Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
10. szám - Dr. Kovács György: Helyi szivárgási ellenállások a talajvizet tápláló és megcsapoló csatornák közvetlen környezetében
Kovács Gy.: Helyi szivárgási ellenállások Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. 449 Sp (hatékony mtükörszétesség) tengely 4. ábra. Az öntözőcsatorna környezetében kialakuló módosított szivárgási tér vázlata <T>uzypa. 4. CxeMa u3MeHeHH0Ü 30HU fiuAbmpaifuu e OKpyucHocmu opocumenbnozo xanajia Fig. 4. Diagram of modified seepage flow field in tKe vioinity of an irrigation canal nevezzük hatélcony víztükör szélességnek. Az is közvetlenül belátható, hogy ez a hatás jelentősebb, a hatékony és a tényleges víztükörszélesség aránya nagyobb, ha a tényleges víztükör szélesség viszonylag kisebb, vagy a kapilláris szívás nagyobb, és elérhetünk ezekben a változókban olyan határértéket, amikor a két víztükörszélesség különbsége elhanyagolható, a két érték hányadosa az egységhez tart. A hatékony víztükörszélesség számszerű meghatározására is elfogadhatjuk N. N. Verigin vizsgálatát, amelyet a már idézett tanulmányában közölt [11]. Eszerint a hatékony víztükörszélesség (S 0) a tényleges víztükörszélességnek (S) és a zárt kapilláris tartomány magasságával (hko) jellemzett kapilláris szívásnak a függvénye. Bevezetve a ő segédváltozót, az említett értékek között a kapcsolatot a következő összefüggésekkel jellemezhetjük : ( ő + la» + _LŐ5 + JL 67 +...)| 2 jr ln ö V 9 25 49 J S 0 _ nhko 2 ~ 4 ln ó ' A felírt egyenletek alapján táblázatosan (1. táblázat), illetőleg grafikusan (5. ábra) meg(2) SJS akadhatjuk a kapcsolatot az ismert független változó {S/hko) és a keresett függdlváltozó fio/S) között. A számítás elvégzéséhez ismernünk kell mint talajfizikai jellemzőt a talaj telített állapotához tartozó szívást (a zárt kapilláris tartomány magasságát hk 0), amelyet a főbb talajtípusokra — korábbi tanulmányunk elemzése alapján [4], felhasználva az ott idézett tanulmányok adatait [1, 10] — a 2. táblázatban adtuk meg. Mint már említettük, ha a tényleges víztükörszélesség és a kapilláris szívás hányadosa növekszik, elérünk egy olyan határt, amelyen túl a 1. táblázat A hatékony víztükörszélesség meghatározása a víztükörszélcsség és a telítéshez tartozó kapilláris szívás között A szükséges segédváltozó <5 A tényleges víztükörszélesség és a telítéshez tartozó kapilláris szívás hányadosa S/hko A hatékony és a tényleges víztükörszélesség hányadosa, S 0/S 0.00 0 oo 0,01 0,0028 123,4 0,02 0,0065 61,7 0,04 0,0158 30,8 0,06 0,0272 20,6 0,08 0,0404 15,4 0,10 0,0554 12,3 0,20 0,159 6,1 0,30 0,318 4,1 0,40 0,565 3,0 0,50 0,948 3,4 0,60 1,56 1,96 0,70 2,66 1,65 0,80 5,25 1,40 0,90 12,3 1,20 0,92 16,6 1,15 0,94 22,5 1,12 0,96 34,4 1,09 0,98 71,5 1,05 1,00 oo 1,00 2. táblázat A főbb talajtípusok szükséges talajfizikui jellemzői A talaj megnevezése Maximális molekuláris vízkapacitás W m 0l(%) Szivárgási tényező, k (m/sec) A telített állapothoz tartozó kapilláris szívás, hko (m) Agyag, iszapos <ioé agyag >20 <ioé >1,50 Agyagos iszap ~20 ~10" 8 ~ 1,50 Iszap 17—20 4 10-8—1 • 108 1,00—1,50 Mós (finom 15—17 1 10" 7—410~ 8 0,60—1,00 homokos) iszap Iszapos mó, 13—-15 4 10"'—1ío-' 0,30—0,60 mó Homokos mó 10—13 1 10-6—410~ 7 0,20—0,30 Mós (iszapos) finom homok 7—10 4 ío6—1106 0,15—0,20 Finom homok 4— 7 1 10-5—410 8 0,10—0,15 Homok 0— 4 ~10~ 4 <0,10 Kavics 0 ~10~ 3 0 0,001 5. ábra. A hatékony ríztiikörszélesség meghatározására szolgáló grafikon <Puaypa 5. rpa0uK djin onpedenenun aKmuenoü mupurni 3epKana eedu Fi. 5. Graph for the determination of the effective surjace width
