Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
9. szám - Kolin László–Sátorhelyi Tamás: Nagyobb vas- és mangántalanító berendezések
388 Hidrológiai Közlöny 1964. 9. sz. Kolin L.—Sátorhelyi T.: Vas- és mangántalanítók 4. kép. Káliumpermanganát-oldó berendezés <Pomo 4. OöopydoeaHue no pa3ÖaeMnuio McipeaHqoeoicucÁOZO KÜAUH III. 4. Solving eqipment for potassium permanganate kompresszorok automatikus indítását, illetve leállítását. A légüstből kiáramló levegő mennyiségét rotaméterrel célszerű mérni. Öblítővíz elvezetés Az öblítővíznek a szűrőkből felül, illetve a szűrő középmagasságában való elvezetését úgy kell megoldani, hogy az előnyös magassági adottságot minél teljesebb mértékben ki lehessen használni. Ezért semmiképpen sem fogadható el az a régebben szokásos megoldás, hogy az öblítővizet a köralakú szűrőtartály-alapok belsejébe engedik és a szűrőház pincepadlójára helyezett csatornán vezetik el. Célszerű az öblítővizet szűrőnként közvetlenül kivezetni a szűrőházból, olyan magasságban, hogy a szűrőházból kilépő csatorna fölött csak egészen minimális, 50—60 cm földtakarás legyen. Ilyen módon még teljesen sík terület esetén is, viszonylag nem nagy mélységgel érkezik az öblítővíz a vasiszapülepítő földmedencébe. Ká liumperman ganát oldóhelyiség A káliumpermanganát oldására ós keringtetésére szolgáló berendezés külön helyiségben helyezendő el, lehetőleg közvetlenül a szűrőliáz mellett, vagy annak közelében. E helyiség egy része 1 m magas fallal elválasztva a regeneráláshoz szükséges vegyszerek tárolására is szolgálhat. A helyiséget 1,50 m magasságig csempézni kell (4. kép). Tisztavízmedence, zárkamra, klórozó A tiszta vízmedence magasságát úgy kell megválasztani, hogy a medence túlfolyószintje a szűrők utáni túlbukócső szintjénél csak a pár dm-t kitevő nyomásveszteséggel legyen alacsonyabban. Ilyen módon biztosítható a kútszivattyúk emelőmagasságának maximális kihasználása, valamint az, hogy a hálózati szivattyúk általában mindig ráfolyással működjenek. A szűrők félszabadtéri elhelyezése esetében az állványcsövet nem lehet a szűrőházban elhelyezni, ilyenkor azt célszerű a zárkamrába telepíteni. 10 000 m 3/nap, vagy annál nagyobb nagyságrendű vízművek esetében a klórozóberendezés részére két helyiséget célszerű biztosítani. Mindkét helyiség ajtaja közvetlenül a szabadba nyíljék. Az egyik helyiségben helyezik el a falhoz erősítendő teli és üres klórpalackokat, a klórmérleget és a mérlegre helyezett, üzemben levő klórpalaekokat, valamint a klórgázszűrőt. A másik helyiségben csak a klorátorok helyezendők el. Mindkét helyiséget ventillátorral szellőztetni kell. A klórozóhelyiségeket leghelyesebb a zárkamrához kapcsolni. ilyen módon a klorátorból a klóros víz közvetlenül a medencébe bevezető cső keménygumi védelemmel ellátott részébe vezethető. Ez esetben a víz klórozása, akár a szűrőházon keresztül, akár annak megkerülésével érkezik, biztosítható. Ennek a vízmű üzembehelyezésekor van jelentősége. Szivattyúház kialakítása A hálózati és öblítő szivattyúkat közös helyiségbe kell helyezni, ezáltal mindkét szivattyútípus a közös szívóesőről szívhat. A szivattyúk magassági elrendezésénél szem előtt kell tartani, hogy a tározómedencének legalább a felső kétharmad része ráfolyással hasznosítható legyen. A hálózati szivattyú nyomómagassági igényének függvényében a szivattyúházra kétféle elrendezés jöhet szóba: Csigaházas-szivattyúknál, ha a szivattyú nyomócsonkja függőlegesen felfelé áll, célszerű a szivattyúkat a pinceszinten elhelyezni, a szivattyúház földszinti födémének megfelelő nagyságú felnyitása mellett és a tolózárakat úgy elhelyezni, hogy azok mind a földszinti födémről kezelhetők legyenek (pl. Debrecen IV.). Turbina-szivattyúk esetében, ha a szívó- és nyomócsonkok vízszintesen vagy függőlegesen lefelé, a szivattyú két oldalán helyezkednek el, célszerű a szivattyúkat a földszinti födémen elhelyezni és a csővezetéket a csonkok után azonnal a födém alá vinni. Ezáltal minden cső és szerelvény a pincetérben helyezhető el, kezelésük pedig a földszinti födémről, kezelőállványról végezhető. Ilyen szivattyúház elrendezés esetében szükség lehet légtelenítő szivattyúkra is, hogy a szivattyúk bármilyen medence-vízállás mellett indíthatók legyenek. A szivattyúházban minden esetben kézi hajtású futódarut kell elhelyezni. A csőpince zsompban összegyűjtött csurgalékvizeinek eltávolítására függőleges tengelyű szennyvízszivattyút célszerű használni. Előnyös, ha a szivattyúház elrendezése olyan, hogy a gépeket szállító teherautó a nyitott kapun át betolatható a szivattyúházba és a gépeket a futódaru közvetlenül a teherautóról emelheti le. Ez azonban a szivattyúház magasbítását igényli. Általában elfogadható megoldás az is, hogy a rendezett terep felett kb. 1 m magasan elhelyezett padlószintű szivattyúház külső rámpájához tolat a teherautó és így a teherautó platójáról szintbeli görgetéssel lehet a gépeket a szivattyúház ajtaján beszállítani, ahonnan a további szállítást daru biztosítja.
