Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

9. szám - Horváth Sándor–Perényi Károly: A kalocsai és balatonaligai esőztető berendezések automatikája

420 Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. A kalocsai és balatonaligai esőztető öntözőberendezések automatikája H O B V Á T H S Á N D O E*—P E It K X Y I K Á TS O 1. Y*» Ez év júniusában a KGST államok öntözési szakembereinek képviselői magyarországi megbeszélése és tapasztalatcseréje folyamán különös érdeklődést tanúsítottak a kalocsai és balatonaligai automatizált esőztető öntözőfürtök berendezése és működése iránt. Ugy gondoljuk ez indokolt is, hiszen igen kevés országban találhatunk ilyen korszerű berendezéseket, sőt nyugodtan állíthatjuk, hogy ilyen teljesítőképességű egységek ritkaságszámba mennek. Az öntözőberendezések szíve mindkét helyen a szivattyútelep. Gépi berendezését részben az olasz Pellizzari cég, részben a hazai ipar szállította. A gépek vezérlése automatikával történik. A KGST államok szakértői előtt Kalocsán Farkas Pál főmérnök tartott tájékoztatót az öntözőberendezésről, majd Gonella mérnök a Pellizzari cég részéről részletesen ismertette a gépek automatikus működésót. Az előadást követő megbeszélésen számos részletkérdés került tisztázásra. Mivel több szakember fordult hozzánk, felvilágosítást kérve e berendezések automatikus működéséről, a következőkben röviden összefoglaljuk a két öntözőberendezés működésének fő lépcsőit, amint azok a Pellizy.ári megbízottai és hazai szakemberek tárgyalásai alapján megvalósultak. Az öntözőberendezések egyéb jellemzőiről részletes leírás jelent meg a ,, Vízgazdálkodás" illetve a ,,Magyar .Mezőgazdaság" c. folyóiratokban. Budavári Kurt. illetve Páljai Imre tollából, ígv kizárólag a szivattyúegységek automatikájáról kívánunk szólni. *OVF Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest. ** Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Budapest. A szivattyúegységek automatikája Mindkét szivattyútelep szivattyú-gépegységeinek száma négy (1. kép). Ezen kívül egy kisegítő és egy víztelenítő szivattyút is találunk. A kisegítő szivattyúnak igen fontos szerepe van a telep automatikájában. A szivattyútelep kézikapcsolással való üzeni behelyezése után (a kapcsoló „automatico" állásában) a kisegítő szivattyú működni kezd (1. ábra). Működését légüst szabályozza. Tulajdonképpen 6,5 és 8 att között működik Kalocsán, 10 és 12 att között Balatonaligán. Az alsó határnál be-, a felsőnél kikapcsolódik. Vezérlése ilyenformán a szokásos hidrofor üzemmel elvileg megegyezik. Feladata — a tényleges üzem előtt és után a csővezetékekben előálló vízveszteségek pótlása és az üzemi nyomás fenntartása. A kisegítő szivattyú leállása után tehát a tartányban tárolt víz pótolja a hálózat veszteségeit mindaddig, amíg a nyomás meghatározott érték alá nem esik, amikor is a szivattyú újra indul. A tartány térfogata jelentős — pl. Kalocsán 3,5 in

3 —, hogy az előszivattyú túlgyakori indítása és leállása elkerülhető legyen. A kisegítő szivattyú működése közben az öntözőtelep vízigénye ugrásszerűen növekszik, ha bekapcsolódnak a szárny vezetékek. A vízigény nyomban felülmúlja a kisszivattyú (10 15 1/mp) teljesítőképességét: a légtartányban a nyomás hirtelen csökken. A légtartányra szerelt nyomáskapcsoló bizonyos nyomásértékeknél (Kalocsán 5 att-nál, Balatonaligán 9 att-nál) bekapcsolja az /. kép. A kalocsai öntözőberendezés gépháza A háttérben a légtartán.v <t>mypa 1. Mauiummü JU/I doncdeeoío oóopydoeaiuiH e KaAO'ia. Hacfione euden e03dyiunbiú pe3epeyap Iliid 1. Maschinenliaus der Hereg11ungsanlage Kalocsa, im Hintergrund der Windkessel