Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
10. szám - Dr. Kovács György: Helyi szivárgási ellenállások a talajvizet tápláló és megcsapoló csatornák közvetlen környezetében
452 Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. Kovács Gy.: Helyi szivárgási ellenállások 10. ábra. Grafikon a csatornák környezetében kialakuló helyi szivárgási ellenállás meghatározására 0uaypa 10. rpatputc ÖAH onpedejienusi Mecmubtx (puAbmpatiuoHHbix nomepb e OKPYJKHOCMU KÜHCLAOB Fig. 10. Graph for delermining local seepage resistances in the vicinity of 1 canals a — dimenzió nélküli változóra a következő imH plieit kifejezést kapjuk : 2-^—1 Af^Y+l Ah H _ H In 2 1 kH S_ H A három dimenzió nélküli változó I —: —: -0— \ H H kH kapcsolata nagyon bonyolult közvetlen számítások elvégzésére, azonban alkalmas kisegítő grafikonok készítéséhez. Ilyen grafikont mutat be a 10. ábra, amelynek harmadik térnegyedében az A jelű görbe jellemzi a talajvizet tápláló csatornák környezetében kialakuló helyi veszteséget. A grafikont úgy szerkesztettük meg, hogy a fejezet bevezetőjében leírt fokozatos közelítés lépéseinek megfelelően tudjuk azt használni. Amint elmondottuk, először felveszünk egy közelítő veszteséget, amelynek ismeretében meghatározzuk a második áramlási szakasz közelítő kezdeti potenciálját (h). Ennek segítségével számítjuk az itt áramló vízhozamot. így már lehetőségünk van arra, hogy a grafikon két független változójaként felvett dimenziónélküli csoportot ; számítsuk, majd ezekből a grafikon segítségével a „ , Ah függő változónak választott — értéket meghatározzuk n H és ezzel ellenőrizzük, vajon a felvett közelítésünk megfelelő volt-e. 3. A javasolt eljárás ellenőrzése Az elmondott eljárás gyakorlati végrehajtását bemutató számpéldákat úgy választottuk meg, hogy azok egyben az eljárás ellenőrzésére is alkalmasak legyenek. Vizsgáljuk először egy olyan laboratóriumi üvegcsatornában megépített csatornaszakasz szivárgását, amelynek víztükörszélessége S — 60 cm. A vízvezető réteg vastagsága a csatorna vízszintje alatt H = 94,5 cm, anyaga homok, amelynek mértékadó szemcseátmérője d 1 0y o = 0,13 mm, egyenlőtlenségi tényezője U — 2,4 hézagtényezője 39,5%, szivárgási tényezője k = 1,7 X10~ 2cm/sec. A homok maximális kapilláris emelőmagassága a megfigyelések szerint hkmax = 28 cm, a telített kapilláris zóna magassága pedig meghaladta az 5 cm-t, és megközelítette a 8 cm-t. Ennek alapján reálisnak tartjuk a hko — 8 cm felvételét, amivel számolva az 5. ábraként közölt grafikonból S „ 85 cm értéket határozhatunk meg. Az üvegmedence szélessége 28 cm, hossza pedig, amelyben a szivárgási rendszer fele volt beépítve (a csatorna szimmetria tengelyétől az egyik oldalon elhelyezkedő megcsapolási szelvényig) 380 cm volt. A kiindulási szelvény távolsága a szimmetria tengelytől a (4) egyenlet szerint K = S 0 = 85 cm,
