Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

7. szám - Babos Zoltán: Az 1958. évi mátrai szélsőséges csapadék és nagyvízhozamai

Babos Z.: Az 1958. évi szélsőséges mátrai csapadék Hidrológiai Közlöny 1964. 7. sz. 305 tl <Í5 & Ü I [cm] [cm] [cm] óOO-tJOD] ISO­400­300 200­100 300 200 VI7GVÚJ1ÖTERÜLETEK Torna -verpelét 574 km 1 Tornáca -Tarnazsadóny 159 km 2 Bene - Nagy/üget) 141Am 2 Gyöngyös patak -Gyöngyös 53 km 2 [nap, óra] Torna-verpelét £2X3sass^,. Bene-Nagyfügéd / VI. 20. VI. 21 verpetet t"t3ora VI. 22. VI.23. VI. 24. 4,461-192 óra t*S3oro larnamdanyy Nagyfüged i t-36óro j. Gyöngyös j. t-53 ór a j 4,431 '235 óra UTMgora 4 3,991* 211 ara 4 3. ábra. Az 1958. VI. 11—13 -i nagycsapadék okozta árhullámok a Mátra déli oldalán (Pueypa 3. IlaeodKU e 1t—l3 VI. 1958 z. e wytcHOÜ lacmu aopbi Mampa ecMÖcmeue eunadeHun öoAbuiux ocadKoe Abb. 3. Hochwasserwellen infolge des Orossregens vom 11.—13. 6. 1958 an den Südhángen des Mátra-Gebirges A megállapított fenti nagy vízhozamoknak gyakoriságuk szempontjából való besorolása te­kintetében a Tarna folyó verpeléti 1958. VI. 13-i nagyvízhozama véleményem szerint 4—5% való­színűségű. Ezt alátámasztj 9J CLZ körülmény, hogy a Tarnának csak a parádi-ágával kapcsolatos részvízgyűjtője feküdt a rendkívüli esőzés hal­mozódott 100—300 mm csapadékú esőterü­letén, tehát egész vízgyűjtőjének mindössze kere­ken 30%-a volt erősen megterhelve. Ezzel szem­ben a vizsgált dél-mátrai mellékvizek egész víz­gyűjtőjére kiterjedt a számított, eddig észlelt legnagyobb vízhozamokat kiváltó, rendkívüli nagy­csapadék. A nagyfüged—tarnazsadányi nagy víz­hozam eredményekhez olyan szélsőséges nagy­csapadék halmozódás tartozik, melyhez közel hasonló sem fordult még elő hazánkban a rend­szeres meteorológiai észlelések megkezdése óta eltelt 90 év alatt. Erre tekintettel, jó közelítéssel ezek a nagyvízhozamok 1% valószínűségűeknek tekinthetők. Figyelemmel arra, hogy a vízgyűjtő­terület kiterjedésének csökkenésével a Mátrában is növekedő jellegű a B nagyvízi tényező, a gyön­gyösi és visontai eredmények közelítőleg ugyan­csak 1% valószínűségű tényezőknek, illetve nagy­vízhozamoknak becsülhetők. A felsorolt adatok alapján az 1% valószínűségű B nagy vízi tényező nagysága a Mátra hegység Gyöngyös—Kisnána közötti déli oldalának legmagasabb fekvésű öve­zetében 10 km 2 kiterjedésű vízgyűjtőnél 9,0, egy km 2 nagyságú vízgyűjtőnél pedig 12,0 körül valószínűsíthető. Az 1958. VI. 11—13-i szélsőséges nagycsapa­dékból származóan a Bükk és Mátra kisvízfolyá­sain levonult eddig észlelt legnagyobb vízhozamok vizsgáláta felhívja a figyelmet arra, hogy mindkét hegység déli oldalán és előterében esetleg telepí­tendő szén külfejtések vízrendezési terveinek el­készítésekor a mértékadó nagyvízhozamok meg­állapításánál, éppen az érintett vízgyűjtőterületek kis kiterjedésére tekintettel, kívánatos a tárgyalt 1958. évi rendkívüli esőzés alkalmával tapasztal­takat is figyelembe venni. IRODALOM Babos Zoltán : A Felső-Szinva vízgyűjtőjének vízrajza. Hidrológiai Közlöny, 1960/4. Bánky Gyula : A kisnánai eróziómérő állomás három évi munkásságának eredményei. Erdészeti kutatások 1959/3. Németh Tivadar : Az 1958. VI. 10. és 13. között lehullott

Next

/
Oldalképek
Tartalom