Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

8. szám - Dr. Takács Sándor–dr. Bíró Zsigmond: Proteus és Pseudomonas okozta vízjárvány

Dr. Takács—dr. Bíró: Proteus és Pseudomonas okozta vízjárvány Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. 375 A medencéből vett vízminta: Összesíra szám Coli szám/100 ml Egyéb bakt. 1800 14 Ps. pyocyanea és Proteus vulgáris A közkifolyóról vett vízminta: Összesíra szám Coli szám/100 ml Egyéb bakt. 270 6 Ps. pyocyanea és Proteus vulgáris Vegyi szempontból a magas vastartalom miatt mindhárom helyről származó vízminta kifogás alá esett (6,0, 0,23, 0,31 mg/l), A termelőkútból származó víz ammónia tartalma 1.2 mg/l volt. Az első alkalommal a termelőkút környezetében vett öt talajminta mindegyikéből Proteus tenyészett ki. Pseudomonas nem. A november 29-én megismételt, ugyanazon helyről származó talajmintákból viszont Pseudomonas tenyészett és Proteus nem. A december elején vett vízmintákból az elrendelt fertőtlenítés eredményeként sem coli sem Proteus illetve Pseudomonas nem tenyészett. Vegyi szempontból kifogás alá nem esett. A beküldött székletminták 65%-ából a Proteus illetve Pseudomonas kitenyészett. A vízben, a talajban és a székletben talált Proteusokat agglutinátióval azonosítottuk. Megállapítottuk, hogy a vízben, székletben és talajban talált Proteusok ugyanazon csoporthoz tartoznak, azonos antigént tartalmaznak és biokémiai tulajdonságaiban megegyeznek. A Pseudomonas összehasonlítása színes anyag termelése alapján történt és azonos csoportbelinek bizonyult. A víznyerőhely a szállítóvágattól és munkahelytől nem volt elzárva, ily módon a fekáliás szennyeződés a fellazult nedves talajba, innen a szívócsőbe, majd az egész vízellátó rendszerbe jutott. Ez a magyarázata a Proteus és Pseudomonas által létrehozott enterális megbetegedéseknek. Előfordulhatott az is, hogy a vágat felszínéről is közvetlen szennyeződés léphetett fel műszaki meghibásodás következtében. Az engedély nélkül létesített vízmű tervezésénél és kivitelezésénél nem tartották be az érvényes rendelkezések előírásait pl. a védőterületeket nem alakították ki, a belső védőterületet vasajtóval nem zárták el a bánya többi járataitól, így a fekáliás szennyeződés lehetősége fennállt. A tárolómedencében levő víz, védőterület hiánya s a műszaki előírások be nem tartása miatt, állandó szennyeződésnek volt kitéve, ezt bizonyítja magas összesíra és coli száma is. Intézkedéseink a járvány megszüntetésére : a) A vízfogyasztás azonnali megtiltása, egyidejűleg megfelelő minőségű víz szállításának elrendelése. b) Határozat kiadása, melyben előírtuk a termelő kút elkerítését, a vágat lezárását, a medence körülkerítését, kitisztítását, a szolgáltatott víz folyamatos fertőtlenítését. A megtett intézkedések után a víz minősége megjavult, újabb megbetegedés nem fordult elő. Később az üzemi vízellátó rendszert teljesen megszüntették, s a telepet a borsodi regionális vízellátó rendszer vizével látták el. IRODALOM [1] Nikodémusz István : Bacilus cereus mint ételmérgezés okozója. Népegészségügy. 1958. 10. [2] Csaba Károly — Nikodémusz István: Bakteriális eredetű élelmiszerártalmak etiológiája. Népegészségügy. 1963. 1. [3] Bálint Péter : Klinikai laboratóriumi diagnosztika. Budapest. 