Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

10. szám - Dr.Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium programja

Lászlóffy W.: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium Hidrológiai Közlöny 1964. 10. sz. 441 1.1.3.6 Különféle hidrológiai térképek szerkesztése, főleg olyan térképeké, amelyek a csapadékra, a Jefolyásra, a párolgásra és a beszivárgásra vonatkozó adatokat összefüggésükben, együtt ábrázolják. 1.1.4 Talajnedvesség 1.1.4.1 A mérőműszerekre és mérési módszerökre vonatkozó tanulmányok előmozdítása azzal a céllal, hogy a módszereket és műszereket, valamint a kapott eredmények közreadását egységesíteni lehessen. 1.1.4.2 A talajnedvesség-mérések elősegítése,különös tekintettel a talaj fedőrétegében található nedvesség hasznosítására, szem előtt tartva, hogy a különböző szabványosítandó módszerek összehasonlítható eredményeket adjanak. 1.1.4.3 A talajnedvesség változásaira, továbbá a levegő ós a talaj érintkezési felületén, illetve a levegőjárta talajrétegben végbemenő vízmozgásra vonatkozó laboratóriumi és helyszíni vizsgálatok előmozdítása, kapcsolatban a beszívárágási és lefolyási hányad meghatározásával. 1.1.4.4 A talaj fizikai tulajdonságai és a beszivárgás illetve talajnedvesség raktározódása közötti összefüggésre vonatkozó rendszeres kutatások elősegítése. 1.1.4.5 Ankétok szervezése a növények vízfogyasztásának szakértői számára, a megfigyelési eredmények egybevetése és tapasztalatcsere. 1.1.5 Felszín alatti vizek 1.1.5.1 A fúrásokból ós kutató feltárásokból származó geológiai, geofizikai, geokémiai ós hidrogeológiai adatok összegyűjtése minden egyes államban. A gépi adatosztályozási és feldolgozási módszerek tanulmányozása. 1.1.5.2 Megfigyelő kút-liálózat kifejlesztésének előmozdítása a mély ós sekély talaj víztartó rétegek víztükrének mérésére. A források vízhozamát is rendszeresen kell majd mérni. 1.1.5.3 Jellegzetes ós kísérleti vízgyűjtőterületek, vagy más egységele kialakítása, ahol hidrológusok ós hidrogeológusok együttes vizsgálatai quantitatív adatokat szolgáltathatnának a vízadó rendszer vízpótlására vonatkozóan. A víztartó réteg természetes és mesterséges táplálásából ós vízleadásából adódó vízmérleg ismerete lényeges a felszín alatti vízkészlet tervszerű hasznosítása szempontjából. 1.1.5.4 Olyan módszerek és eljárások tanulmányozásának előmozdítása, amelyek kiterjedt, gazdaságilag elmaradt vidékeken a felszín alatti vízkészlet nagyságának gyorsan és kis költséggel való becslésszerű meghatározására alkalmasak. 1.1.5.5 Nagyobb hidrogeológiai medencék tanulmányozásának elősegítése, különösen ha több országot érintenek. Az adatok összegyűjtése és egyeztetése. 1.1.5.6 A nemzetközi szabványoknak megfelelő hidrogeológiai térképek készítésének és kiadásának előmozdítása. A térképek részben az eredmények ábrázolására szolgálnak, részben a feltárás és kutatás segédeszközei. 1.1.5.7 A kísérleti mesterséges talaj vízdúsítás során alkalmazott módszerek és az eredmények nyilvánosságra hozatala. Elő kell segíteni a kérdés csekély számú szakemberének utazásait. 1.1.5.8 A felszín alatti (sztatikus és dinamikus) vízkészletek becslésére szolgáló módszerek és technikák tanulmányozásának, valamint az eredetükre ós időbeli alakulásukra vonatkozó vizsgálatoknak elősegítése. 1.1.6 Hó és jég 1.1.6.8 A hó, a jég ós a tartósan fagyott talaj hatásának. vizsgálata a felszíni ós felszín alatti vizek járására. 1.1.6.9 A jégviszonyok vizsgálata tavakon ós folyókon. 1.2 A vízmérleg-vizsgálatok különleges szempontjai 1.2.1 A különféle természeti tájakon levő kísérleti és típus-vízgyűjtőterületek vízmórlegének számítása és elemzése. 