Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

3. szám - Dr. Szebényi Lajos: Az artézi víz forgalmának mennyiségi meghatározása

126 Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. Szebényi L.: Az artézi víz forgalma b) Talajfelszínsüllyedés artézi víztermelés hatására Másik eset, ha az artézi vízadóréteg felett vízzáró rétegek vannak és azok rugalmasak vagy plasztikusak, akkor a kitermelt víz mennyiségével gyakorlatilag egyenlő mértékben süllyednie kell a talaj felszínének. Ezek a kőzettani feltételek lehetségesek a harmadkori medencéink túlnyomó részében, de akkor ezeken a területeken, ha csapadékból utánpótlódás nincs, az évi kitermelt 2,4 mm artézi víz mennyiségének [16] megfelelően kellene a térszínnek süllyednie. Ezzel szemben az elsőrendű szintezésekből megállapított talajfelszínsüllyedés medencéinkben maximálisan 0,5 mm [2]. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy egyes városokban a kutak hatásterületére vonatkoztatva több dm nagyságrendű az évi artézi víztermelés, vízoszlopban kifejezve [12], akkor véleményem szerint kiderül, hogy a statikus készletből csak lényegtelen mennyiségű vizet termeltünk. c) Gázzal töltött terek kialakulása artézi víztermelés hatására Harmadik eset, ha szintén vízzáró rétegeket feltételezünk és azt, hogy a vízadó réteg nem plasztikus (pl. mészkő, homokkő). Ebben az esetben elképzelhető, hogy amennyiben a víznek utánpótlódása nincs, a kitermelt víz helyét valamely gáz foglalja el. Ebben az esetben a vízadó rétegben a víz nyomásának a termelés és a víz tározó szerkezet nagyságától függően állandóan csökkennie kell. Ilyen eseteket helyileg találhatunk, ide tartoznak a földgázt tartalmazó szerkezetek. d) Artézi víznyomásszelvény Az artézi víz mozgásának szemléltetésére legalkalmasabb módszer a dr. Schmidt E.R. vízföldtani atlaszában bemutatott Almássy E. [1] által szerkesztett artézi víznyomásszelvények [3]. Ennek szellemében készültek el a mellékelt artézi víznyomásszelvények is (1. és 2. ábra), melyek bizonyítják, hogy a vízföldtani atlasz alapján esetleg még helyi jelenségnek tekinthető negatív nyomásgradiensű felépítés rendszeresen jelentkezik a szelvény Ny-i felében. Ha az artézi víz nyomását a rétegek önsúlyából adódó terhelés okozná valamilyen formában [15], akkor nem lehetséges a fent említett mélység felé csökkenő artézi víznyomás. Az artézi víznyomásszelvényben bemutatott kép magyarázatára eddigi ismereteink szerint más magyarázatot adni nem tudunk, hogy a kiemelt helyzetű területek felől a mélység és oldalirány felé áramlik az artézi víz, a nyomásesésnek megfelelően. -t i * a i 1 Vjl I ill 11 V. Elll| Ütl A h Maki % H Ti* ^ s 3; <2 1. ábra. Artézi víznyomásszelvény az Alföld déli részén — 100 m A.f.-i mélységig <Pueypa 1. Pa3pe3 nanopoe apme3uancKux eod na WOKHOÜ tacmu Hu3MeHHocmu do A/iyOunbi — 100 M n ypoeneu Adp. M0pn Fig 1. Pressure profilé of artesian water in the southern part ofthe Hungárián Plains, down to elevat on—100 m related to Adriatic level