Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

8. szám - Dr. Molnár Béla: A magyarországi folyók homoküledékeinek nehézásvány-összetétel vizsgálata

Molnár B.: A folyók nehézásvány összetétele Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. 351 5. ábra. A dunai mellékfolyók hordalékában uralkodólag előforduló nehézásványok {<Puzypa 5. npeoöAaöawiyue mnxceAbte MunepaAbi e Hanocax npumoKoe JJynan Abb. 5. Im Oeschiebe der Nebenflüsse der Donau vor-wiegend vorkommenden Schivermineralien A DUNA MELLÉKFOLYÓI l URALKODÓLAG MAC MÁS ÁSVÁNYOK U R ALKODÚLAG METAMORF ÁSVÁNYOK HIPERSZTÉN regi 7SÍ" K'fliTlISSfí MA6HCTIT \APtTIT\ KIOKÍT HH^H^Sgggl <* * ' » Í

T \P/SZTÍN\KALŰT-DOLOMIT W 20 iSO 5 100 S 10 150 5 10 0 5 10 0 fö 70 0 Jo 10 WO í 0 íff S 0 5 100 5 0 10 ~W 10 40 600 S 0 5 10 IS R»BA i MASrMUAH I MBA • RUM ' RÁSA . I vtmtsm i RÍK RKMPATDHA HU KIHWA SIÓ SIOAGÁPD MURA , MURAfíAIXA DRAVA BllMiR DRÁVA ORAYAPUmn I I I I I I I I I • I I A Drávából Bélavárról származó homoknak és Drávapalkonyáról származó középszemű homoknak összetétele uralkodóan metamorf eredetű. A kékeszöld amfibol (hornblende) és a diopszid (monoklin piroxén) részvétele jelentős. Drávapalkonyán a kalcit és a dolomit a 14 %-ot is eléri, ami a Villányi- és részben a Mecsek-hegység hatását jelenti (Fekete-víz patak!). Az Ipoly, a Duna többi magyarországi mellékfolyójától eltérő összetételű hordalékot szállít. Az ipolytölgyesi középszemű homok (6. ábra) uralkodólag magmás ásványokat tartalmaz, amit az 5. ábra tüntet fel. A hipersztén, amely a Duna eddigi mellékfolyóiban hiányzik, vagy alárendelt szerepű itt 42%-kai vesz részt. A sötétbarna amfibol 8%-kal, a magnetit 2%-kal, a biotit 2%-kal jelenik meg. Metamorf és egyéb ásványok menynyisége jelentéktelen. A magmás ásványok a Börzsöny hegység vulkáni kőzeteiből származnak. A Duna magyarországi mellékfolyói tehát az Homokliszt (Mo) Homok Kavics • '7 " 7'' / 2 1 / h A W RJ 4 J/ I/ Murarátka DRÁVA J IÁ3 / / Murarátka DRÁVA 1 / i nn V 2. Béla vár — 3. Dróvapa/kon ,n ll 1 / I ! 4. Ipolytölgyes ZAGYVA 5. Sientlörinckhta 2. Béla vár — 3. Dróvapa/kon 1 /' / // /•' I, 4. Ipolytölgyes ZAGYVA 5. Sientlörinckhta // l i 4. Ipolytölgyes ZAGYVA 5. Sientlörinckhta 4 'J k fi Jaszber eny / V Szemcseátmérő, d [mm] 6. ábra. A Duna és Tisza mellékfolyóiból vizsgált minták szemcseösszetételi görbéi <t>uzypa 6. Kpueue epaHyAOMempunecKoeo cocmaea oöpa3Hee, 83simbix U3 npumoKoe JJyHaa u Tuccu Abb. 6. Komverteilungskurven der aus den Nebenflüssen der Donau und der Theiss untersuchten Proben Ipoly kivételével uralkodólag metamorf jellegű hordalékot szállítanak. A Duna-víz vidéki üledékek ezzel elkülönülnek a Tisza-vízvidéki hordalékoktól. Az Ipoly T— a lehordási terület rokonsága miatt — a Tisza-vízvidék folyóihoz hasonló hordalékot szállít. A Duna és magyarországi mellékfolyói hordalékuk jó részét az Alpok területéről szállítják, a Tisza-vízvidéki folyók anyaga pedig a belső kárpáti koszorú vidékéről származik. Az ÉK-i és K-i Kárpátok uralkodólag homokkőből álló belső szegélyén harmad időszaki vulkáni öv húzódik, így az egyes vízgyűjtő területek földtani felépítése is jobban eltér egymástól. A szállított hordalékok között is nagyobbak lesznek a különbségek, és függenek attól, hogy a folyók a medence peremekhez közel, vagy távolabb, esetleg a Kárpátok ívénél erednek. B) A Tisza-vízgyűjtő területe (Tisza és mellékfolyói) A Tiszába ömlő folyók erősen változtatják hordalékának összetételét, így a változások a folyás irányában még nagyobbak. Jól mutatja ezt pl. a 7. ábra első oszlopában szereplő hipersztén százalékos változása is. Az első megvizsgált minta Tiszakanyárról való. Összetételében a magmás nehézásványok uralkodnak. A hipersztén 23%-kai, a monoklin piroxén (a Tisza-vízvidéki hordalékoknál uralkodólag augit) 13%-kal, a sötétbarna amfibol 6,5%-kal vesz részt. A metamorf ásványok szerepe alárendelt. A tiszalöki középszemű homokmintában még nagyobb a hipersztén mennyisége (44%). Az előző mintához viszonyított nagyobb mennyiségnek •oka, hogy a Tiszába közben belefolyik a Hernád. A tiszaroffi eléggé rosszul osztályozott aprószemű homokmintában (8. ábra) a magmás ásványok vannak túlsúlyban, hasonlóan a szolnoki mintában is. Megfigyelhető, hogy Szolnokig a hipersztén mennyisége 7%-ra lecsökken. A csillámok mennyisége pedig nő, a finomabb szemcse-