Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

3. szám - Dr. Kárpáti István–Varga György: A vegetáció kialakulásának és a Duna vízjárásának kapcsolata a Gödi-szigeti mintaterületen

Kárpáti I.—Varga Gy.: A vegetáció kialakulása Hidrológiai Közlöny 1964. 3. sz. 139 A Gödi-szigeti mintaterület vegetációjának áttekintése Gödi-sziget növényzettel betelepült területét mintegy 90%-ban fa- és cserjeszintű vegetáció borítja. Csak a zátonyokon (évi periódusonként tenyészidőben átlagosan 115 napos az elárasztás) és az alacsonyabb ártéri szinten találjuk a főleg egynyári növényfajokból álló pionir növénytársulásokat, vagy azok töredékeit, a partmenti bokorfüzes (Salicetum triandrae) kezdeti stádiumaival. Ezek gyakorlati jelentősége már jelentéktelen kiterjedésük következtében is elenyésző. A kiterjedt ártéri bokros és ligeterdei vegetáció cönológiai rendszerét a következőkben tekinthetjük át : SALICETEA PURPURÉAE MOOR 58 Salicion eleagni MOOR 58 Vörösfűz-bozót — Salicetum purpureae Wendbg. Z. 52. Salicion triandrae Th. Müll. et Görs 58 Partmenti bokorfüzes — Sahcetum triandrae Malc. 29 Salicion albae Soó (30 nomen nudum) 40 Fűz-nyár ligeterdő — Salicetum albae-fragilis Issler 26 a) medio-europaeum Kárp. FAGETALIA PAWL. 28 Ü 1 m i o n Simon 57 Elegyes ligeterdő —Querco-Ulmetum Issler 42 aj hungaricum Soó 55. Évi periódusonként! elárasztás és a vegetáció kialakulásának kapcsolata Mint a növénytársulások áttekintéséből is látjuk a mintaterületen lényegében 3 kiterjedtebb A V 3. ábra. Keresztszelvény a Gödi-sziget 0 + 310 szelvényében Abbildung 3. Querprofil im Profil 0 + 310 der Insel Göd Fig. 3. Cross section of Göd Island at station 0 -f 310 4. ábra. Az ártéri szinteken kifejlődő bokorfüzesek és ligeterdők a Gödi-szigeten Abbildung 4. In den Flutgehietsniveaus gedeihende Buschweiden uncl Auenwálder auf der Insel Göd Fig. 4. Brush willow and marsh-forests growing at various flood levels on Göd Island és gyakorlati szempontból is figyelembe vehető növénytársulás alakult ki. Partmenti bokorfüzes (Salicetum triandrae), fűz-nyár ligeterdő (Salicetum albae-fragilis) és tölgy-kőris-szil elegyes ligeterdő (Querco-Ulmetum hungaricum) (2. és 3. ábra). A pontosabb termőhelyi meghatározáshoz megkülönböztetjük ezeknek a növénytársulásoknak (erdőtípuscsoportok) kisebb erdőtipológiai egységeit is. Ezeknek az egységeknek jól elhatárolhatók a termőhelyi viszonyai, jelen esetben figyelemmel kísért relatív talajvíztartalmuk és az évi periódusonkénti elárasztások mértéke, az elárasztási napok száma. A következőkben áttekintést nyújtunk ezeknek a növénytársulásoknak átlagos, vegetációs-periódusonkénti (245 nap) elárasztási százalékáról (4. ábra). Elárasztási napok száma a vegetációs időszak (március 1 — október 31) között Százalékos elárasztás Erdötipusok a vegetációs idő alatt Partmenti bokorfüzes (Salicetum triandrae) 10—50 Pántlikafüves típus (Baldingera arundinacea typ.) 25—50 fehórfüzes fűz-nyár liget felé átmenő típus (Salix alba typ.) 10—25 Fűz-nyár ligeterdő (Salicetum albae-fragilis) 6—20 hamvasszedres típus (Rubus caesius typ.) 15—20 fehórtippanos típus (Agrostis alba typ.) 15—20 vörösgyűrűsomos elegyes ligeterdő felé átmenő típus (Cornus sanguinea typ.) 0— 6 Elegyes ligeterdő (Querco-Ulmetum hungaricum) 0—10 hamvasszedres típus (Rubus ceasius typ.) 0—10 erdei gyöngyperjés típus (Brachypodium silvaticum typ.) 0— 5 gyöngyvirágos típus (Convallaria majalis typ.) 1—5 fehérnyáras típus (Populus alba typ.) . . . 0—10 aranyseprős típus (Solidago gigantea typ.) 0—10 A két utolsó (fehérnyáras-, és aranyseprős elegyes ligeterdő típus) származéktípus, kultúr-