Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

9. szám - Somogyi Miklós–Lenkey Tibor: Az 1963. szeptemberi gyömrői rendkívüli felhőszakadás

Somogyi M.—Lenkey T.: A gyömrői felhőszakadás Hidrológiai Közlöny 1964. 9. sz. 397 feltárása. Mivel a szeptember 8-i eső mennyisége, rombolása nem mindennapi esemény, ezért a következőkben részletesen ismertetjük, illetőleg értékeljük. Az anyagot. kronológiai sorrendben tárgyaljuk, így először le írjuk az eseményt, majd az oknyomozás után a kiértékelés következik. 1. Meteorológiai adatok Szeptember 1-én a meteorológia az Atlantióceáni ciklonok erejének enyhülését jelentette, ennek következtében a kontinensen általában nyárias meleg uralkodott. Szeptember 6-án az Atlanti ciklon újból erőrekapott, aminek következtében a Földközi-tenger térségében észlelhető frontrendszer többnapos stagnálás után észak—kelet felé indult. A rendkívül nagy páratartalmú szubtrópusi légtömeg gyorsan behatolt hazánkba és szeptember •8-án erejének számottevő csökkenése nélkül rendkívüli esőt okozott, Nagykanizsa, Pécs, Baja, Örkény, Hatvan, Balassagyarmat, Visegrád, Kisbér, Zirc és Nagykanizsa által határolt területen. Fi térségen belül a csapadékgóe Gyömrő körül alakult ki. 192 csapadékmérő állomás adatainak feldolgozása után szerkesztettük meg az 1. ábrán látható izohiétákat. A csapadék lefolyására, időbeni eloszlására és intenzitására vonatkozóan sajnos kevés megbízható áldatunk van. A csapadékmérők zöme kizárólag az eső kezdetét jegyezte fel és csak néhány végzett az egyos csőszakaszokra részletméréseket. Ombrográfhálózalunk ritka és nem fedte kedvezően a területet. 10 12 1h 16 16 70 1 9 6 3 5 2 E PTEMBER 22 24 [óra] A 2. ábra 2 ombrográf és néhány, jelen esetben részmennyiséget is mérő állomás adatait tartalmazza. Az ábra meglepő ritka jelenségre, a csapadék hármas tagozódására hívja fel a figyelmet. Az egyes szakaszokat külön-külön vizsgálva 30— 100 éves előfordulási valószínűségeket kapunk, amely még nem mondható rendkívülinek. A két, sőt három csapadékszakasz együttes előfordulási valószínűsége azonban elérte a 1000 év körüli értéket, amint ez az 1. táblázatból is kitűnik. A nagyintenzitású (30—100 éves előfordulási valószínűségű) csapadékoknak ilyen rövid időn belüli ismétlődése igen ritka jelenség és ez különösen kiemeli ennek az esőnek rendkívüliségét. 1. táblázat A 200 mm-nél nagyobb csapadékra vonatkozó adatok Állomás megnevezése Csapadék (mm) Előfordulási valószínűség (év) Intenzitás (l/sec. ha) Gyömrő 202,7 1000 50 Kartal 176,4 500 43 Mende 172,8 :i()0 42 1 54.4 200 36 Budapest Póteri major 142,3 150 32 Isaszeg 162,1 100 33 Gödöllő 115,2 70 28 Galgamácsa 110,4 60 26 Dunaújváros .... 107,6 50 20 Az ezen a napon az ország területére lehullott mintegy 1,5 km

3 csapadékból Pest és Nógrád megyékre 0,5 km

3 jutott. A góc környezetében levő néhány fontosabb vízfolyás vízgyűjtőterületeire lehullott mennyiséget a 2. táblázat tünteti fel. 2. táblázat Az egyes vízgyűjtőterületekre lehullott csapadék mennyisége Vízfolyás megnevezése Vízgyűjtő (km

2) Lehullott víz mennyisége (millió m

3) Átlagos csapadék (mm) Gyáli csat 465 61,8 133 Tápiók ós Gombás p. (Hajta nélkül) 340 34,6 102 395 34,2 87 Rákos 210 24,2 115 Sződ—Rákos .... 133 9,6 72 :í. ábru. A szeptember 8-i csapadék időbeni változása <Pmypa 2. HjMeiienue ocadKoe no epeMenu 8-eo cenmaőpH Fiq. 2. Variation in rainfall intensity on the 8th September, l!)6:i A Tápiók és a Rákos vízgyűjtőjének terhelését a 3. ábra szemlélteti. A 4. ábrán bemutatjuk az izohiéták alapján szerkesztett „keresztmetszetet" az eső elméleti tengelyében. A csúcsértéknél szimmetria alapján korrigálást hajtottunk végre, így az elméleti csúcs 230 mm-re adódik. Az elméleti csúcsértéket a helyszínen látottak nagymértékben alátámasztják. A különböző intenzitású magyarországi csapadékok Babos Zoltán (Mélyépterv) által összeállított valószínűségi ábráját összehasonlítva a jelenlegi csapadékokkal nem vitatható a szeptember 8-i csapadék rendkívülisége.