra, 2 hónap alatt 21 mm sülylyedés és 29 mm emelkedés, vagyis annyi volt a beszivárgó illetőleg túlfolyó artézi víz mennyisége. A mélyben áramló artézi víz mennyiségét a talajvízszín változása és a jelenlegi artézi víz termelés lényegesen nem befolyásolja, mert az egyéven belüli 1—2 méteres talaj vízszíningadozás kiegyenlítve fogja hatását éreztetni, tehát a talajvízszíningadozás elenyészően csekély a DunaTiszaközi-Hátság és környéke között kimutatott 60 m-es artézi víz nyomáskülönbséghez képest. Kivetítve a 2 hónap alatt észlelt artézi víz forgalmat az egész évre, vagyis az egy évre kivetített 128 mm artézi víz beszivárgás és 172 mm túlfolyás átlagát (150 mm) véve : a Dél-Alföldön az artézi víz természetes forgalma véleményem szerint 285 l/perc. lem

2 értékre becsülhető. Közelítőleg ez a vízmennyiség, amelyet az artézi vízadó rétegekből úgy kivehetünk, hogy az artézi víznyomás viszonyait csak helyileg változtatjuk meg, azonban ez a vízmennyiség természer tesen a talajvízből hiányozni fog. Korai lenne természetesen ennelc alapján messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a fenti adat csak egy megfigyelési időszakra és helyi megfigyelési-e van alapozva. Természetesen az összes talajfagyos időszak, valamint a száraz periódusok talajvízszínváltozásait is meg kell vizsgálni ebből a szempontból. Szükséges a feltételeket az ország többi részein is megvizsgálni és a hidrodinamikai egységeket lehatárolni. A regionális dinamikus készlet vizsgálatainak arra is ki kell terjednie, hogy nagy területen előálló mesterséges artézi víz süllyedés hatására milyen vízmennyiséget remélhetünk és hogyan alakulnak az artézi víz nyomásviszonyok. Ennek megállapításához szükséges ismernünk a vízrekesztő réteg szivárgási tényezőjét is. Sajnos ez utóbbiakra megbízható mérési adatunk alig van, azonban közelítő meghatározás a karotázs mérések alapján az artézi víznyomásszelvények részletes értékelésével esetleg kielégíthető mértékben megvalósítható. 4. Összefoglalás szer az utánpótlódó artézi víz készletének megállapítására. A szerző javaslatot tesz az artézi víz forgalmának mennyiségi meghatározására. Számításában olyan talajfagyos időszakból indul ki, amikor sem párolgás sem beszivárgás nem befolyásolhatta lényegesen a talajvízszín - változását. Ebben az időszakban előállított regionális változásokat (3. ábra) oldalirányú talajvízáramlás nem okozhatta, több nagyságrenddel kisebb a számított oldalirányú áramlás az észlelt talaj vízszínváltozásnál. Az artézi víznyomásszelvény alapján (1. és 2. ábra) a változásokat a mélybe, az artézi vízadó rétegekbe való szivárgással, valamint az artézi vízadó rétegek túlfolyásával magyarázhatjuk. Ez módot nyújt az utánpótlódó artézi víz mennyiségének közelítő meghatározására. Az első közelítésként elvégzett számítás alapján az Alföld déli részén a beszivárgó artézi víz mennyisége a szerző szerint 285 1/perc.km

2. IRODALOM [1] Almássy E. : Mélységi vizek nyomásviszonyai. Kézirat, M. Áll. Földtani Intézet Adattára. Víz/215. Bpest 1959. [2] Galli L. : Á talaj vízszint változások okairól. Kézirat, Budapest, 1962. [3] Kovács Gy. : A mikroszivárgás elméleti vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1957. 37. évf. 3. [4] Rónai A. : A magyar medencék talajvize, az országos talajvíztérképező munka eredményei. M. Áll. Földtani Int. Évkönyve, XLVI. köt. 1. füzet. Bpest, 1956. [5] Schmidt E. R. : Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. M. AU. Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, Bp. 1962. [6] Szebényi L. : Artézi vizeink függőleges irányú mozgásáról. Hidrológiai Közi. 1955. 35. évf. 11—12. [7] Szebényi L. : Az artézi víz utánpótlódásának kérdése az Alföld északi peremén. Kandidátusi értekezés. Kézirat, Bpest, 1958. [8] Vbell K : Az ország hasznosítható vízkészletének feltárása és számbavétele. A felszínközeli talajvíz. A VITUKI 1954. évi összefoglaló jelentése, Kézirat. [9] XJbell K. : A talajvízszint alakulás törvényszerűségei. Mérnök Továbbképző Intézet, 2849. sz. Bpest, 1954. [10] Ubell K. : Vertical-velocity curve for groundwater flow by small gradient J. A. H. R. Ninth Convention, Belgrade, 1961. [11] Vbell K. : A felszín alatti vízkészlet. Hidrológiai Közi. 42. évf. 2. 1962. [12] Urbancsek J. : Országos fúrtkút-kataszter. Kézirat, Orsz. Vízkutató és Fúró V. Bpest, 1962. KOJ1HMECTBEHHOE OnPE^EJlEHHE OBOPOTA APTE3HAHCKHX BOfl d-p Jl. CeőeHU KaHfl. reoji. h MHHepajiorHiecKiix HayK B BeHrpmi apTe3naHCKne BOAH aoSbiBaioTCH B TaKOÜ Mepe, MTO y>Ke Hejibáa cmrraTb, HTO OHH npoHexoflHT TOJibKO H3 CTaTiiMecKoro 3anaca, TaK KaK ecjm 6bi apTe3naHCKHe BOflbi, BbipaöaTbiBaeMbi-e B TaKott Mepe, He nojiyMHjiH nononHeHHe, TO B pe3y;ibTaTe ypoBeHb rpyHTOBblX BOfl, HJ1H nOBepXHOCTb 3eMJUI fl0JI>KHbI ÖblJIH 6bl nommaTbCfl Ha OCHOB3HUH npoBeaeHHbix HaöJiiOAeHHH. no MHeHHio aBTopa HA HH3M6HHOCTH 3anac Becbwa SojibiuoH apTe3HaHCKOfi BOAM (cTaTbH peflaKUHeíí npejiHa3HaqeHa AJIH oöcy>KaeHníí) nonojiHaeTca B 3HamiTejibHOH Mepe H3 FLHHAMHMECKORO 3anaca BOÁM, nojiyHeHHoro H3 ocaflKQB. ÖflHaKO He HMeeTCH Ha«e>KHoro cnocoöa A magyarországi artézi víz termelés már oly nagy mértékű, hogy azt nem származtathatjuk csupán statikus készletből. Ugyanis, ha az ilyen mennyiségben kitermelt artézi víz nem kapna utánpótlódást, akkor annak hatásaként az eddigi észlelési adatokból is kitűnő talaj vízszín-vagy talaj felszínsüllyedésnek kellene előállnia. Az Alföldön igen fontos artézi víz termelésünket véleményem szerint jelentős mennyiségben a csapadékból utánpótlódó dinamikus készletre alapíthatjuk. Hiányzik azonban megbízható mód-