Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

2. szám - Schiefner Kálmán–Gregács Margit–Mahunka Sándor: Ivóvíztározással kapcsolatos vízvizsgálatok

68 Hidrológiai Közlöny 1964. 2. sz. Schiefner K.—Gregács M.—Mahunka S.: Ivóvíztározás tóriumi vizsgálatok. Munkánk során a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy nem valamely meglevő, hanem létesítésre kerülő berendezés elővizsgálatairól van szó és ilyen irányban tapasztalataink nincsenek. Vizsgálatainkat ezért a létesítendő tározó-tavat tápláló patakok : a Csernely és a Bán patak alapállapotának rögzítésével kezdtük (vizsgálva azokat a környezeti hatásokat, melyek a folyóvíz állapotát befolyásolják). Rendszeresen vizsgáltuk a Hámori tavat és annak tápláló patakját, a Garadnát. Elemezni kezdtük a létesítendő tározónál magasabb szinten fekvő Királyréti tó és az alacsonyabb szinten létesített Rakacai tó vizét is. Tanulmányunkban a Bán, Csernely, Garadna patak, valamint a Hámori tóval foglalkozunk. A felszíni élő vizek minden esetben jól meghatározott, jellemző ökológiai rendszert alkotnak, melyben a különböző fizikai, kémiai, bakteriológiai és biológiai tényezők között szoros kapcsolat és egymásrahatás áll fenn. Ennek az eredményeként alakul ki a víz minőségének állapota. Ezért kutatásaink során különösen súlyt helyeztünk ezeknek az összefüggéseknek a tanulmányozására és az adatok higiénés jelentőségének elbírálására. Környezettanulmány A Bán ós a Csernely patak vízgyűjtőterülete 210 km'

2. A levegő átlagos évi hőmérséklete 9,7 C°, a lehulló csapadék mennyisége pedig évi 585 mm. A Bán patak vízgyűjtő területén négy település van. Szilvásvárad (amelynek 2000 lakosa és 900 üdülővendége van) vezetéki vízzel ellátott. Szenny vízderítője az Ózdi Kohászati Művek üdülőjének, a gyermeküdülőnek, a SZOT ós a Turista szállónak van. Nagyvisnyó (lakosszáma 1450) vízellátása és szennyvizének vezetése megoldatlan. Úgyszintén a 950 lakosú Málinkának és a 2000 lakosú Dédestapolcsánynak sem, ahol csak a SZOT üdülőnek van önálló vízműve és szennyvízszikkasztója. A Csernely patak vízgyűjtőterületén Uppony, Sáta, Csokvaomány, Lénárddaróc, Csernely, Bükkmogyorós, Nekózseny községekben sincs vezetéki vízellátás ós szennyvízelvezetés. Egyedül Borsodbótán van törpevízmű, de a házi szennyvizek itt is kezeletlenek. A vízgyűjtő területen ipari szennyvíz létezéséről nincs tudomásunk. A patakok vizébe, jelenleg háziállatok és háztáji gazdaságokból származó szennyeződések, minden korlátozás nélkül szabadon kerülhetnek. Egyes községekben külön állatitatókat, kocsimosókat létesítettek a patakok vizének felduzzasztásával. A 200 m A. f-i magasságban tervezett tározótó területén másodlagos .szennyező-forrás nincs. A vizsgálatok áttekintése A kémiai, bakteriológiai és biológiai vizsgálatokhoz előre meghatározott helyekről havonként vettünk vízmintákat. Kémiai szempontból egyegy alkalommal meghatároztuk a víz szabad szénsavtartalmát, a mészre aggresszív szénsavtartalmat, a biokémiai oxigén-igényt, oldott oxigént, oxigéntelítettséget, oxigénfogyasztást, összes szilárd alkatrésztartalmat, klorid, nitrát, nitrit, ammónia, lúgosság, összes keménység, karbonát keménység, maradvány keménység, kalcium, magnézium, szulfát, vas, mangán és lebegőanyagtartalmat, rögzítettük a vizsgálat időpontjában a víz és a levegő hőmérsékletét. Ezeknek a vizsgálati eredményeknek a birtokában adatokat kaptunk a víz oxigénháztartására vonatkozóan. Kémiailag jellemezni tudtuk a víz agressaív tulajdonságát. Megismertük a sótöménvséget, valamint a szerves szennyeződés kémiai indikátorait, amelyek ismerete egészségügyi szempontból elengedhetetlen. Ily módon a felszíni vizek kémiai jellemzőinek évszakos ingadozását kaptuk meg. A vizsgálatok eredményeit külön-külön nem közöljük, csak az évi adatok átlagait (1. táblázat). A Csernely 1. táblázat A felszíni vizek fizikai-kémiai jellemzőinek évi átlagértéke (1960 szeptember—1961 augusztus) Ta6jiui;a 1. Cpedneeodoeoe 3Hanemie (pü3UK0-xuMunecicux xapaKmepucmiiK noeepxnocmHbix eod Tabelle 1. Jáhrliche Durchschnittswerte der physikochemischen Kenngrössén der Oberfláchengeioásser A mintavétel helye CsernelyBánGaradnaHámori tó patak Hámori tó 492 15,3 4 0 0 5,6 356 9,9 0 0 0,05 4,4 305 7,6 0 0 0,05 4,1 282 7,4 0 0 0,05 3,6 20,7 14,7 13,4 12,1 15,8 12,5 11,5 9,9 4,9 0,21 0,04 129,2 98,9 25,6 2,2 0,21 0 52,5 82,4 14,1 1,9 0,06 0 46,7 78,1 12,0 2,2 0,02 0 45,0 67,2 12,5 4,6 60,1 5,2 3,7 85,6 5,5 3,2 22,6 4,4 3,8 17,1 4,6 0 11,9 6,6 0 11,6 7,7 0 11,3 5,9 0 13,1 5,a 112,4 7,9 101,6 7,8 100,6 7,8 124,2 7,8 12,9 10,4 10,0 11,3 12,9 13,4 13,2 13,6 Ossz. szilárd alk.-rósz (mg/l) Klorid (mg/l) Nitrát (mg/l) Nitrit (mg/l) Ammónia (mg/l) . . . Lúgosság (nHCl/1) . . Ossz. keménység (nkf.) Karb. keménység » (nkf.) ' Maradvány keménység (nkf.) Vas (mg/l) Mangán (mg/l) Szulfát (mg/l) Kalcium (mg/l) .... Magnézium (mg/l) . . Oxigénfogyasztás (mg/l) Lebegőanyag (mg/l) Szabad C0

2 (mg/l) . . Mészre agresszív CO, (mg/l) Oldott oxigén (mg/l) BOIj (mg/l) ....... Oxigén telítettség (%) PH Vízhőmérséklet (C°) Levegőhőmérséklet (C°) és a Bán patak vize közötti különbség az összes szilárd alkatrész, kalcium, magnézium, szulfáttartalom és a víz alkalinitása tekintetében mutatkozik. Mindkét patak oxigéntelítettségének átlaga 100% feletti, ami az öntisztulási folyamat lefolyása szempontjából kedvező. A vas- és mangántartalom nem magas, de egyes esetekben kiugró értékek is jelentkeztek. (Bán patak : 1960 novemberében 0,45 mg/l vas Csernely patak : 1961 júniusában 0,5 mg/l vas.) Ha a kémiai jellemzőket egészségügyi szempontból vizsgáljuk, akkor elsősorban a friss szennyeződésre utaló oxigénfogyasztás változó, emelkedő értékére kell felfigyelni. (Csernely patak : 1960 szeptember, október ;