Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

8. szám - Műszaki hírek

370 Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. Rákóczi L.: Radioaktív izotópok alkalmazása zák be. Fertőtlenítés céljából a tisztítótelepről való kifolyásnál, vagy közvetlen a befogadóba bocsátás előtt teszik ki sugárhatásnak a szennyvizeket. Amennyiben — kedvező adottságok esetén — az atomreaktoron való átvezetés megoldható, az eljárás valamivel olcsóbb, mert a reaktor hő-, illetve energiatermelése gazdaságosabbá válik. Irodalmi adatok szerint 1 hl szennyvíz csírátlanítása atomreaktorban 75 centbe kerül [11, 13]. összefoglalás A radioaktív izotópok számos esetben hasznos segítséget nyújthatnak az egyes szennyvíztisztítási folyamatok jellemzőinek jobb megismerése terén és a mérések eredményei, valamint az azokból levonható tanidságok igen értékesek lehetnek a tisztítóberendezések tervezői és kivitelezői számára. A radioaktív méréstechnika alkalmazásának előfeltételei hazánkban is adottak, az egészségügyi óvórend-szabályok betartása nagy körültekintést igényel ugyan, de nem jelent megoldhatatlan akadályt, a szükséges mérőberendezés és felszerelés beszerelési költsége sorozatmérés esetén gyorsan megtérül. Célszerű lenne tehát hazai viszonylatban is számításba venni az izotópos nyomjelzési eljárások alkalmazását, amidőn valamely szennyvíztisztító berendezés működési adatainak megállapítására, vagy ellenőrzésére van szükség. IRODALOM [1] Knop, E. : Messung der Durchflusszeiten von Klárbeeken mit Hilfe von radioaktiven Stoffen. Die Wasserwirtschaft. 1951/5. [2] Montens, A. : Die Auswertung von Durehflussmessungen mit radioaktiven Isotopen. Die Wasserwirtschaft. 1953/3. [3] Muszkalay L. és Vágás I. : Ülepítőmedencék áramlástani hatásfokának megállapítása. Hidrológiai Közlöny, 1954. 11 — 12. [4] Szalag M. : Lemezes ülepítőmedencék hidraulikai kérdései ós kismintavizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1956. 2. [5] Ivicsics L.: Ülepítőmedencék tervezésének néhány áramlástani kérdése. Vízügyi Közlemények, 1957. 1—2. [6] Muszkalay L. és Vágás I. : Megjegyzések az ülepítőmedencék áramlástani hatásfokának megállapításához. Vízügyi Közlemények, 1957. 4. [7] Burgess, S. G. — Green, A. F. : The use of radioactive isotopes for the investigation of sewage treatment plánt. Proceedings of l.C.E. 1958. Nov. [8] Schlieger, L. : Hydraulische und pneumatische Förderung von Klárschlamm. Gesundheits-Ingenieur. 1954/75. [9] Tsivoglou, E. C. és mások : Field use of radiotracer in a sewage oxidation pond study. Sewage and Industrial Wastes. 1956/10. Figyelemre méltó gátszakadás. Nem mindennapi katasztrófa történt az elmúlt évben Los Angelesben. A város fölötti hegységben egy nag3