1.2.2 A vízkészletnek, a légkör, a talaj és altalaj, a tavak és folyók, a hótakaró és gleccserek közötti megoszlására vonatkozó becslésszerű megállapítások minden országban. Kívánatos megbecsülni — amennyire lehetséges, — ho'gy a becsült készleteknek a fennálló körülmények között mekkora hányada hasznosítható. A becsült készleteket szembe kellene állítani a szükségletekkel, amelyeket ugyancsak fel kellene becsülni. 1.2.3 Elő kellene segíteni a kontinentális, és a glóbus egészére vonatkozó vízmérleg-becslésekre vonatkozó törekvéseket. 1.2.4 A vízmérlegben szereplő tényezők (csapadók, párolgás, sugárzás, vízhozamok, talajvízszint, stb.) mérésére szolgáló hálózatokat összehangolt alapon kell megtervezni. 1.2.5 Néhány nagy folyam vízgyűjtőjóban regionális arányú, összehangolt vizsgálatokat kell végezni. 1.2.6 A csapadékot, párolgást, árvizeket, lefolyást ós szivárgást, hordalók-lerakódást és eróziót ábrázoló térképek, valamint hidrogeológiai térképek készítése. Mindezen tőrképek elkészítése az érdekelt különféle szakemberek együttműködését teszi szükségessé. 1.3 Hidrológiai előrejelzések 1.3.1 Az árvizek és kisvizek rendszeres vizsgálata az őket kiváltó tényezők függvényében, kísérleti ós típus-vízgyűjtőkben, minden, az előrejelzésüket elősegítő elem meghatározása érdekében. Különösképpen minden egyes esetben megvizsgálandó, hogy beigazolódik-e az egységnyi árhullámkép módszerének alkalmazása ; alaposan tanulmányozandó az apadási görbe alakulása, és a csapadék és lefolyás közötti összefüggés. 1.3.2 A hidrológiai előrejelzési módszerek ós azon elvek összehasonlítása, amelyek szerint a vízjelző szolgálatot a különféle típusú vízfolyásokon megszervezték, — akár a vízgyűjtőterület felső részének hidrológiai adataira, akár a csapadókmérési adatokra épül fel az előrejelzés. A hidrológiai előrejelzések körébe a tavak ós folyók befagyásának és felengedésének előrejelzése is beletartozik. Különösen fontos volna, hogy a meteorológusok a kvantitatív csapadék-előrejelzés terén előbbre jussanak. 2. A TERMÉSZETES VIZEK MINŐSÉGE 2.1 A folyamok és folyók vízminőségének mérésére szolgáló kezdeti hálózat létesítése. Különféle kategóriájú állomásokat kellene tervezni, a legegyszerűbbtől (néhány elem mérése) a legbonyolultabbig, amelyeken a munka a biológiai és bakteriológiai elemzésre is kiterjedne. Arra kellene törekedni, hogy a mintavételi eljárásokat, a mérést és elemzést, valamint az eredmények ábrázolását is szabványosítsák. 2.2 Különleges figyelmet kellene szentelni a felszínalatti vizek kémiai összetételének ós fizikai sajátságainak vizsgálatára, különösen a következő területeken : — a víz körforgása és természetes beszivárgása : •— természetes vizek sótartalmának változása az emberi tevékenység hatására (öntözés, lecsapolás. a talaj vízkészlet túlzott igénybevétele ós párolgása), radióaktív nyomjelzők használatának előmozdítása stb. 2.3 A geokémiai ciklus vizsgálata kis, jellegzetes medencékben, különféle természetes tájak tipikus vízgyűjtőterületein, amelyeknek előre el kell készíteni a geológiai és talajtani térkópót. Izotópos módszereket kell majd alkalmazni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel való állandó együttműködésben, amely a tárgyra vonatkozóan kutatási tervet dolgozott ki. 2.4 A tengerparti ós szárazföldi sós víz hatásaival és vizsgálati módszereiyel kapcsolatos kérdések tanulmányozása ; az eredmények közreadása. 2.5 Közreműködés a csapadékvizek kémiai összetételének meghatározását szolgáló, a Meteorológiai Világszervezet által összehangolt vizsgálatokban. 3. ERÓZIÓ, FOLYÓMEDER-ALAKULÁS, HORDALÉKSZÁLLÍTÁS ÉS LERAKÓDÁS 3.1 A lebegő hordalék mérésére szolgáló műszerek és módszerek szabványosítása. A nagy és kisvízi időszakban szállított hordalók szemeloszlásának, valamint a finom és durvább szemű elemek továbbításában mutatkozó különbségeknek a megállapítása. Az állomásokat kis,