Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

7. szám - Domokos Miklós: A vízgazdálkodási mérleg néhány időszerű elvi és módszertani kérdése

7 Hidrológiai Közlöny 1964. 6. sz. Ha szpra O.. Felületi mérőfej alkalmazása szabadfelszínű csatornákban Vízgazdálkodási Kerettervek XVII. fejezeteinek részeként 1962-ben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben összeállított, számos szemléltető melléklettel (vízmérlög-térkéj)pel) kiegészített, 1960. évi vízmérlegek [14, 15]. Ezekhez kapcsolódóan — részben, szükségszerűen, a metodika továbbfejlesztésével — készültek a Vízügyi Tervező Iroda közreműködésével e fejezetek 1980. évi és nagytávlati vízmérlegei. 1963-ban a Vízgazdálkodás fejlesztése 20 éves tervének részeként a VITUKI dolgozott ki újszerű felépítésű országos távlati vízmérleget [16]. Ennek kisebbmértékű módosításával alakult ki az Intézetben a két legutóbb készült országos vízmérleg az Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1960. évi [17] és Vízkészletgazdálkodási Évkönyv-sorozat első kötetében közölt 1962. évi vízmérleg [18] felépítése is. Itt kell megemlítenünk végül az — 1 902—63-ban ugyancsak a VITUKI-ban összeállított — Vízkészletgazdálkodási Értelmező Szótárt [19] is, amelynek célkitűzése, hogy a vízkészletgazdálkodás, különösen pedig a vízmérlegszerkesztés sajátos szakkifejezéseinek értelmezését egységesítse. II. A vízmérlegről általában A vízmérleg valamely vízgazdálkodási egység meghatározott tárgyidőszakban meglevő vízkészletének és az emberi élet és tevékenység ezt terhelő vízigényeinek valamilyen rendszerben történő számbavétele és összemérése. A gyakorlati szóhasználat a vízkészletgazdálkodás körén belül a fent meghatározottól különböző fogalmakat is vízmérlegnek nevez. Ezekről a tanulmány II/A és IV^C részében lesz szó. A) Vízgazdálkodási egységek Vízgazdálkodási egység az a tér- (vagy terület-) rész, amelynek vízkészletét és vízigényét a vízmérlegben összemérjük. Vízgazdálkodási egység lehet egy vízfolyás vagy vízfolyás-szakasz partsávjával vagy anélkül, valamely tetszőlegesen körülhatárolt terület — ország, vízgyűjtőterület stb. — összes vízfolyásával együtt vagy bizonyos (esetleg külön egységként kezelt) vízfolyásainak kivételével, a földkéregnek a felszín körülhatárolt része alatt elhelyezkedő darabja, vagy akár egy földkéreg-darab egymástól szintfelületeikkel vagy más módon elhatárolt részei (pl. karsztüregeinek összessége). Valamely területnek és a földkéreg hozzátartozó darabjának együttesét — elsősorban a felszíni és a felszín alatti vízkészlet ismertségének, mennyiségének, időbeli alakulásának és kitermelési módjának különbözősége miatt — nem célszerű, nem is szokás egyetlen egységnek tekinteni. A vízgazdálkodási egységek — különösen a felszín alattiak — nem határolhatók körül geometriailag teljesen egyértelműen. Ennek hatása azonban a gyakorlati vízmérlegszerkesztésben elhanyagolható, a vízmérleg-fogalom elméleti felépítését pedig nem zavarja. A vízmérleg alapjául választott vízgazdálkodási egység kiterjedését, körülhatárolásának módját a mérleg célja, a vizsgálat megkívánt részletessége és a rendelkezésre álló adatok határozzák meg. (Átfogó értékelésekhez nagyobb, részletezőbb vizsgálatokhoz kisebb egységeket választunk). Ha valamely vízgazdálkodási egységet felosztunk, a felosztott egységet megkülönböztetésül főegységnek, a felosztás eredményekónt kapott egységeket részegységeknek nevezhetjük. A gyakorlatban — tágabb értelemben vett — vízmérlegnek nevezzük a) egy vízgazdálkodási területegység és a hozzátartozó felszín alatti egység (vízgazdálkodási egység-pár) vízmérlegeinek együttesét (szokásos laza fogalmazással: „a vízgazdálkodási területegység felszíni és felszín alatti vízmérlegét") ; b) valamely vízgazdálkodási főegység (vagy főegység-pár) első felosztásával kapott részegységek vízmérlegeinek és a főegység (-pár) — az előző mérlegek összesítéseként adódó —- vízmérlegének együttesét is. A vízmérleg elnevezésében az alapjául vett vízgazdálkodási egység nagyságrendjének megadásával szokás a mérleg célját, ill. részletességét kifejezni. A hazai gyakorlatban eddig az országos vízmérleg, területi vízmérleg elnevezés honosodott meg. Az országos vízmérleg az ország felszíne és a hozzátartozó földkéregdarab, továbbá az ezek első felosztásával kapott felszíni és felszín alatti egységek vízmérlegeinek együttese. A területi vízmérleg főegysége az országos vízmérleg egyik összetartozó (felszíni és felszín alatti) részegységpárja, részegységeit pedig ezek továbbosztásával kapjuk. A tanulmány V. részében példaként bemutatott országos vízmérleg az ország területének felosztásával kapott 16 vízgazdálkodási területegység (13 terület és 3 folyószakasz) és az ezekhez tartozó 16 felszín alatti vízgazdálkodási egység (13 földkéregdarab és a 3 folyószakaszt kísérő, partiszűrésű vizet adó terasz), összesen 32 vízgazdálkodási egység vízmérlegéből, továbbá két országrész és az egész ország felszíni és felszín alatti vizeinek — az előbbiek összegeiként kapott —vízmérlegéből áll. A tanulmány további részében vízmérlegen egyetlen vízkészlet-vízigény összemérést értünk. B) A vízmérleg tárgyidőszaka A vízmérleg tárgyidőszaka (röviden időszaka) az az időszak, amelyen belül a vízkészlet-vízigény viszony alakulását a vízmérleggel vizsgáljuk, ill. jellemezzük. A tárgyidőszak meghatározói : hossza, kezdő időpontja, továbbá konkrét vagy reprezentatív volta. 1. A tárgyidőszak hosszát, a vízmérleg időegységét a vízmérleg célja határozza meg. Megválasztásánál célszerűen a vízkészlet változását meghatározó hidrológiai ciklus vagy a vízigényeket meghatározó vízgazdálkodási tevékenység valamilyen időegységének tartamából indulhatunk ki. A vízmérleg időegysége legtöbbször 1 év. Az elméleti felépítéshez, de a gyakorlati megvalósításhoz is, a vízmérleg tárgyidőszakát rószidőszakokra osztjuk. Á felosztás mikéntjét — szükséges, illetve megengedhető sűrűségének rögzítése után — legtöbbször a célszerűség szabja meg. (A hidrológiai feldolgozások rendszere miatt előnyös pl. az évet hónapokra osztani.) 2. A tárgyidőszak kezdő időpontját — általában időbeliségét — ugyancsak a vízmérleg célja határozza meg. Beszélhetünk pl. meghatározott