Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

10. szám - Dr. Ubell Károly: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium szervezeti kérdései

443 Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium szervezeti kérdései Dr. UBELL KÁROLY a műszaki tudományok kandidátusa, az UNESCO-Decennium Magyar Nemzeti Bizottságának titkára A Nemzetközi Hidrológiai Decennium alapgondolatát és a program első javaslatát az amerikai hidrológusok dolgozták ki. A javaslat főbb tételeit R. L. Nace 1961. októberében ismertette először Athénben, a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség szimpozionján (Ad Hoc Panel on Hydrology, A Plan for International Coopération in Hydrology, August 1961.) A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség azonnal magáévá tette a nagyszabású terv gondolatát, és az ügyet a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió támogatásával az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) elé vitte. A Szövetség ugyanis, mint társadalmi szerv nem alkalmas a terv lebonyolítására. Ehhez ún. kormányzati szervre van szükség, amelynek elhatározásai egyben a tagországok határozatának tekintendők. A Decennium megrendezésére tehát az UNESCO keretében kerül majd sor, de a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség a továbbiakban is jelentős szerepet fog játszani a 10 éves időszakra kiterjedő nemzetközi tudományos együttműködésben. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium szervezése, röviden összefoglalva, az alábbiakban alakult ki. Közvetlenül az athéni szimpozion után az UNESCO Végrehajtó Bizottsága elhatározta, hogy a program megvalósításának előkészítése érdekében szakértői értekezletet hív össze. Időközben a nemzetközi tudományos szervezetek is foglalkoztak a tudományos irányelvek kialakításával és széles körű megvitatásra került sor a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió XIII. közgyűlésének keretében Berkeley-ben, 1963. augusztusában, a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség választmányi ülésein. A decennium alapgondolatának, valamint a programnak kidolgozása érdekében az UNESCO három szakértői értekezletet rendezett. Mind a három Párisban, az UNESCO székházában volt. Az első alkalmával, 1962. novemberében, előkészítő bizottság által kidolgozott munkatervet vitattak meg. Ezen az értekezleten hazánkat dr. Mosonyi Emil akadémiai levelező tag képviselte, akit az ülésszak első alelnökévé választottak. A szakértői értekezleten megvitatott munkatervet hozzászólásra megküldték az UNESCO tagállamainak és az egyes országokból kapott észrevételek, valamint kiegészítő javaslatok alapján az UNESCO Természettudományi Szakosztálya átdolgozva a hidrológiai decennium tervét második szakértői értekezlet elé terjesztette. A második szakértői értekezletet 1963. májusában tartották meg. Ezen magyar kiküldött nem vett részt. Az értekezletről kiadott jelentést az UNESCO/NS/181. sz. összefoglalásában adták közre. Időközben a szakértői értekezleteken kialakult irányelvek és a programvázlat alapján az egyes országoknak is alkalma nyílt arra, hogy saját nemzeti programjuk vázlatát elkészítsék és az UNESCO titkárságának megküldjék. Az ismertetett előkészületek után 1964. április 7—17. között, Párisban került sor a harmadik tanácskozásra, amelyet a Nemzetközi Hidrológiai Decennium Kormány szakértői Értekezletének minősítettek és azzal a feladattal bíztak meg, hogy az UNESCO 1964. évi közgyűlésére tegyen végleges javaslatot a decennium célkitűzéseit, programját és a végrehajtás irányvonalát illetően. Ezen az értekezleten 57 ország szakértői, valamint 14 nemzetközi szervezet, ill. tudományos egyesület képviselői vettek részt. Hazánkat háromtagú delegáció képviselte Dr. Mosonyi Emil akadémiai lev. tag vezetésével dr. Lászlóffy Woldemár és dr. Ubell Károly vettek részt a szakértői tanácskozáson. Az értekezlet üléseit az első ülésen megválasztott alábbi tisztikar vezette : Elnök : Volker A. (Hollandia). Alelnökök : Prof. Mosonyi E. (Magyarország) Prof. Gandolfo I. S. (Argentína) Dr.Rifai Nour-Ed-Dine (Szíria). Jegyző : Faboumy L. C. (Dahomey). A plenáris üléseken kívül három munkabizottság dolgozott, amelyeknek az volt a feladata, hogy a hidrológiai alapadatok gyűjtésére, a kataszterek és vízmérlegek összeállítására, valamint a hidrológiai kutatási feladatokra vonatkozó tudományos programot részletesen kidolgozza. A magyar delegáció létszáma lehetővé tette, hogy mindhárom munkacsoportban részt vehessen egy-egy magyar kiküldött a tudományos irányelvek kialakításában. A kormányszakértői értekezlet zárójelentésben foglalta össze a tanácskozás eredményeit (International Hydrogical Decade, Intergovernmental Meeting of Experts, Final Report, UNESCO/NS/ 188, Paris, 5 Junc 1964.). A zárójelentés hét fejezetben és négy mellékletben ismerteti a decennium tudományos programjára, szervezetére és lebonyolítására vonatkozó végleges tervet. Az egyes fejezetek az alábbiak : I. Bevezetés. II. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium fontosabb célkitűzései. III. A Decennium programja tartalmi elemeinek áttekintése. IV. A Decennium programjának végrehajtásához szükséges alapvető munkálatok. V. A Decennium programjának végrehajtása. VI. Az Egyesült Nemzetek egyéb szervezeteinek szerepe. VII. Az UNESCO 1965—1966. évre javasolt saját programja. A jelentéshez csatolt négy melléklet az alábbi: I. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium tudományos programjának vázlata.