r magasságú völgyet bezáró, földből épült völgyzárógát, mely mintegy 1 000 000 m

3 ivóvizet tárolt, hirtelen elszakadt. A földgáton. melyet a víz felőli oldalon szigetelés védett, szivárgást észleltek, amelyet hasztalan igyekeztek homokzsákokkal elzárni, az egyre erősödött. Ekkor a veszélyeztetett területet, melyen mintegy 1600 lakos élt, sietve kiürítették. A gáton a szivárgó víz egyre nagyobb rést mosott ki magának, végre a földgát teljes magasságában átszakadt és 2—3 m magas hullám zúdult a városra. A gyors kiürítésnek köszönhető, hogy csupán 5 ember halt meg, azok, akik elkésetten autón igyekeztek menekülni, de kocsijukat az ár elkapta Elmosott [10] Spragg, R. : Atomié radiation in sewage processing. Water and Sewage Works. 1963. May. Vol 110. No. 5. [11] Thomas, H. A.: Radioactive isotopes as tools in sanitary engineering research. Harvard Sanitary Engineering. 15. [12] Feely, H. W. és mások: Radioisotope uses in the treatment and distribution of water supplies. Journal AWWA. 1963. February. [13] Makowski, J. : Zastosowanie izotopów promieniotwórczych w budownictwie wodnym, hydraulice i mechanice gruntów. Panstwowe Wydaivnictwo Naukowe. Warszawa—Poznan, 1961. [14] MSZ 62-61 : Radioizotópok sugárzásai elleni védelem. 1961. IIPHMEHEHME PAJJHOAKT MBHblX H30T0I10B B TEXHOJlOrHH CTOMHblX BOfl JI. PaKoqu B CTaTbe HOAPOŐHO n3JiaraioTC>i BO3MO>KHOCTH ripnMeHemiH pa/nioaKTHBHoro H3JiyqemiH B oöJiacTH TexHOJionm CTOMHblX BOA- CnOCOŐbl II3MepeHIIH npH.WeHfllOTCH y>Ke nomii 15 jieT u pa3BiiBaioTCH B nacToamee BpeMfl. C MeTOflOJioiiiwecKoii TOIKH 3pemw 3Tii cnocoóbi pacCMaTpiiBaioTCH B abyx Hacrax : B nepBoií 113 HHX H3JiaraIOTCH OTjie^bHbie BO3MO>KHOCTII iipiiMeHeHHH paAHoatcTnBHbix H30TonoB, K3k cjieAoy Ka3aTeJieii. M3Jio>KeHHe ,wrcfl <tepe3 3arpammHbie uccjie/tOBaHiiji, npoBeAeHHbie B uejiflx onpeAejiemifl orAejibHbix paöomtx xapaKxePHCTHK 0TCT0MHHK0B, ŐIIOJTOniMeCKHX (|)IIJlbTpOB, npOnycKa uuiaMa CTOHHWX BOA ii OKHCJiHTejibHwx npyAOB. Bo BTOpOH MaCTII npHBOAHTCfl pe3yj!bTaTbI, AOCTHTHyTbie B 3arpaHHue no npimeHeBHio h BO3mo>KHOCTHM OMHCTKH, IIJIH o6e3Bpe>KnBaHini CTOHHWX BOA ncnojib3yfl XHMHHecKiiií n 6nojionmecKHii 3(})(})eKTbi paAHOaKTHBHoro ii3Ay'ieHHH. HaKOHeu npeA-JiaraeTca npiiCTynHTb h B Hauiefi CTpaHe K HCCJieAOBamiHM no npuMeHeurno cjieAOyKa3aTejibHbix paAHoaKTiiBHbix it30T0n0B. Anwendung von radioaktiven Isotopen in der Abwassertechnologie L. Rákóczi Verfasser gibt eine ausführliche Übersicht über die Anvvendungsmöglichkeiten der radioaktiven Strahlung auf dem Gebiete der Abwassertechnologie. Die ungefáhr anderthalb Jahrzehnte eingeführten, sich aber auch heute noch entwickelnden Messverfahren werden aus met hodischem s Gesichtspunkte in zwei Gruppén geteilt, besprochen: erstens gibt Verfasser einige Mögliclikeiten bekannt, wo die radioaktiven Isotope als Indikátorén zwecks Bestimmung einzelner industriellen Kennwerte der Absetzbecken, biologischen Tropfkörper, Abwassersehlamm-Lieferung und Oxidationsbecken im Spiegel der auslándischen Versuche angewendet werden können. Im zweiten Teil berichtet der Verfasser über die auf chemischen und biologischen Einwirkungen der radioaktiven Strahlungen fussenden Abwasserreinigungs- bzw. Sterilisierungsmögliehkeiten und über die auf diesem Gebiete bisher erreichten auslándischen Resultate. Zum Schluss maciit er Vorschláge zur Einleitung inlandischer Untersuchungen bezügüch radioaktiver Indikátorén. azonban a víz 41 lakóházat, és megrongált vagy ezret. Mikor a medence kiürült több mint 20 m mélységben egy hosszirányú repedés lett látható, mely egy tektonikai vetődés (törésvonal) irányát követte. Bár a gát építése előtti vizsgálatok során semmi geológiai mozgás nyomát sem tapasztalták, úgy látszik, hogy egy kicsiny talajelmozdulás is elég volt ahhoz, hogy a földgátban a nagy víznyomás folytán végzetessé válható repedést idézzen elő. Az eset tanulságul szolgál minden olyan nagyobb építmény számára, amely nagy-nyomású vizet tart. Az ilyenek tervezésénél nagyon ajánlatos a kérqgmozgásos törések lehetőségét is számba venni. A földgátak szigetelését feltétlenül húzásra is méretezni kell. Dr. Károlyi Zoltán