Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés

284 Hidrológiai Közlöny 1964. 6. sz. Horváth 1.: Néhány megjegyzés a szenny víztechnológiai kutatásról with results of scale model and pilot plánt tests can be evaluated. 2. No generally applicable criteria can be given for the suitability of each of the above four experimentál methods. The particular methods to be used, respectively the ones which can be omitted should always be determined in accordance with the particular problem, in terms of the character of the process involved and the magnitude of investment, on the basis of technical and economical considerations. None of the experimentál methods must be overrated, as this could involve detrimental technical and economical consequences. It has been established not only at home, but all over abroad that, scale model testing, based on the theory of similarity can be used successfully in sewage treatment studies, which has not been fully exploited so far. The increasing application of this method, naturally. not at the cost of other methods, may be expected to yield significant results in the near future. 3. The dialectic unity and differentiation of the above investigation methods may serve as guidance to the investigator on the one hand in the definition of the problem, in the grouping of problems, and on the other, in the correct interpretation and evaluation of the results obtained. In his discussion P. Benedek suggested the creation of a working community for the detailed elaboration of the methodology of sewage- and wastes treatment technology research. B. Hock emphasised the importance of the statistical evaluation of observation data, by which the regularities hidden in the stock of data can be detected more readily and trends of long-range records can be recognized. „Ueveietés a paránylények világába" (Einführung in die Kleinlebewelt). A Hidrológiai Közlöny 1963. évi 3. számában már szólottunk általánosságban erről az értékes kiadványsorozatról, amely a stuttgarti Kosmos Verlag-nál (Franckh'sche Verlagshandlung) jelenik meg. Ugyanakkor a sorozat három kötetét részletesebben is ismertettük. A sorozat egyre jobban kiépül ós ma már a vízi szervezetek majd minden csoportjának megismeréséhez nyújt megbízható, korszerű ismereteken alapuló, átfogó, de azért részletekben is elég gazdag bevezetést. Ez alkalommal a sorozat további köteteit ismertetjük, amelyeket ugyancsak az egyes csoportok legjobb szakembereinek tollából jelentek meg. Helmut H. Dittrich: Bakterien, Hefen, Schimmelpilze (Stuttgart, 1963, DM 9,80) c. műve a baktóriumoknak, élesztőgombáknak, penészgombáknak elsősorban tenyésztési, mikrotechnikai és élettani-életmódtani problémáival foglalkozik. A rendszertani ós faj felismerési kédésekre — amelyek e tudományágak természetének megfelelően igen részletes taglalást kívánnának — a mű már csak kisebb terjedelme (87 oldal) miatt sem kiván részleteiben kitérni. (Itt is, valamint a következő műveknél is az apróbetűs nyomás miatt a tényleges terjedelem jóval nagyobb, mint amennyire az oldalszámok alapján gondolhatnánk). Alfréd Rieth: Jochalgen (Konjugaten) (Stuttgart, 1961, DM 9,80) c. műve szerénynek tűnő terjedelmével (87 oldal) nemcsak az algakutatásban kevésbé járatos, hanem az abban már otthonosan mozgó szakember számára is sokat nyújt. A műnek a törzsfejlődésről írt bevezetése, valamint az algák életciklusának különböző típusait tárgyaló fejezetek olyan frappáns megfogalmazásúak és újszerű kópanyagúak, hogy azt minden botanikai mű bízvást átvehetné. A konjugációs szaporodási