Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

9. szám - Horváth Sándor–Perényi Károly: A kalocsai és balatonaligai esőztető berendezések automatikája

Horváth S.—Perényi K.: Esőztető berendezések automatikája Hidrológiai Közlöny 1964. 9. sz. 421 /ezer/o berendezes ooee G® ee 660)0 eee® // ///• IV. Szivattyúk J. ábra. A bálatonáligai szivattyútelep automatikájának működési vázlata A kalocsai berendezés vezérlése hasonló alapelveken nyugszik <t>ueypa 1. CxeAta aemoMamuiecKoeo deücmeua nacocHoü cmani\uu e BaAamonaMza. ynpaejieHüe oöopydoeaHun e KaAona npou3eodumca no maKUM wce npuHifunaM Abb. I. Funktionskizze der Automatik im Schópfwerk Balalonaliga. Die Steuerung der Anlage Kalocsa ist auf ahnlichen Clrundsatzen aufgebaut első nagy gépegységet,. Tehát az első egység nyomásváltozásra kapcsolódik be. A villamosvezérlés egyidejűleg kikapcsolja a kisegítő szivattyút. Abban az esetben, ha a vízigény felülmúlja az első szivattyúegység vízszállítóképességét, a vízhozammérő berendezés feszültségosztó eleméről származó jel bizonyos vízhozamértéknél (Kalocsán kb. 205 1/mp-nél, Balatonaligán 100 1/mp-nél) erősítőrelét működtet, amely bekapcsolja a második gépegységet. A két gépegység működése kiegyenlítődik, vízszállításuk is egyenlővé válik és párhuzamosan emelkedik, vagy csökken az igényeknek megfelelően. Ez a kiegyenlítődés természetesen a további gépegységekre is vonatkozik. A további gépegységek bekapcsolódása ugyanilyen módon történik. A harmadik gépegység 410 1/mp-nél (illetve Balatonaligán 200 í/mp-nél), a negyedik pedig kb. 610 1/mp-nél (illetve 300 1/mp-nél) kapcsolódik be. Abban az esetben, ha az igények csökkennek, a szárny vezetékek folyamatosan kikapcsolódnak. A vízhozammérő kb. 530 1/mp-nél (a második esetben 260 1/mp-nél) a negyedik gépegység kikapcsolását kezdeményezi. Ugyanilyen módon 355 1/mp-nél (illetve 170 1/mp-nél) kapcsolódik ki a harmadik és kb. 175 1/mp-nél (illetvö 801/mp-nél) a második gépegység. Mint látható, a bekapcsolási és kikapcsolási vízhozamok bizonyos fokú rugalmasságot biztosítanak a telep működésében és csökkentik a bo- és kikapcsolások számát. Amikor az öntözési üzem lassú leállása folyamán az öntöző vízszükséglet • megszűnik és az utánpótlás pusztán a veszteségek pótlására korlátozódik, amikor tehát a kisegítő szivattyú vízhozama is elegendő, az első gépegység is leáll, a vezérlőberendezés pedig ugyanekkor bekapcsolja a kisegítő szivattyút. Kissé részletesebben szükséges ismertetni az első gépegység kikapcsolódásának vezérlését, mivel lényegesen más módon történik, mint a bekapcsolásnál. A kikapcsolást áram-minimumrelé végzi, mely a légtartány nyomásmutatójával párhuzamosan kapcsolt. Igen előnyös ennek a relének az alkalmazása, a légtartány nyomásmérőjének egy maximális nyomásértékre állított érintkezője, ill. a vízhozammérő alkalmazása helyett, mivel a vízhozam függvényében szükséges áramfelvétla változása a számításba vehető tartományban jobban leképezhető és így megbízhatóbban érzékelhető, mint maga a vízhozam, ugyanakkor megbízhatóbb jelt biztosít, mint a nyomásváltozás. Ily módon kiküszöbölhető az esetleges pillanatnyi nyomásingadozások hatása is, mely az automatika, a villamos és gépi berendezés rongálódásával is járna (gyakori és szükségtelen kibekapcsolások). Az erre a célra beépített áramrelék 200 A-nél szólalnak meg (illetve 133 A-nél Balatonaligán) a szivattyúgépegységek 314 A, illetve 274 A tényleges áramfelvételének megfelelően. Az utolsó