Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

8. szám - Dr. Molnár Béla: A magyarországi folyók homoküledékeinek nehézásvány-összetétel vizsgálata

350 Hidrológiai Közlöny 1964. 8. sz. Molnár B.: A folyók nehézásvány összetétele DUNA URALKODÓLAG MAGMÁS ÁSVÁNYOK URALKODÓLAG METAMORF ÁSVÁNYOK EGY EB ÁSVÁNYOK DUNA MRERSZTEH (6YEBB0MB0S MONOKLIN PIROXÉN] PIROXÉN SÖTÉTBARNA AMFIBOL VILÁG0SBAR HA AMFIBOL MASNET/T KLORIT KEKESZOLD AMFIBOL GRÁNÁT KALCIT-DOLOMIT DUNA U b 10 0 5 10 0 5 10 0 5 10 0 5 10 0 5 10 15 L_I_J—I_L I . I I- I r . . I . • 10 0 10 0 10 20 30 0 10 20 • ' 'I • ' • I . KISBODAK DUNAALMÁS | VÁCTÓL-É. | MARGIT-SZ. | DUNAFÚLDVÁR\ SERJEN BAJA | I I I 3. ábra. A dunai hordalékban uralkodóan előforduló nehézásványok <t>uaypa 3. npeoŐAadawufue mnxceAbie MUHepaAbi e naHOcax JJynaa Abb. 3. Die im Donau-Geschiebe vorwiegend vorkommenden Schwermineralien szakaszon a kalcit és dolomit is jelentősebb mennyiségű. A Börzsöny—Dunazug-hegységek elhagyása után pedig a hipersztén és barna amfibol szerepe is megnő. Az eddigi nehézásvány-összetétel vizsgálatok alapján dunai lerakódásokat találtunk az Alföld Duna—Tisza közi részén, ahol az eolikus és az ez alatti folyóvízi rétegek 500—600 m mélységig dunai eredetűek, a negyedkori és a legfelső plioeén (levantei) lerakódásokat magukban foglalva [16]. A Kába a Duna jobboldali mellékfolyója, amely a keleti Alpokban ered, hordalékának uralkodó részét is erről a területről szállítja. A Rába hordaléka közül a magyarlaki és rábapatonai durva murvás homok, míg a rumi és várkeszői minta uralkodólag Stözépszemű homokból áll (4. ábra). A Rába üledékében a metamorf jelleg az uralkodó. A táblázatban és a grafikonon a monoklin piroxén alatt a Duna-vízvidéki üledékek Siemcseötmérö, d [mm] 4. ábra. A dunai mellékfolyókból vizsgált minták szemcseösszetételi görbéi <t>mypa 4. Kpueue ipanyAOMempwiecKoio cocmaea oőpa3ifee, 83nmbix U3 npumoKoe JJyHan Abb. 4. Kornverteilungskurven der aus den Nebenflüssen der Donau untersuchten Proben esetében uralkodólag diopszidot értünk. Ez az ásvány azonban keletkezhet magmás úton is, ezért tüntettük fel a „magmás oszlop" alatt. A Duna-vízvidéki monoklin piroxének így világosabb színükkel is különböznek (az Ipoly hordaléka kivételével) a Tisza-vízvidéki monoklin piroxénektől. A magmás ásványok közül Rábában a világosbarna amfibol van kisebb mennyiségben. A metamorf eredetűek közül klorit, turmalin, aktinolittremolit és különösen a gránát szerepel nagy menynyiséggel (30%). A Rába egész hosszában tehát majdnem kizárólag metamorf ásványokat szállít (1. táblázat és 5. ábra). A Rábába ömlő Marcal üledékének nehézásványvizsgálatát Bidló G. —Török E. végezték el. A teljesség végett megvizsgáltunk egy középszemű homokmintát, amelynek nehézásvány-összetétele a korábbi vizsgálatok eredményeitől abban különbözik, hogy az olivin mennyisége valamivel kisebb, a gránáté valamivel több volt [2], A Marcal hordalékában kimutathatók a környező vulkáni kőzetek ásványai (pl. olivin) többségük azonban metamorf eredetű. A Zalából Kehidáról a Sióból pedig Sióagárdról származó aprószemű homokból végzett nehézásvány-vizsgálatok azt mutatták, hogy a környező területek közismerten nagy metamorf ásványtartalma miatt Magyarország egyetlen folyója sem szállít metamorf ásványokban ennyire gazdag hordalékot mint ezek (4. és 5. ábra), [13, 18, 22, 23]. Mindkettőben lényeges a klorit, turmalin, epidot, zoizit, aktinolit-tremolit, gránát és disztén. A közeli Keszthelyi-hegység hatását pedig a Zalában található nagyobb kalcit és dolomit mennyisége (8%) jelzi. A Dráva és Mura szintén az Alpokból hozzák hordalékuk uralkodó részét, így ezeket is a metamorf jelleg uralja. A középszemű Mura-homok 0,1—0,2 mm-es frakciója 60%-ban gránátot tartalmaz. Az ország legtöbb gránátot szállító folyóinak egyike. A gránát mellett a kékeszöld amfibol (hornblende) 6%-kal és a monoklin piroxén (diopszid) 6,6%-kal vesz részt (5—6. ábra).