Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

10. szám - Könyvismertetés

462 Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. Kovács L.: Vízátemelés csigaszivattyúval ÜEPEKAMKA BO^bl C nOMOmbK) CflllPAJlbHOrO HACOCA JJ-p JI. Koean B CTaTbe H3JraraioTCM Bonpocbi pacieTa Bee Sojiee pacnpocTpaHHiomerocH THna Hacoca, npHMeHneMoro 3a nocjieaHee BpeMH «JIH nepeKaHKii BHyrpeHHnx h CTOMHMX BOÍI. PaecMaTpHBaeTCH MCTOA npH0jiH3HTejibHoro onpefleneHHH pacxoaa >KHAKOCTH, nponyineHHoíi HacocoM, T3K>Ke npHBOflHTCH npHMeHHeMOe HHCJ10 OÖOpOTOB. B CTaTbe aaeTCH NH(|)opMaunH no BejiHHHHaM K03(j)(J)HuneHTa nojie3Horo fletícTBHM Ha ocHOBaHim pe3yjibTaT0B, nojiyieHHbix no ii3MepeHHHM Ha aeíícTByiomeM oőopynoBaHHH. Wasseríörderung mit Schneckenpuinpen Dr. L. Kovács Der Bcricht gibt eine Zusammenfassung über die Bemessung dieser für die Förderung von Polderwasser, beziehungsweise von Abwasser geeigneten und in neuerer Zeit in immer grösserem Umfang Anwendung findenden Pumpenart. Beschrieben werden die Ermittlungsweise der annahernden Flüssigkeitsförderung, ferner die anwendbaren Drehzahlen. Anhand der Messergebnisse an einer ausgeführten Anlage werden aucb orient.ierende Wirkungsgrade angegeben. Könyvismertetés Hiatt, Bobért, W.: World Directory ot üydrobiologieal and Fisheries Institutions. (American Institute of Biological Sciences, Washington, 1963., 230 o.) Régi hiányt pótolt a hidrobiológiái és halászatbiológiai intézmények és múzeumok világ-katalógusa, amelynek kiadását már a Rómában 1955-ben megrendezett ,,International Conference on Maríné Biological Laboratories" alkalmával elhatározták. A közvetlen előkészületek 19G0 végén kezdődtek olyan részletes kérdőív megküldésével, amelynek segítségével lehetővé vált a világ vízzel foglalkozó biológiai jellegű intézményeinek, laboratóriumainak nemcsak címük szerinti áttekintése, hanem kutatási területük, jelenlegi célkitűzéseik s a kutatás feltételeinek is beható megismerése. A kiadványnak így nemcsak az az értéke, hogy kapcsolatot tud teremteni az egymásról mit sem tudó, de azonos kutatási területen mozgó intézmények és szakemberek között, ' hanem igen alkalmas a hidrobiológia és a rokon tudományok világméretű hatalmas fejlődésének megismerésére. A katalógusban 766 intézmény (laboratórium, múzeum) szerepel. Az intézetek száma 570, ha a múzeumokat és a laboratóriumi hálózatot egyes intézetek mellett nem vesszük figyelembe. Az Amerikai Egyesült Államokban van az ilyen jellegű intézmények 22%-a, Európában a Szovjetunión kívül 35%-a, a Szovjetunióban 5%-a; és az összes többi világrészen együttvéve az intézmények 38%-a. Magyarországra vonatkozóan az adatközlések nem voltak teljesek, így csak két intézmény szerepel a katalógusban, (MTA Biológiai Intézete, Tihany és az OMMI Vízélettani Osztálya). A katalógus igen nagy értéke, hogy nem választja el a tenger biológiájával foglalkozó intézményeket az édesvizek biológiájával foglalkozó intézményektől, így a vízbiológia egész területének világhelyzetéről az intézmények alapján átfogó képet kapunk. A szerkesztő bizottság nem vette fel a katalógusba azokat az egyetemi, főiskolai tanszékeket, amelyek nem kizárólagosan foglalkoznak vízbiológiával, ós nem vette fel a csak fizikai-kémiai jellegű laboratóriumokat vagy csak halászattechnológiával foglalkozó kutatóintézményeket. Azok az országok és intézmények, amelyek a szerkesztő bizottság által megküldött kérdőív teljes megválaszolásával segítették a katalógus szerkesztését, a katalóguson Keresztül olyan részletesen megismerhetők, amire eddig tudományterületünkön nem volt példa. Megismerjük az intézmény hivatalos nevét és nevének angol nyelvű fordítását, a laboratórium jellegét (tengeri vagy édesvízi), postacímét, vezetőjének nevét és cinjét ; megtudjuk, hogy a laboratórium kollégiumi, egyetemi, állami, tartományi vagy magánkézben levő intézmény-e ; mi a felügyeleti szerve, és alapításának éve ; a kutatás kötetlen-e, vagy pediS hivatalos program alapján történik : végez-e az intézmény oktatómunkát egyetemi, vagy nem egyetemi végzettségűek részére. A szakmai kapcsolatok, cserekapcsolatok kiépítése szempontjából különösen fontos, hogy megismerjük a kutatás általános tárgykörét és jelenlegi fő célkitűzéseket, a laboratóriumhoz közel eső vizeket, folyókat s az ezekből begyűjthető és a laboratóriumban tanulmányozható élő szervezeteket. Megtudjuk, hogy milyen könyvtár, kutatóhajó vagy csónak áll rendelkezésre, és ha valamelyik intézetben vendégkutatóként szeretnénk dolgozni, van-e erre helyük, s ennek igénybevétele díjtalan-e, illetőleg lehet-e az intézetben vagy a közelben lakást kapni. Az is megtudható, hogy milyen gyűjtemények találhatók a laboratóriumban, s ezek feldolgozott anyagot tartalmaznak-e. Megismerkedünk az intézmény fő kutatási témáival és azokkal a személyekkel, akik ezeket a kutatásokat irányítják, valamint az intézmény tudományos ós technikai létszámával és az intézet kiadványainak címével. Mivel az ilyen adatok elavulnak, a szerkesztőség, az UNESCO és FAO segítségével igyekszik az adatváltozásokat folyamatosan nyilvántartani, és különösen a még hiányzó intézményekre vonatkozó adatokkal a katalógus teljességét rendszeres pótlásokkal állandóan használhatóvá tenni. Dr. Donászy Ernő