Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
2. szám - Uherkovich Gábor: Adatok folyóink limnológiai-szaprobiológiai viszonyainak ismeretéhez
86 Hidrológiai Közlöny 1964. 2. sz. Uherkovich G.: Adatok folyóink limnológiai viszonyainak ismeretéhez ^ o-B-m(otigo-0-mezo)-' ÜÜ3 /S-m (/3-mező) /3-a-m (/3-a-mezo)Vf a a-m(a-mezo)oc-m-p(a.-mezo-poljj)- J • szaprobiológiailag nem determinált moszatok a coennisban [í] 1 59% ^11'/. 2% 21% i 5% 31% 1961.11.11 1 60 y. 27% 29% 4% 5% 21% 40% 39% 2% — 22% = ~7% w* 7% % 22% 1961. VI. S i 13% | 42% b 40% I 18% 2% 3% 25% 45% 16% 12% 6% 12% 387. 47% 41% 1. ábra. A Körösön Gyománál végzett keresztszelvényvizsgálatok cönosiselemzéseinek fontosabb szaprobiológiai adatai 0uz. 1. BajtcHeümiie canpoőuoAoeimecKiie őaHHbte ifanoanaAU3a uccAedoeamiü nonepemoeo npotpuAH Ha peice yepeui y e. KbeMa [a]:nojin yiacTHH B ij3H03e opraHH3iwoB canpo6nMecKoro xapaKTepa, [fej: canpo6no.norHHeCKH He AETEPMHHWPOBAHHBIE BOflopocjiH B u3H03e Fig. 1. Somé more important saprobiological data of the coenosis analysis of the cross-section investigations performed on the Körös Kiver at Gyoma [а]: ratio of the organisms of saprobionta character participating in coenosis, [б]: saprobiologically non-determined algae in coenosis moszatok, Dinobryon divergens sárgásmoszat nagyobb mennyisége uralt. A szaprobiológiai cönóziselemzés adatait a 4. táblázat tartalmazza. A vizsgált mintákból adódó szaprobiológiai viszonyokat grafikusan az 1. ábra tartalmazza Az oszlopoknak a vízszintes vonal fölötti része a /S-mezoszaprób és annál jobb vízminőségre utaló szervezetek százalékos mennyiségét mutatja, míg a vízszintes vonal alatti része a rosszabb vízminőségre utaló szervezetek részvételi arányát tünteti fel. Az 1960 októberében vett minták szaprobiológiai értékelésének adatai : /3-mezoszaprobionta szervezetek 59—76%, /3-a-mezoszaprobionta szervezetek 7—18%, a-mezoszaprobionta szervezetek 1—2%, szaprobiológiailag nem determinált szervezetek 16—28%. Az összkép valamivel rosszabb, mint a nagyobb hazai folyóinlcra átlagosan jellemző fi-mezoszaprób állapot. Az 1961 februárjában vett minták szaprobiológiai értékelésének adatai : oligo- /3-mezoszaprobionta szervezetek 2—5%. ji -mezoszaprobionta szervezetek 22—31%, /S-a-mezoszaprobionta szervezetek 7—28%, a-mezoszaprobionta szervezetek 4—12%, a-mezo-poliszaprobionta szervezetek 5—22%, szaprobiológiailag nem determinált szervezetek 27—40%. A szaprobiológiai összkép lényegesen .rosszabb ekkor, mint az őszi vízben. Az 1961 júniusában vett vízminták szaprobiológiai értékelésének adatai : /?-mezoszaprobionta szervezetek 12—21%, fi- a-mezoszaprobionta szervezetek 40—47%, szaprobiológiailag nem determinált szervezetek 39—45%. Az összkép a hazai folyóvízi átlaghoz képest itt is rossznak mondható. A szaprobiológiai cönóziselemzés legszembeötlőbb eredménye, hogy az alacsony téli vízben és a visszaduzzasztott nyári vízben a minősített algaszervezeteknek több, mint fele a /?-mezoszapróbnál rosszabb vízminőségre utal. Ez a tény, valamint az, hogy a legtöbb körösi vízmintában folyóvizeknél szokatlan mennyiségű baktérium volt, továbbá, hogy az 0 2-fogyasztás aránylag magas volt, úgyszintén az ammónia-tartalom is, mind arra utal, hogy a Körös Gyománál az alföldi folyóvízi átlagon felüli mértékben eutrofizálódott víz, a három vizsgálat közül két esetben szaprobiológiailag kedvezőtlen képet mutatott. Olyan részletadatok, mint pl. a Leptomitus lacteus fonalasgomba és a Rhizophidium eudorinae parazitagomba tömeges előfordulása egyes vízmintákban, valamint pl. az, hogy a Closteriumok közül a jelentősebben eutrofizálódott vizekre jellemző Closterium aceros-um és a Closterium leibleinii nagyobb egyedszámban fordult elő, mind a fenti összképet teszik teljesebbé. A Körös az Alföld öntözésében igen jelentős folyónk, alaposabb limnológiai megismerése így mindenképpen kívánatos. Korén (1883) néhány adata után (1. Filarszky 1930 is), amelyek azonban még egy szabályozás előtti Körös mederszakaszra vonatkoznak, csak Szalui (1942) foglalkozott eddig részletesebben a Körös planktonjával. A fentiekben ismertetett vizsgálataink elsődlegesen vízminősítési, tehát gyakorlati célkitűzésűek voltak, azonban jól hasznosultak a Körös mikrovegetációjának általánosabb limnológiai megismerése szempontjából is. IRODALOM 1. Cleve-Euler, A. : Die Diatomeen von Schweden und Finnland. I—V. Stockholm, 1951—1955. 2. Huber-Pestalozzi, G. : Das Phytoplankton des Süsswassers. I—IV. Stuttgart, 1938 —1955. 3. Filarszky, N. : A budai hőforrások nyílt vizeinek Charafólói és néhány más érdekesebb, ritkább algafaja. Mat. Term. Tud. Értesítő, 47 : 652.. 676, 1930. 4. Korén, J. : Szarvas viránya. A szarvasi gimnázium évkönyve az 1882/83. tanévről. Szarvas, 1883. 5. Korsikov, O. A. : Viznaesnik prisznovodnih vodorosztej Ukrainszkoj RSzR. V. Protococcineae. Kiev, 1958. 6. Krieger, W. : Die Desmidiaceen. I—II. Leipzig, 1933—1939. 7. Popova, T. G. : Evglenovje (Eugleniae) evropszkogo szevera SzSzSzR. Szporovije Rasztenija (Moszkva), 7 : 165—414, 1951.
