Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
2. szám - Juhász József: Magyarszék környékének vízföldtana
Juhász J.: Magyarszék környékének vízföldtana Hidrológiai Közlöny 1964. 2. sz. 57 Ny M M2 3 M32 JELMAGYARAZAT: MIOCÉN Homokkő, konglomerátum Agyagmárgo Homokos márga K. TRIÁSZ ^ Mészkő Törés M13 Fúrás jele 7. ábra. Földtani szelvény a Budafa—mánfai vízmű kútjain át II. <Pueypa 7. reoAoauiecKuü pa3pe3 II. iepe3 KOAOöifbi eodonpoeodnoü cmauifuu Bydacpa—MaHtpa Abb. 7. Oeologisches Profil durch die Brunnen des Wasserwerks Budafa-Mánfa II. triász, ós a jura területet, kivéve a Misina-Tubes gerincet, illetve területünkön a Melegmányi völgy és OrfiiAbaliget körzetétől D-re mintegy 27 km 2-nyi területet. Ezek tovább karsztosodtak mind a mai napig. A miocén-helvéti üledékképződós szárazföldi jellegű durva kavics, konglomerátum és homokkőösszlettel, édesvízi képződményekkel kezdődik, melyben 2—3 jellegzetes riolittufa szintet találhatunk területünkön. Az alsó holvéti édesvízi rétegek felfelé finomodóan fokozatosan tengeri jellegűvé válnak. Területünkön tufás agyag közbetelepüléseket találhatunk. A helvét rétegek összvastagsága É felé, a medence belseje felé változó (6—8. ábra). A helvét rétegeket fokozatos átmenettel követi a tortonai rétegsor. Eleinte partközeli kifejlődésű, tengeri üledéket találtunk homok, homokkő és riolittufa közbetelepülésekkel, majd glaukonit-tartalmú tufás, homokos lajtamészkő, végül sárga meszes homok zárja be a rétegsort. Az alaphegység feletti mediterrán rétegsor egész kifejlődésében tartalmaz olyan porózus rétegeket, amelyek alkalmasak víztárolásra. A helvéti alsó édesvízi sorozatban is, a középső, tengeri üledékekben is, de a tortonai rétegekben is találunk kavicsos, homokos közbetelepüléseket. A víztartó rétegek 250—300, 60—180, ill. 10—50 m között helyezkednek el a felszín alatt a Budafa— mánfai völgyben. Tőle É-ra fokozatosan mélyebbre kerül, s az L. 14 fúrásban már 500—1300 m mélyen találjuk a helvéti édesvízi és tengeri összletet. A felette elhelyezkedő torton rétegsor a magyarhertelendi völgy déli szélén még a felszínen található, az L. 14 fúrásban már 380—450 m mélyen van a felszín alatt. A tapasztalat szerint mindkét rétegösszlet csak ott bővebb vizű, ahol a törések mentén a karsztvíz táplálja. Ilyen helyeken a vízadóképesség kutanként eléri a 50—500 1/p-et is. A kutakkal feltárt víz minőségére a 3. táblázat tartalmaz néhány példát. A toronai rétegek a völgy komlói szakaszán még a felszínen vannak. Vizsgált területünkön csak Magyarhertelendnél a völgy déli oldalán jelentkeznek. A komlói durvamészköves kifejlődésben elég jó vízadó. A réteg felszintközeli kifejlődésében a kutak a csapadéktól erősen függő hozamúak. A magyarhertelendi, ligeti kifejlődésben kb. 80 l/p vízre számíthatunk kutanként. Az É felé mélybesüllyedő rétegek kifejlődése vízadás szempontjából még kedvezőtlenebbé válik, s az L. 14 fúrásban már csak néhány l/p víz leadására volt képes. Az alsó szarmata rétegsor 50—100 m vastagságban található- meg területünkön. Általában agyagmárgás, mészmárgás, sokszor agyagos kifejlődésű. A tortonhoz hasonlóan a magyarhertelendi völgy D-i oldalától É-ra található meg, s É felé egyre mélyebbre süllyed. Agyagos kifejlődésű, ezért vízkivételre alkalmas rétegeket területünkön nem tartalmaz. Ny [mA.f.] Mh2 4000 -m -800 J J E LM A GYARAZAT-Pleisztocén rétegek \/// \ Helvéti tengeri rétegek Helvéti édesvízi rétegek N1 KXVH Lotharingiai rétegek > Hettangi-szinemúri rétegek / Közép triász rétegek tiisz / Törés N1 Fúrásjele 3*0 Mélység a terep otott [m] K Íno 8. ábra. Vázlatos földtani szelvény a komlói szénmedencétől Magyarhertelendig <t>ueypa 8. CxeMamuiecKuű zeojiozuiecicuü pa3pe3 om yeoMHoeo Oacceüna KOMJIO do MadnpxepmejteHd Abb. 8. Schematisches geologisches Profil vom Kohlen-becken Komló bis zu Magyarhertelend
