Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

124 Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. Urbancsek J.: Az Alföld negyedkori földtani képződményei (Abb. 3). Der Standort der einzelnen tektonischen Linien konnte auf Grund der Tiefenschwankungen der quartáren Schichten, der Lage der Schichtenwásser mit hohem Chloridgehalt, Erseheinung der Epizentren von Erdbeben, sowie anhandder negativentatsáchlichen Anomalien in der geothermischen Gradiente festgestellt werden. Im Verlauf des Quartárs bildeten sich in der ungarischen Tiefebene drei grosse tektonische Graben und zwar : der Nordwest-Südost gerichtete tektonische Graben der Donau ; der Ost-Nordost West-Südwest gerichtete tektonische Graben im Norden der Ebene, der die Senken zu Örkény, Jászság, Heves, Polgár und Rétköz aufnimmt ; sowie der zu Letzterem parallel verlaufende tektonische Graben im Süden der Ebene, der von Mélykút nach Berettyóújfalu zieht. Auf diesen Gebieten findet man die máchtigsten quartáren Senken, die durch hochgebliebene pannonische Rücken voneinander getrennt sind. Auch die hydrogeologischen Gebietseinheiten können nur im Einklang zur Tiefentektonik unterschieden werden (Abb. 4). Als Beweis hierfür bringen wir Tabelle 1, in der wir innerhalb der verschiedenen hydrogeologischen Gebietseinheiten das prozentuelle Verháltnis zwischen Kies, Grobsand, Mittel-, Klein- und Feinsand, ferner Schluffsand und undurchlássigem Schlick, sowie Tonsedimenten angeben. Die Berücksichtigung dieser Werte ermöglicht nicht nur eine Abgrenzung der Gebietseinheiten, sondern auch eine Berechnung der Wasserdargebote. Quaternary Profound Structures in the Hungárián Plains By Dr. J. Urbancsek Artesian waters gained from quaternary formations play an important role as sources for domestic, industrial and agricultural supply. Confined waters in Upper Pannonian sediments, which are utilized as thermal water are recently gaining in significance. In practical water exploration it is of great importance to separate the two types of sediment, i.e. their geological levelling, since the large volumes of artesian waters stored in the lower horizons of quaternary sediments can be produced very economically. Developments in drilling technology entailed as a natural consequence the deterioration of the quality of samples, and therefore a new method had to be developed for replacing the conventional method of geological levelling. A new method has been designed for geological levelling on the basis of logging profiles, which proved to be suitable for distinguishing LowerPleistocene, Levantian, Quaternary and Upper-Pannonian formations. Utilizing earlier levelling methods, but primarily on the basis of logging profiles Quaternary geological formations habe been told apart from older sediments and the substratum map of Quaternary formatioijs in the Hungárián Plains (Fi. 1), as well as the projection map of profound structures (Fig. 2) have been constructed. At the beginning of earth-crust movements in Roumania large volumes of coarse formations were transported into the Plains. These sediments can be encountered generally and are thus well suited for geological levelling. In the region of the Danube structural trough the structural pattern is oriented NW-SE, while N-S west from the Hajdúság region. Dislocation belts, which can be traced all over the Plains are running ENEWSW, i.e. almost perpendicular to the former (Fig. 3.) Individual structural lines have been determined on the basis of changes in the depth of Quaternary layers, the location of artesian waters of a high chloride content, the position of earth-quake epicenters, as well as anomalies of the negative, true geothermic gradient. Three large tectonic troughs developed during the Quaternary period in the region of the Plains : the Danube structural trough running NW-SE, the northtrough including the Örkény, Jászság, Heves, Polgár and Rétség depressions, and the south-trough running parallel to the former from Mélykút to Berettyóújfalu. These areas contain the major Quaternary depressions, which are separated from each other by high Pannonian ridges. Hydrogeological regions can be distinguished properly according to profound structural features only (Fig. 4). This is supported by the inclusion of Table 1, where percentage ratios of gravel, coarse sand, médium-, small- and finesand, as well as silty sand formations, impervious silt and clay sediments are indicated for different hydrogeological regions and for (iO and 40 m depth increments. On the basis of these data not only region-boundaries can be traced, but resources can be estimated. Lapszemle A Vízügyi Közlemények 1964. évi 3. füzete az alábbi tanulmányokat és ismertetéseket tartalmazza : I. Oroszlány István és Szálai György : A szél zavaró hatása esőszerű öntözésnél. II. Hernády Alajos és Starasolszky Ödön : A tiszalöki vízlépcső helyszíni ellenőrző vizsgálata. III. Bélteky Lajos : A falu és a mezőgazdaság korszerű vízellátása Szabolcs-Szatmár megyében. IV. Bogárdi István : Egyenlő távolságú vízkivételi nyílásokkal ellátott csővezetékek hidraulikai vizsgálata. V. Vita 1. Csorna János: A folyószabályozás új feladatai. (Hozzászólásokkal.) 2. Váry Árpád : Néhány gondolat az öntözőtelepek kijelöléséhez, illetve tervezéséhez. VI. Közlemények 1. Lupkovics Brúnó : A dunavölgyi vízgyűjtő fennsíkj ának belvízmentesítése. 2. Horváth Imre és Tasfi László : A légbefúvós homokfogók hidraulikai vizsgálata. 3. Szesztay Károly : A hidrológiai észlelőhálózat automatizálása az Egyesült Államokban. 4. Guoth Béla : Svájc aranykapuja a baseli kikötő. 5. Starasolszky Ödön : Szemelvények Nagybritania vízgazdálkodásából. VII. Ismertetés : Az aschachi vízlépcső. (Bohmer H. után ismertet Kontúr György.) VIII. Könyvismertetés : Oroszlány István : Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban. (Ismerteti : Ihrig Dénes.) V. I.