Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
3. szám - Fekete András: Az esőztető rendszerek üzemi és művelési egységeinek kialakítása
Fekete A.: Az esőztető rendszerek üzemi kialakítása Hidrológiai Közlöny 1964. 3. sz. 111 teni. Ugyanez 12 mm/ó intenitás esetén már 3—6 fővel érhető el. 5. Azonos nagyságú h csapadékmagasságot, ha az intenzitást növeljük, csak a munkaerő létszámának növelésével adagolhatjuk ki. 6. Az 5a és 5b ábra szerinti üzemi elrendezéssel a munkaerőlétszám és a szakképzett munkások létszáma csökkenthető. 7. Az alkalmazható legkedvezőbb intenzitás — a növénytermesztési, üzemi és gazdaságossági szempontokat figyelembe véve — 8 mm /ó intenzitás környezetében található. Az esőztető egységele létesítése, mint az előzőek alapján megállapítható, a kedvező mezőgazdasági, hidraulikai, gépészeti stb. feltételek figyelembevétele mellett alapvetően gazdaságossági kérdés. A hordozható szárnyvezetékek és felszínalatti mellékvezetékek létesítésével és üzemével kapcsolatos gazdaságossági vizsgálat üzemi, valamint műszaki szempontból megfelelő alapadatait, amelyeket tanulmányunkban közöltünk, az esőztető öntözési egységek tervezése során kiindulásként szolgálhatnak. Megemlítjük, hogy a mellék vezetékek összköltsége egy-egy esőztető egységen belül a fővezetékek összköltségével azonos nagyságrendű. így tehát az üzemi szempontból kedvező egységek közül azt a változatot kell megvalósítani, amely az egész esőztető egység (rendszer) összköltsége szempontjából is kedvező. IRODALOM i[l] Dobos Alajos : Esőztető szárny vezetékek tervezése. Hidrológiai Közlöny, 1963/2. [2] Fekete András : Az esőztető rendszerek üzemi egységeinek vizsgálata. 1962. évi esőszerű öntözéssel kapcsolatos kutatások összefoglalása O. V. F. 1963. J3] Fekete András: Az esőztető berendezések kihasználása a fúvókacsere figyelembevételével. Öntözési Kongresszus. Budapest. 1961. ;[4] Dobos A.—Fekete A. : Hordozható esőztető berendezések tervezése. Hidrológiai Közlöny, 1962/2. [5] Perényi Károly : Hordozható csővezetékes öntözőberendezés típusának kiválasztására, a teljesítőképesség meghatározására vonatkozó helyszíni vizsgálatok. Öntözési Konferencia, Budapest. 1961. [6] Szalóezy Bálint: A hazai esőztető öntözőberendezések összehasonlító üzemi vizsgálata és a gazdaságos üzemelésekre ható fontosabb ténvezők. Kézirat. 1959. [7] Tóth Mihály—Szalóezy Bálint : Az esőszerű öntözés kézi munkaerőszükséglete. Agrártudomány. 1958/2. .[8] Dobos Alajos: Esőztető öntözési egységek vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1964. 3. OOOPMJIEHME nP0H3B0JíCTBEHHbIX H flOJlEBOflMECKHX EÍIHHHU flOWJIEBAJlbHblX CMCTEM A. (Peiceme OAHHM H3 nan6ojiee cvmecTBeHHwx BonpocoB co3AaHHH őojibuiHx flowaeBajibHijx opocHTe.nbHbix CHCTCM HBJlHeTCH Bonpoc ŐJiarOnpHHTHOrO 0(}>0pMJieHHH CHCTeMH Tom<n apeHHfl 3KOHOMH IIHOCTH h 3KcruioaTanHH. flo3T0MY B CTATBE PACCMATPUBACRCFL Kpyr BonpocoB HenocpeflCTBeHHO CBH3aHHbIX C nOJlHBOM npn flOWfleBaHHH co CMewaHHbiMH TpyöonpoBoaa.viH. OTflejibHbie sjieMeHTbi flo>KfleBa.nbHbix CHCTeM, ee np0H3B0HCTBeHHbie h nojieBOflMeCKHe eflHHHUM 0(j)0pMHJlHCb HCXOflH H3 HCCJieflOBaHHfl paŐOTbl nOJlHBHblX eflHHHIl. Pe3yjibTaTbi Haumx HccjieflOBaHnií cjieayiomHe : 1. Hy>KHO nsőerafb npoH3BOflCTBeHHbix peuieHnii, TpeőyiomHx no»yieB!.ie Kpwjia B nonepe^HOM HanpaBJieHHH. 