Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés

.Dr. Szabó L.: heszürőhengeres berendezések Hidrológiai Közlöny 1964. 6. sz. 253 BHYTpeHHHM UHJiHHflpoM flBJifleTCfl riinepfjojiHiecKoM (cfjue. 6). no HauniM pe3yjibraTaM BepTiiKajibHoe np0M0KaHHe no« BHyTpeHHii.M UHJIHHAPOM B neci<e IIO>KHO o6ecneHHTb npu OTHOiuemiH paanycoB r

2/r, ^ 5, a y CBH3HHX rpyHTOB no KpaíiHeií Mepe npw OTHOUICHHH 6. Ha ocHOBamiH pe3yjibTaTOB nauinx jiaöopaTopHbix HCCJieflOBaHnii MM KOHCTpynpoBajin HOBbie npiiöopbi zyifl H3MepeHHH BOAonorjiomeHiiH (<j)iir. 7 h 9), c noMombio KOTOpbIX MO>KHO C03flaTb JIK)6bie BbICOTbl BOflflHOrO •CTonÖa HO 30 METPOB B COOTBCTCTBHH C B03HHKaromeií no3>Ke rjiyöHHOii BOflbi. IIOA noBepxHocTbio npoMOKamiH BHyTpeHHero miJiHHapa STHX npnőopoB MOM<HO oöecneHHTb 0JIH3KO BepTHKajlbHyiO (jtHJlbTpaiJHK) H npaKTH^ecKn nocTOHHHbifi Hanop BOAH (c HCKmoHemieM BecbMa <BÍI3HbIX rpyHTOB). Einrichtungen mit Abstechzylinder zur Feldbestiinmung der Wasserschluckíiihigkeit von Böden Dr. L. Szabó Die Wasserschluckfáhigkeit des Bodens regeit die in den mit Wasser ungesáttigten Boden einsiekernde Wassermenge. Ihre Kenntnis kann für die Bestimmung von Bewassernngsnormen für die Einschátzung der Siekerverluste von Wasserbauvorhaben mit Erdgerinnen, für Wasserhaushaltsuntersuohungen usw. notwen•dig sein. Der Beiwert der Wasserschluckfáhigkeit wird zweekmássig an Ort und Stelle ermittelt. Von den in Tabelle 1 aufgezahlten Feldverfahren behandeln wir nur die Methoden mit Abstechzylinder. Bei der Anwendung von Absteckzylindern wurde im allgemeinen vorausgesetzt, dass der Boden — im Einklang mit den spáteren Betriebsverhaltnissen — in senkrechter Richtung durchnásst wird. Doch wurde bald allgemein bekannt, dass bei einzeln angewandten AbstechZylindem die Bedingung der lotrechten Durchnássung höehstens bei losen Sandböden annáhernd erfüllt werden kann (Abb. 3.). Aus diesem Grund wurden Doppel-Absteckzylinder eingeführt bei denen mit Si•cherheit eine senkrecht gerichtele Durchnássung angenommen werden konnte. Zur Prüfung der vorhergenannten Annahme führten wir unter versehiedenen Verhaltnissen der Abstechzylinder-Halbmesser sowie bei unterschiedlichen anfanglichen Feuchtigkeitswerten, Versuchsreihen über die Einsickerung im Laboratórium durch (Abb. 4.). Die wichtigeren bodenphysikalischen Kenngrössen der in die Sickerbecken annahernd homogén eingebauten Bodenkörper sind in Tabelle 2 enthalten. Einige kennzeichnende Messwerte der Versuche sind in Tabelle 3 und 4 zusammengestellt. Anhand der Versuche konnte festgestellt werden, dass im lotrechten Schnitt des Strömungsbildes der im Laufe der Durchnássung auftretenden nicht permanenten Wasserbewegung die áquipotentiellen Unien theoretisch nur als zu einer ihren Achsen parallel verschobene Teilellipsen, die Stromlinien hingegen als zu diesen lotrecht verlaufende Scharen von Teilhyperbeln angesehen werden können. In der Durchflusszone des Strömungsbildes (für die eine Gravitationsbewegung des Wassers kennzeichnend ist) bleibt der Wert der Bodenfeuchtigkeit, der Potentialgradiente — und folglich jener des wirksamen Sickerbeiwerts bzw. der Geschwindigkeit ebenfalls — lángs einer Stromlinie konstant, doch nimmt dieser Wert mit der Entfernung von der Durchnássungsachse nach aussen hinzu ab. Eine senkrechte Durchnássung kann nur in der Achslinie der Durchnássung auftreten, doch kann in ihrer Náhe die Abweichung von der lotrechten Richtung noch vernachlássigt werden. Die Beziehung zwischen dem Verháltnis der Halbmesser der Abstechzylinder und dem Ausmass der Erweiterung der Stromröhrchen unter den inneren Zylinder lasst sich mit einer Hyperbelfunktion kennzeichnen (Abb. 6.). Nach unseren Ergebnissen kann eine nahezu lotrechte Durchnássung unter dem inneren Zylinder bei Feinsandböden nur durch Zylinder mit einem Halbmesser-Verháltnis r,/r

