Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
3. szám - Dr. Urbancsek János: Az Alföld negyedkori földtani képződményeinek mélyszerkezete
112 Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. sorok teljes figyelembevételével készítettük el a negyedkori képződmények fekütérképét. Az újonnan lemélyített igen sok fúrásból pedig csak azokat a rétegsorokat használtuk fel, amelyeket karottázs szelvény alapján átdolgoztunk. Mivel ma már több száz furatban végeztünk karottázs vizsgálatot, ezért igen sok megbízható földtani és karottázsszelvény áll rendelkezésünkre. Ezek alapján, a mai kutatásnak megfelelően, már elég pontos következtetések vonhatók le azokon a területeken, ahol sűrűn telepített fúrásokban műszeres méréseket végeztek. Karottázsmérésnek a vízföldtani kutatásban való szükségességét és az azokból levonható földtani eredmények megbízhatóságát két szelvénnyel kívánjuk igazolni, ahol a negyedkori és levantei, valamint a pleisztocén és pannóniai képződmények elhatárolását jól el lehet végezni annak ellenére, hogy a rétegsor feldolgozásánál megbízható kőzetanyag nem állt rendelkezésre. Szegeden a Textilművek részére lemélyített fúrás furadékmintájának kőzetanyagából földtani szintezést nem lehetett egymagában végrehajtani, ellenben mégis igen pontosan meg lehet állapítani a negyedkori és levantei képződmények határát a karottázsszelvényből. 625 m-ben jól elkülöníthetők, a pleisztocénben vastag rétegekben kifejlődött durvaszemcséjű képződmények a levantei lerakódásoktól, ahol a finomabb szemcséjű homoküledékek már ritkábban és vékonyabb rétegekben ismeretesek (1. ábra). Hasonlóan szembetűnő a különböző kőzettani kifejlődés a kisvárdai strandfürdő artézikútjának karottázsszelvényében is. Itt is jól elválaszthatók egymástól 240 m mélységben a durvaszemcséjű negyedkori és a finomabb szemcseszerkezetű felső-pannóniai üledékek (2. ábra). Az előbbi két példa és ehhez hasonló sok más karottázs diagram figyelembevételével arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a karottázsszelvényt hiánypótlóként el kell fogadni a földtani szintezés alapjául is, mert sokkal pontosabb adatot szolgáltat, mint a furadékminta. Ennek a kutatási módszernek a kidomborítását itt is szükségesnek tartjuk, mert hiányában ma már vízkutatást és gyakorlati vízfeltárást, valamint földtani szintezést végrehajtani lehetetlen volna. 1. ábra Zabra SZEGED TEXTILMŰVEK karottazsszelvénye KISVÁRDA STRANDEÜRDÖ karottazsszelvénye A negyedkori, levantei és felső-pannóniai képződmények kőzettani kifejlődése az Alföldön A negyedkori képződmények mélységi elhatárolását a régebbi fúrásokban — amint előbb már utaltunk rá — őslénytani és kőzettani alapon végezték el. A jelenlegi fúrásokkal felhozott mintaanyagon már csaknem kizárólagosan kőzettani vizsgálatot lehet végezni és a makroszkopikus leíráson túlmenően, laboratóriumi feldolgozást csak magmintán célszerű végrehajtani. Ilyen értelemben a különböző korú földtani képződményeket csakis kőzettani alapon és műszeres vizsgálat feltétlen figyelembevételével lehet különválasztani. Éppen ezért vizsgáljuk meg a felső-pannóniai, a levantei és a negyedkori lerakódások kőzettani kifejlődését az Alföldön. A felső-pannóniai üledékek beltengeri és tavi lerakódások. Mélységük Körössy megállapítása szerint a Kiskunság északi részén 500, a Nyírségen 1. ábra. Szegedi Textilművek artézi kútjának karottázs szelvénye Abb. 1. Karottageprofil des artesischen Brunnens der Textilwerke Szeged Fig 1. Logging profilé of artesian well at Szeged Textilé Industries' Plánt 2. ábra. Kisvárdai strandfürdő artézi kútjának karottázs szelvénye Abb. 2. Karottageprofildes artesischen Brunnens für das Strandbad in Kisvárda Fig. 2. Logging profilé of artesian well at open bath of Kisvárda 800, a Hajduháton 1000, a jászsági-süllyedék területén 1400, a Dél-Alföldön pedig 1500—2000 m a tenger színe alatt. Ez utóbbi nagy süllyedékterületről két helyen ismerünk magasan kiemelkedett alsó-pannóniai hátságot, mégpedig : BatPS 20mV 0 20 40 ohmm •—+ 1 11 1 1 PS WmVO 20 W ohmm JELMAGYARÁZAT: az í-2.sz.ábrákhoz Öv5v l vizvezető képződmények | Vízzáró képződmények
