Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

7. szám - Könyvismertetés

p 335 Hidrológiai Közlöny 1964. 7. sz. Könyvismertetés Dr. Mosonyi Emil: Vízerőhasznosítás. I. ós II. leölel,. (Német és angol nyelvű kiadások.) Akadémiai Kiadó. Külföldi szakmai körök nagy érdeklődést tanúsítanak dr. Mosonyi Emil professzor hazánkbrn is jól ismert könyve iránt. Az idegennyelvű kiadások alapja a Tankönyvkiadó által 1962-ben magyar nyelven megjelentetett I. kötet és az 19.".'1-ban elkészült II. kötet. A könyvet idegen nyelveken megjelentető Akadémiai Kiadn helyesen értékelte a külföld érdeklődésében rejlő lehetőségeket. I9Í 6-ban megjelent az 1. kötet német, majd 1957-ben angol nyelí-ü kiadásban. A II. kötet német kiaaása 1959-ben, az angcl kiadás 1960-ban készült el. A nagv érdeklődés miatt 1963-ban az angol mifhíi kiadás I. kötetét másocik kiadásban újra meg kellettjelentetni. A II. kötet újabb a gol ós a teljes német n.ásoaik kiadás is munkában van. Az 1952—53. évi magyar kiadás az átdolgozott angol nyelvű második kiadásnak legfeljebb vázául tekinthető. A magyar kiadás I. kötete például 354 oldal terjedelmű, 377 ábrával és fényképpel: ÍZ 1. kötet átdolgozott angol második kiadása 1006 cld"l 741 ábráról és fényképpel. Az angol kiadósban bő irodalmi jegyzék, a metrikus ós angol mértékrendszer közti átszámítási táblázat, szerzők, intézmények mutatói és tárgymutató található. Az 1. kötet a kisesósű vízerőhasznosítással foglalkozik. A mélyépítési tervezők számára saját tárgykörükön kívül különösen értékesek az érintkező ágazatokról (vízgépészet, villamosberendezések) adott leírások. Részletes ismertetést találunk a kisesósű vízerőhasznosítás sokat igérő új típusáról : a csőturbinás erőtelepről. A kötetnek több mint a fele gazdag rajz- ós fényképmellékletekkel a gépházakat ós a gépeket tárgyalja. A II. kötet a nagyesósű vízerőhasznosításról, a hidraulikus energiatározókról, a kis erőtelepekről szól. Különös figyelmet érdemel a föld alatti (barlang) erőtelepekről szóló rész anyaga. Magyar szempontból is érdeklődésre tarthat számot a szivattyús energiatározókról szóló rósz, mert ilyen mű építése — ha nem is a legközelebbi jövőben — hazánkban is várható. Az angol nyelvű átdolnozott 11. kiadásban megismerkedhetünk a szivattyús energiatározók részére készült, illetve kutatás alatt álló egyesített (turbina + szivattyú) vízgépekről is, melyekről legfeljebb csak folyóiratokban lehet találni elszórtan utalásokat. A tervezett és munkában levő III. kötet a nagy vízépít'si műtárgyakat fogja tárgyalni. A. magyar vízimernökök ezt a kötetet egyelőre kénytelenek lesznek német vagy angol nyelvű kiadást használni. Karkus Pál Dr. Széchy Károly: Alapozás II. A közelmúltban jelent meg dr. Széchy Károly Alapozás II. kötet, második, bővített és átdolgozott kiadása 755 oldalon, melynek II. fejezetében — kereken száz oldalon — a munkagödrök víztelenítésével, illetőleg szárazon-tartásával foglalkozik a szerző. A munkagödrök szárazzá-tetelének kérdése mindenkor a legtöbb gondot okozta a mérnököknek, különösen a múltban, a vízimunkálatok megindulásának hajnalán, amikor technikai felkészültségünk is még csak gyermekkorát elte. Ezen a téren követték el a legtöbb hibát, de nem tudatlanságból, hanem technikai felkészültségünk fejletlensége miatt. Az Alapo/ás II. kötete első kiadásának megjelenése óta elt . lt 12 év alatt, a rohamosan fejlődő technika, ós a vele versenyt futó építéstudomány az első kiadás teljes