1962. [4] Topley and Wilson's prineiples of baeteriology and immunity. London. 1957. BO/lHAfl 3nHflEMM«, Bbl3BAHHAH llPOTEyCOM M riCEB/lOMOHACOM dp. UI. TÜKÜI — dp. )K. Bupo JleToiw 1964-ro roaa B OAHOM 113 Heöojibuinx HacejieHHbix nyHKTOB mviejiH .weero HecKOJibKO 3a6o.neBaHHH IIOHOCOM. B. npeanojio>KeHmi BOAHOÍÍ SMIAEMHH MH uccjieflOBajiH KaMecTBO BOAU H CHCTeMy BOAOCHatweHHH. Bo«a oTKaHiiBaeTCji c no.\ioiubio HacocoB n noAHHMaeTcn B OTKpbiTbiii pe3epByap, a OTdOAa ca.MOTeKOM hact K noTpeOiiTejiflM (&ue. \). BoKpyr MecTa nojiyiewiM BOÁM rpyHT ŐWJI nepeyBjia>KHeH n HMejiucb jiywmiKH. Ha paccTOHHun 60—200 M OT 3Toro MecTa AoöbiBaeTCH H TpaHcnopTHpyeTca yroji. M3 nHTH OÖpa3UOB rpyHTOB, B3HTbIX H3 npOH3BOACTBeHHoro K0ji0Ana, H3 pe3epByapa II 113 KOJIOHKH KYJIBTHBiipoBajincb Proteus vulgáris u Pseudomonas pvocianea. Tanne we öaKTepnii KyjibTupoBajiucb H3 65 % Kajibi, B3>iT0ii OT HacejieHitfl. OTOWAecTBjieHHe Proteuso npoB0AHJi0Cb arAyTiiHaunen, a Pseudomonosa Ha 6a3e HBeTHoro MaTepnajia. HaHAeHHbie B oöpa3uax njieMemi npoiicxoAHJin ii3 OAiiHaKOBbix rpynn. B KOJiOAeu nonaAajin <J)eKajibHbie 3arpa3HeHH« H3 npope3n, BMecTe c 3THMH 3arp>i3HeHii>iMii ÖaKTepnii rionaAaAH B uncTepHy BOAOCHaőweHiisi liepe3 rpyHT BCJieACTBiie TexHimecKoii aBapmi. 3aöo.neBaHH5i HMejin cjieAyKtymne npH3HaKH : noHoc, H03biB Ha pBory, B OAHOM-AByx cjiyMaax pBOTa. y B3pocabix 3a6oaeBaiiHe npoxoAHJio cjiaöo, a y .MjiaAeHneB ciuibHee. Ilocjie sanpeineHHji noTpeöJieHiiH BOÁM sniiAe.MHfl npouuia. Durch Proteus und Pseudomonas verursachte Wasserepidemie Dr. S. Takács- Dr. Zs. Bíró lm Sommer des Jahres 1963 kamen in einem kleinen Bergort mehrere Durehfall-Erkrankungen vor. An Wasserepidemie denkend, habén wir die Wasserqualitát und das Wasserversorgungssystem untersucht. Die Wassergewinnungsstelle ist ein in eine Grubenbuue angelegter Rohrbrunnen. Das Wasser gelangt durch Pumpen in den Übertags-Speicherbecken und von dort durch Gravitation zu den Verbrauchern (Abb. I). In der Umgebung der Wassergewinnungsstelle ist der Boden feucht, tümpelig und in einer Entfernung von 60—100 m von hier geht der Kohlentransport bzw. Kolilengewinnung vor sich. Aus den vom obenerwáhnten Brunnen, aus dem Becken, aus dem öffentlichen Brunnen, von den aus fünf brunnennahen Stellen entnommenen Bodenproben aus und 65% des Exkremontes der Einwolmerschaft habén sich Proteus vulgáris und Pseudomonas pycocyanea fortgepflanzt. Die Identifizierung des Proteus habén wir mit Agglutination und die des Pseudomonas auf Grund von Erzeugung fárbigeh Stoffes durchgeführt. Die in den Proben vorgefundenen Stámme habén sich als aus gleichen Gruppén stammend bewáhrt. In der Grubenbaue — in welcher der wassererzeugende Brunnen war — habén die in der náhe arbeitenden Leute ihre Not verrichtet. So gelangten die z.wei Bakterien mit der Fekalien-Verunreinigung zu gleicher Zeit in den Boden und sodann, walirscheinlich infolge einer gleichzeitigen technischen Scliadliaftwerdung in das W'asserversorgungsnetz. Die Symptomen der Krankheit sind: Abführen Brechreiz, in ein-zwei Fállen Erbreclien. Bei Erwachsenen waren die Erkrankungen milder, bei den Sáuglingen aber schwerer (zwei Sáuglinge mussten im Spital gepflegt werden). Nach Verbot <los Wasserverbrauches liörte die Epidemie auf.