Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

9. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1964. május 28-án tartott 47. közgyűléséről

424 Hidrológiai Közlöny 1964. 9. sz. Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 47. közgyűléséről 1955 : Mosonyi Emil—Karádi Gábor : Hidraulika I. kötet, Bogárdi János : A hordalékmozgás elmélete. 1957 : Schulhof Odö n : Magyarország ásvány- és gyógyvizei. 1901 : Rónai András : Az Alföld talajvíz­térképe, Urbanesek János : Szolnok megye vízföldtana és vízellátása. 1902: Ajtay Zoltán: Bányavizekelleni védekezés ós Schmidt Eligius Róbert : Magyarország vízföldtani atlasza és annak a magyarázója. 1903 : Németh Endre : Hidromechanika, Sebestyén Olga : Bevezetés a limnológiába ; Oroszlány István : Mező­gazdasági vízgazdálkodás. Külön is ki kell emelnem, hogy Mosonyi Emil Vízerőhasznosítása 1956—1959-ben bővített kiadásban két kötetben németül, és 1957—60-ban, ugyancsak két kötetben, angolul is megjelent. 1963-ban újabb átdolgozott kiadásban hagyta el a sajtót az I. kötet angolnyelvű változata, míg a II. kötet, akárcsak a bő­vített német kiadás I—II. kötete, munkában van. Az utóbbit az egyik legtekintélyesebb német kiadó­vállalat, a VDI-Verlag adja ki. Jellemző a mű sikerére, hogy ma kb. 30 külföldi műegyetemen tankönyvként használják. Utoljára hagytam a hidrológiai tudományos munka fellegvárának, a 12 éves Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetnek a kiadványait, amelyeket mind­nyájan jól ismerünk. Felsorolásukra azonban, nagy számuk miatt, nincs lehetőségem. Befogadásukra már­már külön könyvszekrényt kell berendeznünk. A rendelkezésemre áiló rövid idő nem engedi meg, hogy részletesen felsoroljam a felszabadulás titán nyom­tatásban megjelent nagyszámú, igen értékes tanul­mányt. Talán csak két számadatot emelnék ki : A Hid­rológiai Bibliográfia az 1945—1954 közti 10 éves idő­szakról 780 munkát sorol fel, míg az 1959—1960-as, 2 évre vonatkozó kötetben már 899 dolgozat címe szerepel. Tegyük ehhez hozzá, hogy a bibliográfia ko­rántsem lehet teljes, hiszen ma már több mint 50 kü­lönböző szakfolyóiratban jelennek meg hidrológiai tárgyú cikkek, tanulmányok. * A magyar hidrológiai tudomány, főleg az utolsó tíz évben, rohamosan fejlődött, amit a külföld is el­ismer, és tudományunk fejlesztőit nagyra értékeli. Ennek igazolására szabad legyen kiemelnem a követ­kezőket : Dr. h. c. dr. Németh Endre professzor tiszteleti tagun­kat a toulouse-i Tudományos Akadémia levelező tagfává, s a grenoble-i egyetem díszdoktorává avatta. Dr.Lászlóffy Woldemár tagtársunkat ugyancsak le­velező tagjává választotta a toulouse-i Tudományos Akadémia, majd 1963-ban a bécsi Műszaki Egyetem a Preclitl emlékéremmel tüntette ki, amit ott a tiszteletbeli doktori címnél is többre tartanak. A Mitteilungsblatt, az osztrák vízrajzi szolgálat lapja, erről az ünnepi aktusról megemlékezve részletesen móltatja Lászlóffy­nak „a dunai térség nagy hidrológusának, a nemzetközi együttműködés képviselőjének és a valódi tudományos kutató példaképének" a munkásságát. Igen nagy nemzetközi siker, hogy limnológiai szakosztályunk elnökét, Sebestyén Olgát, a Nemzetközi Limnológiai Szövetség alelnökévé választotta. Külön fejezetet lehetne írni Mosonyi Emil tag­társunk nemzetközi tekintélyéről és igen szóles körű külföldi tudományos kapcsolatairól. Indiai kapcsolatai révén csatlakoztunk a Nemzetközi Öntözésügyi Szövet­séghez, melyben országunknak igen megbecsült szerepe van. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szer­vezetének (FAO) ismételten szakértője. Számos nemzet­közi konferencián (Rio de Janeiro, Algír, Párizs, Bécs, Delhi, Bombay stb.) figyelemre méltó megbecsülést szerzett a magyar hidrológiai tudománynak. A német, osztrák ós argentin testvéregyesületek tiszteleti tagja. Az UNESCO tízéves nemzetközi hidrológiai programját előkészítő konferencia első alelnöke. Számos mű­egyetem hívta meg a vízerőhasznosítás ós nagy vízi műtárgyak tervezése tárgyköréből tartandó előadásra (Bécs, München, Berlin-Charlottenburg, Drezda, Han­nover, Karlsruhe, Belgrád, Grenoble, Stockholm, Göte­borg, Trondheim, Ankara, Alexandria, Kairó, Peking, Nanking, 