mód igen sok változata ilyen jó ábrás áttekintésének, a járommoszatok bonyolult alaktanának, változatos sejtfelépítésének ós a finomabb sejtfalstruk túrának ilyen átfogó, modern foglalatával még egyetlen műben — beleértve a legnagyobb terjedelműeket is — sem találkoztunk. A rendszertani részben a nemzetségekig elvezető határozókulcson kívül 57 fajnak jó ábráját is adja a szerző. Ezek a bemutatott fajok jól érzékeltetik a járommoszatok nagy formagazdagságát. Itt legfeljebb azért támad egy kis hiányérzetünk, hogy a leggyakoribb Closterium fajok nem szerepelnek ebben a kiválogatásban. A mikroszkopikus vízi állatvilág egyik legelterjedtebb egysejtű csoportjának, az amőbaféléknek vagy gyökérlábú véglényeknek kutatásába vezet be a sorozat Theodor Grospietsch: Wechseltierchen (Rhizopoda) (Stuttgart, 1958, DM 9,80) c. műve. A világszerte ismert, jelenleg a plöni Hidrobiológiái Intézetben működő Rhizopoda-kutató 86 oldalas munkájában a hangsúly azon van, hogy segítségével már a kezdő kutató is minél több fajt tudjon meghatározni. Ennek érdekében a viszonylag rövidre fogott bevezető fejezetek után következő rendszertani fejezetben 197 fajnak nyújtja olyan rajzát ós szöveges leírását, hogy abból az illető fajok valóban meghatározhatók. A további ábraanyag (így pl. az 51 mikrofotot tartalmazó 4 tábla) is mind az elterjedtebb Rhizopoda-fajok körébe való jobb tájékozottságot szolgálja. | A Rhizopoda-ról szó'ó kötethez hasonló szerkesztési elképzelések jellemzik a sorozatnak a kerekes férgekről szóló kötetét is. Josef Donner: Radertiere (Rotatorien) (Stuttgart, 1962, DM 7,80) c. műve a sorozatnak terjedelmében (54 oldal) legszerényebb tagja, de ezt a terjedelmet a tömör általános rész igen jó bevezető ábraanyagával és a 88 elterjedtebb fajt bemutató rendszertani rósz jól hasznosítja. A sorozat többi állattani kötetére csak röviden utalunk. Arwed H. Meyl: Fadenwürmer (Nematoden), 1961, DM 9,80. Hans Volkmar Herbst: Blattfusskrebse (Phyllopoden), 1962, DM 12,80. Friedrich Kiefer: Ruderfusskrebse (Copepoda), 1960 DM 11,80. Meyl munkája a fonálférgekkel, Herbst ós Kiefer munkája az alsóbbrendű rákokkal foglalkozik. Utóbbi szervezetek a vizek életében, a vizek táplálókhálózatában különösen fontos szerepet töltenek be, a legjelentősebb közbülső tagok az elsődleges vízi termelés szervezetei, valamint a vízi termelés csúcsát jelző, ún. terminális termelési szinten lévő halak között. Ily módon az alsóbbrendű rákok leggyakoribb fajainak megismerése a vízi élet minden kutatója számára kívánatos. A sorozat további kötetei közül előkészület alatt vannak a csillós véglényekről és az atkákról szóló művek Feltehetőleg néhány további fontosabb algacsoport (Euglena-félók, kékmoszatok) feldolgozása is sorra fog kerülni a sorozatban ós ily módon a már eddig is hézagpótló sorozat teljessé válik. A sorozat már az eddig megjelent köteteivel is kitűnően alkalmazható a fiatal szakemberek képzésében ós a vizek általánosabb limnológiai vizsgálatában. Dr. Uherkovich Gábor „HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY" Főszerkesztő: Dr. öllős Géza — Kiadja a Műszaki Könyvkiadó, V., Bajcsy-Zsilinszky út 22. Teleion: 113-450. Felelős kiadó: Solt Sándor — Megjelent 1000 példányban. 64.6-18996 Révai Nyomda, Budapest, V., Vadász utca 16. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1. Telefon 180-850) és bármely postahivatalnál. Előfizetési díj: félévre 36,— Ft, egész évre 72,— Ft, egyes szám ára: 6,— Ft. Megjelenik havonként. Csekkszámlaszám: egyéni 61.254, közületi 61.066 vagy átutalás a MNB 08. sz. folyószámlájára.