átdolgozását és korszerű bővítését tette szükségessé. Ezt a feladatot Széchy Károly professzor a tanuló ifjúság, a tervező- és kivitelező-mérnökök szempontjából egyaránt sikerrel oldotta meg. Ebben a legújabban megjelent kitűnő könyvben a szerző részletesen fogl dkozik az ún. nyiltvíztartás elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a talajvízszintsüllyesztés különböző módszereivel, azok elméletével és technológiájává. Külön fejezetet szentel a legkorszerűbb, vákuumkutas talajvizszintsüllyesztéses eljárás ismertetésének, amely a szurőkutas megoldásokkal szemben, a jövőben az elsőbbségi jogot látszik a maga részére megszerezni, végül foglalkozik az elektroozmotikus víztelenítés lényegével is. A könyv II. fejezetének színvonala megfelel a felsőoktatás követelményeinek, ahol mind a tervezőmind a kivitelező-mérnök megtalálja azt, amire a tárgy ilt kérdésekkel kapcsolatosan szüksége lehet, az egyetemi hallgatók pedig mindazt, amit a munkagödrök víztelenítéséről tudniuk kell. Néhol a szakkönyvek részletességével tárgyalja a gyakorlati jelentőségű kérdéseket és megismertet a kivitelezés fort;lvos fogásaival is. Sok számpéldával segíti az olvasót munkájában. A talajvízszintsüllyesztő berendezések tervezésével foglalkozó bekezdésben — igen helyesen — hangsúlyozottan kiemeli, hogy az ilyen terv mindenkor csak kerettervnek készül és annak is tekintendő, amely „az utolsó kút elkészültéig szükségszerint mindig módosítható" és rendszerint módosítani is kell. A gyakorlat szempontjából igen órtókes a II. fejezetnek az a része, amely a különböző víztelenítési módszerek gyakorlatilag célszerű és a ,,k" tényező számértékével megjelölt közelítő határértékeit közli. Sajnos ezt a kitűnő könyvet sem kímélték meg az értelemzavaró sajtóhibák. A 392. oldalon levő II./79. ábra nem a vákuumkutas talajvízszintsüllyesztés gépházát szemlélteti, hanem az elmúlt évtizedben épített tiszalöki vízlépcső munkagödrének víztelenítésénél alkalmazott nagyszabású, szűrőkutas talaj vízszint sülylyesztóssel kapcsolatosan telepített, összesen 15 db szivattyútelep egyikének berendezését mutatja. Végezetül meg kell állapítanom, hogy az építőmérnökök összessége, de különösen a vízépítő mérnöki gárda hálás köszönettel tartozik dr. Széchy Károly professzornak azért a hatalmas szellemi munkáért, amit könyvének megírásával kifejtett. Dr. Lampl Hugó Sávoly Pál: Az új Erzsébet-híd erőtani vizsgálatairól. Mélytpítéstudományi Szemle, 1961. 1. sz. (10. o., 15 ábra, 12 irod.) IIíd<pítő kartársaink szemünk előtt épülő létesítményé mi ltán váltja ki a rokonszakmák érdeklődését is. A modern függőhidak statikai számításának módszerei, valamint az építés mikéntje nemcsak a szorosan a tárgygyal foglalkozók számára, hanem minden műszaki érdeklődésű ember számára is fontos tudásanyagot nyújthat. A szerző — az új Erzsébet-híd legfőbb tervezője — rövidre fogott tanulmányban mutatja be a híd statikai méretezésének alapelveit: a klasszikus alapegyenleteket és feltételezéseket, a merevítőtartó hajlítási alapegyenleteit, a merevítőtartó alakváltozásainak és hajlító igénybevételeinek hatásfüggvényeit, valamint a megépülő háromnyílású f üggőhíd hatásábráit. Az olvasó itt teljes tájékoztatást kap a híd tervezésének legfőbb számítási problémáiról. A híd építésének részletes menetrendjét ugyancsak az idézett szerző tollából a Méli/építéstudományi Szemle 1961. évi 1. száma közölte. Ma már az itt leírtak legnagyobb része valóra vált. Vágás István