Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
1. szám - Dr. Karádi Gábor: A Győr-nádorvárosi főgyűjtőcsatorna építése
Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. 33 CSATORNÁZÁS A Győr-nádorvárosi főgyűjtőcsatorna építése D R. K ARADI GÁBOR a műszaki tudományok kandidátusa Nagy városaink rohamos fejlődése miatt a meglevő csatornahálózatok már elégtelennek bizonyulnak a megnövekedett igények kielégítésére, ezért bővítésük, illetve új rendszerek kiépítése gyakran felvetődik. Az első nagy csatornázási létesítmény a Győr—nádorvárosi főgyűjtőcsatorna, amely a város új kerületeinek szenny- és csapadékvizeit gyűjti össze és vezeti az — első lépésben csak mechanikai tisztítást biztosító — szennyvíztisztító és átemelő telepre. A főgyűjtőcsatorna áttekintő helyszínrajzát az, 1. ábrán tüntettük fel. A csatorna egyesített rendszerű, vagyis a csapadék- és szennyvizek együttes elvezetésére szolgál. A Mélyépterv számításai szerint a levezetendő maximális csapadékvízmennyiség Q ma x = 7,3 m 3/sec, amely F = 1055,9 ha területen gyülekezik össze. A tervezők a szennyvíz elvezetését 2,7 m beiméretű, alul kissé meredekebben kialakított körszelvényű, nagyrészt 2°/ 0 0 esésű monolit vasbeton csatornával oldják meg. A csatorna nyomvonala mentén a mintegy 2 m vastag humusz és törmelék alatt végig változó vastagságú homokos kavicsréteg helyezkedik el, amelynek áteresztőképessége 2-10~ 2 cm/sec nagyságrendű, vagyis meglehetősen vízáteresztő. A kavicsréteg alatt, a terepszinttől átlagosan 6—8 m-re helyenként erősen folyós jellegű iszapréteg is található, 12—15 m mélyen pedig agyagréteg helyezkedik el. A terület geológiai felépítése azonban igen nagymértékben zavart, így az említett értékek csak durva tájékoztatásul szolgálnak. Figyelembe véve azt, hogy a talajvíz legmagasabb szintje rendkívüli esetben a terepszintet is elérheti, de az alatt 1—1,5 m mélyen minden évben jelentkezhet, továbbá, hogy az alapozási mélység 4,5—6,5 m mélységek között ingadozik, könnyen belátható, milyen nehézségbe ütközik a csatornaépítés műszakilag kifogástalan és egyszersmind gazdaságos megoldása. Az első tervváltozat a csatorna építését Larssen-fallal lezárt munkagödörben kívánta megvalósítani, nyiltvíztartás mellett. .Minthogy a kivitelezés időpontjában Larssen-pallók egyáltalán nem álltak rendelkezésre, a kivitelezési technológia módosításra szorult. A Mélyépterv csatornázási osztálya az első 765 folyóméter hosszú szakaszra új terveket készített, amelyek a kivitelezést a) a 0—425 szakaszon vegyes Siemens és vákuumkutas rendszerrel víztelenített és pátrialemezekkel dúcolt munkagödörben, b) a 425—765 szakaszon pedig Siemens rendszerrel víztelenített és pátrialemezekkel dúcolt munkagödörben irányozták elő. Ez a megoldás azonban nem valósult meg. A munka végrehajtására kijelölt ÉM Csatorna és Vízvezeték Építő Vállalat ugyanis ezideig még nem alkalmazott, teljesen újszerű megoldásra tett javaslatot, amelyet a kísérleti szakasz megépítése során szerzett kedvező tapasztalatok alapján az illetékes szervek elfogadtak és elrendelték bevezetését. (A javaslatot Hajdú Ferenc főmérnök, Lám Béla osztályvezető és a szerző dolgozták ki.) A módosító javaslat gyökeresen megváltoztatta a kivitelezés technológiáját és ezen keresztül új szerkezeti megoldás kialakítását is szükségessé tette. A tanulmányban az említett új megoldást kívánjuk röviden bemutatni, ismertetve azokat az előnyöket, amelyek a hagyományos technológiával szemben jelentkeznek. Minthogy a megoldás szoros kapcsolatban áll a kivitelezési technológiával, helyesnek látjuk az ismertetést az építés egyes lépéseinek felvázolásával kezdeni és ennek ismeretében rátérni néhány fontosabb részletkérdés megtárgyalására. Az építés egyes részleteit a la-f kép szemlélteti A kivitelezés a munkagödör felső rézsüs szakaszának kiemelésével kezdődik a talajvízszintig. ''TISZTÍTÓ és ÁTEMELŐ 1. ábra. A győri főgyűjtőcsatorna áttekintő helyszínrajza <t>uz. 1. rennAan eAaenozo KOAAeKmopa e flbep Fig. 1. Location of the main seiver in Gyór
