Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

11. szám - Dr. Uherkovich Gábor: Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez. IV. A Kelet-főcsatorna fitoplanktonjáról

Uherkovich G.: A Keleti-főcsatorna fitcrplanktonja Hidrológiai Közlöny 1964. 11. sz. 519 Eddig a Tiszából, de más hazai vízből sem került elő. (V. ö. Uherkovich 1958-ban közölt összefoglalásával.) A Keleti-főcsatornából nagyobb egyedszámban vagy ismételten előkerült algaszervezetek között is vannak olyanok, amelyek taxonómiai vagy ökológiai szempontból különös figyelmet érdemelnek, ezekhez is megjegyzéseket fűzünk= Eudorina illinoisensis Pascher. Az érdekes Chlorococcales-szerevezet, amelyet hazánkból kitűnő tanulmányában először Palik (1955) publikált, a Tiszából a tokaji (Uherkovich 1961 A) és a szolnoki (Uherkovich 1962,) mederszakaszból, valamint a Keleti-főcsatornából a Tetétlen melletti mederszakaszból (Uherkovich 1961 A,) közölték. A Keleti-főcsatornában 1963-ban meglelt példányoknál a nagyobb sejtek 15,5—16,5 p átmérőjűek, a 4 kisebb sejt 9,5—10,5 fi-as, a cönóbiumok mérete 110—135 X 100—115 fi. A most meglelt példányok tehát a viszonylag nagyobb sejtméretekkel jellemzett morfotípushoz tartozik (v. ö. Pascher, 1927, p. 443). Closterium limneticum Lemm. Tiszai holtágakból, lassúfolyású folyószakaszokból ismételten előkerült szervezet. West-ék (1904—1912) és Krieger (1933—1935) nyomán a kutatók többsége ezt a fajt általában a Closterium gracile Bréb. fajba beolvasztva tárgyalta. Rűzicka (1962) részletes indokolással visszaállította a szervezet taxonómiai specifikumát, A faj itt meglelt egyedei többségükben a var. tenue Lemm.-hez közelítenek, méreteik : 150—160 X 3,5—5 p. Attheya zachariasi Brun. A karcsúbb, pl. 61 X 14,5 fi (tüskefüggelékek nélkül) méretű sejtek mellett a vizsgált vízmintákból egy viszonylag kisebb, zömökebb (pl. 28,5X24,5 p, 40,5x20,5 p), valamint egy nagyobb testű, de ugyancsak szélesebb (pl. 61X28,5 fi, 48X32 p, 57x32,5 p, 46,5x32,5 fi) morfotípus is kimutatható volt (1. a mellékelt vázlatos rajzokat), sőt éppen a zömökebb sejtűek gyakoribbak voltak. A karcsú és zömök típus meglehetősen élesen elkülönül egymástól, lehet, hogy taxonómiailag is elkülöníthetőek lennének, ez a kérdés azonban még tovább vizsgálandó. A Keleti-főcsatorna planktonalga-vegetációjára vonatkozó eddigi kutatásaim főbb tanulságait a következőkben foglalhatom össze röviden : A tiszalöki vízlépcső vizében az állóvízi jelleg felé közelítő planktonalga-együttesek alakulnak ki. A víz1. ábra 1. Franceia tenuispina Korschik. 2. Staurastrum paradoxum Meyen var. longipes Nordst. 3. Eudorina illinoisensis Pascher. 4. Staurastrum manfeldtii Delp. 5. Peridinium eunningtonii (Lemm.) Lemm. forma. 6. Actinastrum hantzsohii Lagerh. var. gracile Roll. 7. Scenedesmus spinosus Chod. var. tenuispina (Chod.) l'herkov. f. bicaudatus (llortob.) Uherkov. 8. Mallomonas elongata Reverdin. 9. Tetrastrum glabrum (Roll) Ahlstr. et Tiff. 10. Ceratium hirundinella. (O. F. Miiller) Schrank f. furcoides (Schroed.) Hubcr-Pest. 11. Cosmarium obtusatum Schmidle forma. 12. Ceratium hirundinella (O. F. Müller) Schrank f. robustum (Amberg) Baehmann. (Dr. Uherkovich Oábor eredeti rajzai)