Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

1. szám - Dr. Öllős Géza: A karsztrendszerben lejátszódó hidraulikai folyamatok kismintavizsgálata

Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. 21 HIDRAULIKA A karsztrendszerben lejátszódó hidraulikai folyamatok kisminta vizsgálata* DLL. ÖLLÖS GÁZ A** a műszaki tudományok kandidátusa A földkéreg vízvezető kőzetrétegeiben a természetes és mesterséges tényezők hatására lejátszódó hidraulikai folyamatok mozgástörvényeinek feltárása a vízgazdálkodás fejlődésével egyidejűleg egyre fontosabbá válik. Különösen jól érzékelhető ez a helyzet például a bányavizek elleni védekezés, továbbá a karsztrendszerekből a vízellátás céljaira kitermelhető víz mennyiségének megítélése alkalmával. Érthető ezért az a hazai kezdeményezés, amelynek eredményeként az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke hidraulikai laboratóriumában a karsztrendszerben lejátszódó hidraulikai folyamatok hidraulikus kismintán való vizsgálata is megkeződött [8, 9]. A kismintakísérleti eljárás hidraulikai alapjai A karsztrendszer valamely járatában (amely tektonikus, vegyi stb. hatások révén keletkezhetett) kialakuló vízmozgás során keletkező hidraulikai nyomásesést (I), amint arra Lomize, G. is rámutatott [4], a következő tényezők befolyásolják : I f(h, k, 0

V &,, 0

3, V, g), (1) X = <p{Re, A ahol Á = 21 dg Adott fajtájú érdesség esetében 0

1 = const. lévén, a feladat. végső sorban a X=y> (Re, Aj (

4) függvénykapcsolat megoldására (1. ábra) vezethető vissza. A karsztrendszer egészének hidraulikai vizsgálatához természetesen a 0., és 0

3 tényezőkkel jellemzett hatásokat (2. ábra) is figyelembe kell - Szemcsés közeg ahol b a repedés keresztmetszetére vonatkozó jellemző hosszúság, k a repedés abszolút érdessége, 0, az érdességfajta hatását kifejező dimenzió nélküli jellemző, 0

2 az egymáshoz kapcsolódó repedések mentén bekövetkező keresztmetszet- és irányváltozások miatti helyi veszteséget kifejező tényező, 0

3 a járat két tetszőleges pontja közötti legrövidebb távolsághoz képest számos esetben jelentkező úthossznövekedés hatását kifejező tényező, v a víz mozgási sebessége, JA a folyadék dinamikai viszkozitása, q a folyadék sűrűsége, g a nehézségi gyorsulás. Ezekből a tényezőkből a dimenzióanalízis alapján egyszerűen felírható valamely egyenes irányú, azonos keresztmetszetű járatban kialakuló vízmozgásra az-ellenállási tényező (A) kapcsolata a többi paraméterrel : Sima cso ke 1. ábra. Az ellenállási tényező ().) és a Re-szám közötti kapcsolat (Elvi ábra) 0m. 1. CeH3b Meyicdy KosiptfjuiiueHmoM conpommjienun (A) u hucjiom PeÜHOAbdca (npHHUHnnajibHaa cxeMa) Fig. 1. Diagram showing the principle of the relationship between the resistance coefficient (A) and the Re number (2) (3) * A kutatási munka elvégzésével a Tanszéket az Országos Földtani Főigazgatóság bízta meg először 1960-ban, majd 1962-ben. A munka műszaki ellenőre Venkovits István, a Dorogi Szénbányászati Tröszt hidrogeológusa volt, akinek a hivatali kötelezettségén lényegesen túlmenő, önzetlen támogatásáért e helyen is köszönetünket fejezzük ki. ** Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke, Budapest. 2. ábra. A karsztrendszer egymáshoz kapcsolódó járataiban fellépő veszteségek értelmezése 0ua. 2. HcmoAKoeanue nomepb e nycmomax, cea3aHHbix Mejicdy coöoü e Kapcmoeoü cucmeMe Fig. 2. Definition of losses in the interconnected passages of the karstic system