Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

11. szám - Stehlik Béla: A „Gömöri karszt” csehszlovák szakaszáról Magyarország területére átfolyó vízmennyiség

Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. 506 HIDROGEOLÓGIA A „Gömöri karszt" csehszlovák szakaszáról Magyarország területére átfolyó vízmennyiség S T E H L I K BÉLA* A „Gömöri karszt" általános jellemzése Szepsi (Moldava nad Bodvou) és Rozsnyó (Roznava) között a csehszlovák—magyar határ mentén húzódik a — kereken — mintegy 40 km hosszú és 5 km szélességű ún. „Gömöri karszt" keleti szakasza. A területén levő aránylag bővizű karszt-források vizét hosszabb-rövidebb időszak óta rendszeresen mérik annak megállapítása céljából, hogy megfelelő bősége és minősége esetében a közeli — vagy esetleg távolabbi — környék lakosságának az ivóvízszükségletét elégítse ki. A karsztvizekkel kapcsolatban ismeretes, hogy a felszínről való beszivárgás alkalmával — általában — a felső hidrografikus övezetben helyezkednek el. A karsztvíz ideiglenesen azután a középső részek kavernáiban, kisebb-nagyobb üregeiben gyűlik össze, ahonnan időszakos (nem stacionér !) áramlással jut a mélyebb szintekre. Abban az esetben, ha a földalatti üregek nincsenek teljesen kitöltve vízzel, a földalatti járatokban mozgó vízre a nyílt vízfolyásokra jellemző törvények érvényesek. A vízzel teljesen kitöltött üregek esetében a víz mozgására a zárt csőben való áramlás mozgástörvényei vonatkoznak. A karsztvíz egyébként — a mélyszinti vízhez hasonlóan — állandóan mozog. Áramlásának iránya különféle módszerek segítségével állapítható meg. így ismeretes az, hogy a ,,Gömöri karszt" föld alatti üregeiben összegyűlt vizek mozgásának iránya — általában — észak-dél. Ez azt jelenti, hogy a jelzett karsztvidék fel nem használt felszínalatti vize Csehszlovákiából — mintegy 5—10 km-es úton — Magyarország területére jut. Mindaddig, amíg Kassa (Kosice) és közvetlen környékének a vízszükségletét a Hernád-menti kutak és a várostól északra levő „Csermely-völgyi" források vize fedezni tudta, a jelzett „Gömörikarszt" vizének közvetlen és nagyobb mérvű felhasználása, nem jött tekintetbe. A Kassa és Velká Ida térségében épülő „Keletszlovákiai Vasmű" és ezzel kapcsolatosan Kassa várható rohamos fejlődése (1980-ban — 230.000 lakos) a jelzett karsztvidék felhasználható vízmennyiségeivel kapcsolatosan is új helyzetet teremtett. Áz 1962. évben megépült a ,,Drienoveci vízmű", mely ez idő szerint — kereken — 200 l/sec mennyiségű karsztvizet szállít Kassára, megvalósítás előtt áll a Bódvamenti Torna (Túrna nad Bodvou) község területén levő halastavat tápláló források foglalása és felhasználása, az ún. „Moldavai síkságon" (Szepsi-i síkságon) sikeres hidrogeológiai kutatásokat végeznek és számításba jöhet a jelzett területen to* Területi vízgazdasági fejlesztési és beruházási központ. Kassa. (Krajské vodohospodárské rozvojové, investicné stredisko, Kosice.) vábbi, jelentékenyebb karsztforrások vizének a felhasználása is. Mindezek a munkálatok kihatnak Magyarország területére is : a Krasznokvajda— Aggtelek térségében számítani kell már a közeljövőben is a csehszlovák területről eddig befolyó vízmennyiség fokozatos csökkenésével. A „Gömöri karsztból" a csehszlovák területre jutó vízmennyiség Csehszlovákia területén a „Gömöri karsztból" közvetlenül és közvetett módon kitermelhető vízmennyiséget lehet megkülönböztetni. a) Karsztvíz nyerhető közvetlenül — a jelzett területen —- a triász mészkőből (1. ábra), melynek főképpen a nyugati része gazdag karsztvizekben. Ezek a karsztvizek, vagy a neogén és kvartér közös .érintkezéseinél jutnak a felszínre különféle vízbőségű források, illetve patakok alakjában, vagy pedig a felszínalatti hézagok és repedések segítségével közvetve feltöltik a triászmészkő északi és déli szárnya között levő neogén és kvartér üledékes rétegeit. b) A triász-mészkő jelzett két szárnya között, a karsztvizekkel közvetve feltöltött ún. „Moldavai síkság" terül el, amelynek a geológiai felépítésében részt vesznek az egyes rétegek a mezozoikumtól a kvarterig. A mezozoikum a „Gömöri karszt" nyugati részén ismeretes és a Moldavai síkságot észak felől Moldava és a Bódva menti Torna között határolja le. A „Gömöri karszt" mezozoikuma verfeni rétegekkel kezdődik, melyet homokkövek, élénkszínű agyag- és homokpalák, majd mészkövek alkotnak (főleg a Bódva menti Torna környékén). A középső triászt guttensteini mészkő képviseli dolomittal és wettersteini mészkővel vegyesen, míg a felső triászban fellépnek a rózsaszínű, vörös és a finomszemcsés mészkövek is. A tercier kőzeteit a miocén és pliocén üledékei alkotják a Moldavai síkságon. A miocén kisebb jelentősége mellett, a pliocén üledékes kőzetei építik fel a jelzett terület legnagyobb részét. A felső szarmata — majd főleg a pannóniai rétegek — hatalmas szerkezeti mozgásaikkal új töréseket alakítottak ki és előidézték az eddig állandó felépítésű területrész — lesüllyedését. A pliocén üledékes kőzetei nagyrészt édesvízi eredetűek és azokat túlnyomórészt agyag, homokos agyag, homok, kavics és a mezozoikum közelében édesvízi mészkő alkotja. A kvartér alakulatai közül az alluviális üledékek a legjelentősebbek. Általában 30—50 cm vastag humuszos-agyagréteggel kezdődnek, melyet kavicsos anyag követ. Az agyagtartalom a mélységgel csökken és a kavicsréteg helyenként erő-