5 indiai műegyetem stb.). Munkássága egye­sületünkből indult ki, így joggal vagyunk büszkék reá. Dr. Bogárdi János tagtársunkat ugyancsak több ízben kérte fel szakértői közreműködésre a FAO, elnökévé választotta a Meteorológiai Világszervezet (WMO) VI. regionális asszociációjának hidromete­orológiai bizottsága, ós többször képviselte ezt a világ­szervezetet az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ségének konferenciáin. Számos külföldi országban tar tott előadást (Bécs, Belgrád, München stb.) és jelenleg is, vendégprofesszorként, egyetemi meghívásoknak tesz eleget az Egyesült Államokban. Folytathatnám a sort Salamin Pál tagtársunkkal, aki az NDK, Franciaország, Bulgária, Csehszlovákia stb. szakköreivel tart szoros tudományos kapcsolatot és a tudományos akadémiák öntözésügyi együttműködése keretében Veleff bolgár akadémikussal az öntözőcsa­tornákról ír közösen könyvet. Igen örvendetes, hogy fiatal tagtársaink is növekvő súllyal szerepelnek külföldön. így pl. a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Szesztay Károly tagtársunkat a Felszíni vizek szakosztályának elnökévé ós Ubell Ká­rolyt, a hidrológiai tórkópbizottságbeli tagsága mellett, a Bibliográfiai Bizottság elnökévé választotta. A magyar hidrológusok megbecsülését jelzi, hogy Szalay Miklós és Karádi Gábor Khartoumban adnak elő az egyetemen. Jolánkai Gyula, Györké Olivér, Láng Gábor, Ferencz Károly, Kocsis Árpád tagtársaink Maliban, Ghanában, Nigériában, Szebényi Lajos Ku­bában, Kárpáti Lajos Mongóliában működnek szakértő­ként, illetve végeznek kutató munkát. Arra, hogy tagtársaink örvendetesen szaporodó külföldi szerepléseiről részletesen számot adjak, nem is gondolhatok. De hadd említsem meg, hogy a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség kongresszusain a magyar hidroló­gusok dolgozataik súlyával és számával egy sorban állanak a nagy nemzetek fiaival, hogy mind többen kapnak közülük külföldi előadói vagy szakértői meg­hívást, és növekvő számban keresik fel hazánk tudo­mányos kutatóintézeteit külföldi tudósok, hogy kuta­tási eredményeinket, munkamódszereinket közelebbről megismerjék. * Az elmondottakban csak röviden akartam vá­zolni a magyar hidrológiai tudomány állását a felsza­badulás előtt, és azt a hatalmas fejlődést, amit a fel­szabadulás után ezen a téren elértünk. A magyar hidrológiai tudományt, a magyar hid­rológusokat ma világszerte nagyra értékelik. Ez arra kötelez bennünket, hogy móg nagyobb lendülettel móg nagyobb akarással fejlesszük tudományunkat, még fokozottabban építsük ki nemzetközi kapcsolatainkat, amire minden adottságunk, lehetőségünk megvan. A legnagyobb öröm számunkra az, hogy az elért ered­ményeket tagtársaink önzetlen munkája tette lehetővé. Ehhez a felfelé ívelő munkához kívánok tagtár­saimnak további sok sikert. Ezekkel a gondolatokkal mai Közgyűlésünket megnyitom. Tisztelt Közgyűlés ! Az elmúlt évben súlyos veszte­ség érte Társaságunkat : örökre eltávozott körünkből Dr. Varga Lajos Schafarzik-emlókórmes tagtársunk, limnológiai szakosztályunk alelnöke és soproni csopor­tunk elnöke, akinek érdemeit mai közgyűlésünkön külön is méltatjuk. 1963. június hó 30-án 90 éves korá­ban húnyt el Tápióságon Dr.Papp Károly nyug. egye­temi tanár, a magyar geológusok nesztora. 30 éven át volt a budapesti tudományegyetemen a földtan tanára. Egyesületünk alapításakor, mint a Magyarhoni Föld­tani Társulat akkori első titkára, igen komoly tevékeny­séget fejtett ki a Hidrológiai Szakosztály létrehozásánál, és egyike volt alapító tagjainknak. Rendes tagjaink közül elhúnyt Böhm János és Molnár Sándor. Meg kell emlékeznem Leliavski Sergej kairói egyetemi tanár, a világhírű öntözési szaktekintély haláláról is. Leliavski professzort múlt évi közgyűlésünkön választottuk tiszteleti tagunkká, az erről szóló oklevelet azonban csak özvegyének kézbesíthette külképviseletünk. Kegyele­tünk jeléül egy perc felállással hódoljunk halottaink emlékének. Az elmúlt évben a következő tagtársaink részesül­tek kitüntetésben : Munka Érdemrendet kaptak :

Next

/
Oldalképek
Tartalom