2. KoHneHTpnpoBaHHoe pa3MemeHne íio>KfleBbix KpwJlOBblX Tpy60npOBOflOB MO>KHO peKOMeHflOBaTb TOJlbKO B cjiywae MexaHH3annH paőoT. 3. ílpn HacToyimeM nojio>KeHHH B nepBoíí onepeflH Hy >KHO CMHTaTbCH C np0H3B0HCTBeHHbIMH eflHHHUaMH 2+1, 2+2, 4+2, 3+3 H 4+4 (<J)Hrypbi 2a, 26, 36,4a n 46). 4. űowfleBbie Kpbuia, pa6oTaioinHe c HHTeHCHBHOCTbK) flo>K/iH 6 MM/qac H ecjm BbicoTy CJIOJI no^aBaeMoro aowfla h H3MEHJIEM B NPEAE^AX OT 24 MM «O 48 MM, MOWHO nepecTaBHTb 3a HMeioineecH BpeMa c ynacTneM 1—2 MejioBeKa. npn HHTeHCHBHOCTH AOKflH 12 MM/HaC TÓT >Ke CaMOC MOHCHO FLOCTHHB YWE c YQACTHEM 3—6 MEJIOBEK. 5. IlpH yBejlH4eHHH HHTeHCHBHOCTH flO>KŰH OflHy H Ty we BbicoTy h Oca/IKOB MO>KHO no^aBaTb TOJlbKO npn yBejiHMeHHH cocTaBa pa6oieií cmibi. 6. B cjiyiae pa3MemeHini npon3BoaHTejibHbix eflHHHH no (J)nrypa.M 5a n 56 cocTaB paöoMeií CHJIH H KBajin<})HnHpOBaHHI>IX paÖOHHX M0>KH0 yMeHblIIHTb. 7. yiHTbmaH Tpe6oBaHHa paecTeHHeBOflCTBa, npoH3B0flCTBa H 3K0H0MHHH0CTH Hanóojiee öjiaronpHHTHan HHTeHCHBHOCTb, KOTOpyiO MOWHO npHMeHflTb, HaXOflHTCH OKOJIO 8 MM/nac. Designing Culüvation and Operation Units for Sprinkler Irrigation By A. Fekete One of the most important problems in the installation of large scale sprinkling irrigation systems, or units, is the economical and efficient arrangement of equipment. For this reason only the set of problems directly associated with sprinkling operation in sprinkling irrigation systems with mixed pipe network are dealt with in this paper. The elements of sprinkling irrigation systems, the operating and cultivation units, have been developed by analysing the operation of irrigated area units. The results obtained so far can be summarized as follows : 1. Operation layouts involving lateral branch pipelines should be avoided. 2. A concentrated layout for the branch pipelines can not be advocated unless pipelying operations can be mechanized. 3. Under prevailing conditions operating units 2 + 1, 2+2, 4 + 2, 3+3 and 4 + 4 (Figs. 2a, 26, 3b, 4a and 4b) should primarily be taken into consideration. 4. Branch pipelines operating at an intensity of 6 mm/hour can be relicated under the time available by 1—2 operators, if the rate of application, h, is varied from 24 to 48 mm.'At an intensity of 12 mm/hour the same would call for 3—6 operators. 5. With increasing intensities the same rate of application, h, cannot be distributed unless the labour force is increased. 6. With the operation layouts according to Figs. 5a and 56 both the labour force and the number of skilled workers can be reduced. 7. From the point of view of plánt growing, operation and economy the most advantageous feasible intensity is around 8 mm/hour.
