Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

11. szám - Béltelky Lajos: Az 50°C-nál melegebb hévízfeltárási lehetőségek hazánkban

488 Hidrológiai Közlöny 1964. 11. sz. Bélteky L.: Hévízfeltárási lehetőségek hazánkban haladó hévíz feltárása szempontjából a legfontosabb. Gyulán 5,4, illetve 7,4, Békéscsabán pedig mindössze 3,8%-ot tesz ki a porózus rétegek ös*«zvastagsága. A 100 m-es mélységszintenkénti ábrázolásokról (4. és 5. ábra) már az is megállapítható, hogy a legintenzívebben homokosodott pleisztocén képződmény Űjszegeden 570 m, a szegedi fúrásban pedig 647 m vastag. Újszegeden 600—900 és 1400— 1500 m között alig van víztartó réteg. Érdekes, hogy az újszegedi 1300—1400, 1500—1600 m-es szakaszban települt nagyvastagságú víztartók a szegedi szelvényben más kifejlődésűek. A szentesi 1736 m-es fúrás rétegsorában legtöbb a homokos tag, és a legkedvezőbb azok kifejlődése a 900—1100 és az 1300—1455 m közötti szakaszban, viszont legkevesebb 1100—-1200 m között (6. ábra). A békéscsabai (7. ábra) és a gyulai fürdő, továbbá a gyulai kertészet 2000 m-es kútjainak szelvényei (8. és 9. ábra) már teljesen más képet mutatnak. 400 m alatt a rétegsorban a porózus szintek vékonyak és számuk 20—25%-kal kevesebb, mint a sűrűn csíkozott terület nyugati részén. 100 m-es szintenként a víztartók össz vastagsága kevesebb 10 m-nél, sőt vannak olyan 100 m-es szakaszok, amelyekben egyáltalában nem mutatott ki homokréteget a karotázs. így pl. Békéscsabán 1500—-1800 m, a gytilai kertészetnél pedig 1400—1500 m között. A felső pannon képződmény homokos szintjeinek a kifejlődése tehát már kis távolságon belül U

js zeg ed - Széhelysor Porózus víztartók U'MO tit/perc, 90,0 C° mélységbeli tagozódása [fm] j össmstogségo[fm]iH {[7.] 0 10 70 30 40 50 60 70 80 90 I0l\ 10 20 30 40 50 60 10 80 is igen változatos, amely körülmény földtani szelvény szerkesztését és az extrapolálási lehetőséget igen bizonytalanná teszi. Az az általános kép, amelyet a karotázsszelvény jobb oldalán látható lépcsős ábrázolás, vagy annak burkoló görbéje az 1500 m-nél mélyebb szakasz víztartó képződményeiről s azok kifejlődéséről mutat, a kutak vízhozamában is tükröződik. Az újszegedi hévizes fúrásban az 1750—1756, 1788—1799,5 és az 1862,5—1866,5 m között települt, összesen 21,5 m vastag három víztartó van megnyitva s azokból a kút percenkint 1500 liter 90 C° hőmérsékletű vizet szolgáltat. A szegedi Textilgyár fúrásánál a vízelvezetés még nem megoldott, s emiatt a rétegnyitás még nem valósítható meg. Szentesen 1634—1721 m között öt réteg van megnyitva 34,1 m összvastagságban, a kút vízhozama itt is eléri az 1500 l/percet, a víz hőmérséklete pedig 79 C°. Gyulán és Békéscsabán kevesebb a víztartó réteg, azonkívül kisvastagságúak, s emiatt aránylag sok réteg bekapcsolása vált szükségessé. Ezeknek a kedvezőtlen földtani adottságoknak feltétlenül szerepe van abban, hogy Gyulán az első 2000 m-es kútnál 500, Békéscsabán pedig csak 320 l/perc vízhozamot sikerült elérni s ennek megfelelően a kifolyó víz hőmérséklete is csak 76,5, ill. 71 C°. A gyulai második 2000 m-es kút vizének hőmérséklete még a 60 C°-ot sem éri el, Szegedi textil V/ncs meg megnyitva mélységbeli tagozódása [tm] I 10 20 30 40 50 80 70 m Porazus vhtartok I összvasiagsóga[fmjiii[%] 'i n 20 30 40 50 60 70 80 ' •••••• i — ——— Megnyitóit viztaná Összesiteifporózus viztartók 4. ábra. Az újszegedi fúrás porózus rétegeinek megosz- 5. ábra. A szegedi textilgyári fúrás porózus rétegeinek lása és össz vastagsága 100 m-es mélységszintenként megoszlása és összvastagsága 100 m-es mélységszintenként cpuzypbi 4. u 5. Pacnpedejienue u oöufasi moAUfUHa nopucmbix CAoeö Kojiodifeö 6 yücezede u Ha meppumopuu CeeedcKOÜ meKcmuAbHOü (paőpuKU no lo 100 MempoebiM yposHHM Abb. 4 und 5. Verteilung und Gesamtmáchtigkeit der porösen Schichten in den Bohrungen zu Újszeged und der Textilfabrik Szeged, in Stockwerken von 100 m