l 5, bei bindigeren Böden mit einem solchen von mindestens 6 gewáhrleistet werden. Anhand der Ergebnisse unserer Laboratoriumsuntersuchungen habén wir neue Messgeráte zur Messung der Wasserschluckfáhigkeit (Abb. 7. und 9.) entwickelt. Mit diesen können entsprechend den im spáteren auftretenden Wassertypen bis zu ungefahr 30 m Wassersáulen beliebiger Höhe hergestellt werden. Unterhalb der Durchnássungsfláche des inneren Zylinders im Gerát können (mit Ausnahme von sehr bindigen Böden) auch die nahezu lotrechte Sickerrichtung und ein praktisch stándiger Wassersaulendruck gesichert werden. Könyvismertetés Dr. Németh Endre: Vízgazdálkodás és vízügyi államgazgatás. A gazdasági és technikai fejlődés nyomán világszerte mind nagyobb jelentősége lesz a víznek. Nagyon sok helyen a természeti adottságok miatt a társadalmi fejlődés legalapvetőbb feltétele a vizek kártételei elleni védekezés és a vizek hasznosítása. A népgazdaság fokozódó követelményei a vízkészletek nagymértékű kihasználásához, a szennyeződés növekedéséhez vezet, másrészt mind nagyobb értékeket kell a vizek pusztításaitól megvédeni. Mindez megköveteli, hogy a vízzel tervszerűen gazdálkodjunk. A korábban kialakult, szűk vízépítési szemléletet felváltotta a nagyobb összefüggéseket kereső, a természeti adottságok és a társadalmi fejlődés kölcsönhatásain alapuló, a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban levő vízgazdálkodás. A gyakorlati feladatok egészen új tudományág kialakulását érlelik. A vízgazdálkodás, mint a hidrológia, a vízépítéstan, a közgazdaságtan ós a gazdaságiföldrajz szintézise, t'ij tantárgyként helyet kap már az oktatásban is, elsőként a szakmérnöki tagozaton. A Tankönyvkiadó a Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványaként erre a célra adta ki a ,, Vízgazdálkodás és vízügyi államigazgatás" c. könyvet. (164 oldal, 32 ábra.) A vízgazdálkodás tárgykörében ez az első átfogó magyar nyelvű mű. Ha csak ez lenne az egyetlen érdeme, akkor is örömmel kellene fogadni, hiszen eddig csak szakcikkekből, tanulmányokból vagy idegen nyelvű forrásokból lehetett merítenie azoknak, akik a vízgazdálkodás újszerű feladataival kapcsolatba kerültek. Ebben pedig egy helyen lehet megtalálni az ebből a szempontból legfontosabb kérdéseket. A könyv tárgyalja a vízgazdálkodás hidrológiai alapjait, foglalkozik a tározásos vízgazdálkodással, a vízminőségi kérdésekkel, az egyes vízgazdálkodási ágazatok jellemző sajátosságaival, a vízgazdálkodási tervkészítéssel és amint a címe is tartalmazza, a vízügyi államigazgatással. Külön értékének kell azonban tekintenünk, hogy olyan szemlélet kialakítására törekszik, amely számol a népgazdasági követelmények ós a vízgazdálkodás kölcsönhatásával, másrészt az igények kielégítésénél a műszaki megoldásokkal szoros összefüggésben a gazdaságosság szempontjait is messzemenően figyelembe veszi. Dr. Kertai Ede t