Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

6. szám - Dr. Szabó László: Leszúróhengeres berendezések a talaj víznyelőképességének helyszíni meghatározására

.Dr. Szabó L.: heszürőhengeres berendezések Hidrológiai Közlöny 1964. 6. sz. 251 8. ábra. Kisújszálláson az egyes és kettős leszúróhengerű készülékkel 5 alkalommal egyidöben végzett víznyelési vizsgálatok adatainak középértéke <Pmypa 8. Cpednun eejtmuna 5-u u3Mepemiü eodonozjio­lyaeMocmu, npueedeHHbtx e z. KumyücanAaui oduoepeMeHHo c noMoufbw npuőopa c OÖHUM U deyMH quAUHdpaMU Abb. 8. Mittelwert der Wasserschluckfáhigkeitsmessungen bei Kisújszállás, die mit einfachen und doppelten Abstechzylindern in fünf Zeitpunkten gleichzeitig durch­geführt worden sind Javaslatok újabb kialakítású vízelnyelésmérő be­rendezések alkalmazására Az előző vizsgálatok alapján a talaj víznyelé­sének szabatosabb helyszíni meghatározásához kisebb vízoszlop magasságok esetén a 7. ábrán feltüntetett készülék alkalmazását javasoljuk. Ennél a készüléknél a leszúróhengerek meg­adott sugáraránya (a belső henger átmérője 113 mm a külső min. 500 mm) jó szerkezetű talajoknál a belső henger szivárgási felülete alatt a gyakorlat igényeit kielégítő pontossággal függő­leges irányú beázást biztosít. Erősen kötött és repedező, azaz rossz szerkezetű talajok víznyelési vizsgálataihoz célszerű a külső henger átmérőjét legalább 600 mm-re felvenni. A belső víztér vízpótlását külön víz- és lég­adagolócsöves Mariotte-palack szabályozza. A lég­adagolócsövet kb. 0,5 literes segédtartállyal és peremnyílásos tölcsérrel láttuk el. A leszúró­hengerek közötti vízoszlop magasságát vödrös utántöltéssel biztosítjuk. A külső és belső víztér közös vízmagasságát a leszúróhengereken elhelye­zett mércékkel ellenőrizzük és célszerűen kerek időpontban (pl. 5, vagy 10 percenként) a tartály beosztott üvegcsövének vízállásészlelése után a hengerek mércéit is leolvassuk. A 7. ábrán vázolt készülék prototípusát az I. sz. Vízépítéstani Tanszék műhelyében készítették el. Ezt követően még több készüléket gyártottak. Ezeket a nagyobb üzembiztonságú, de drágább készülékeket elsősorban öntözési normák helyszíni meghatározásához és vízháztartási vizsgálatokhoz alkalmazták. Használatunk során a leszúróhenger­ben fellépő vízszintingadozást a 3 mm-es értékhatár alá sikerült szorítani. Megjegyezzük, hogy öntözési céllal az ismertetett leszúróhengereket a Szolnoky­féle úszós tűszelepő berendezéssel, vagy sok esetben vízadagoló készülékek nélkül alkalmazzák. 9. ábra. Helyszíni vizsgálat a nagynyomású víznyelés­mérő készülékkel <t>uaypa 9. HccAedoeanue na Mecmnocmu c noMoufbw npu­6opa-u3MepumeAfi eodonozAOtyaeMocmu euCOKOIO daeneHUH Abb. 9. Felduntersuchung mit einem Hochdruckgerát zur Messung der Wasserschluckfáhigkeit Ilyen esetben mindkét hengerbe vödörrel töltik a vizet. Az előző készülékkel végzett helyszíni víz­nyelési vizsgálatok közül csupán a kisújszállási összehasonlító méréseket említjük meg. Ez alka­lommal egy 5 X 8 m méretű, a felszínen repedezett réti anyag talajú kísérleti parcellán belül a Müntz— Lainé-féle és a kettős-leszúróhengerű segédtartá­lyos víznyelés-mérő berendezéssel egymásután 5 vízsgálatpárt hajtottunk végre. A 8. ábrán a vizs­gálatpárok víznyelési adatainak középértékeit tüntettük fel. Az ábra szerint a külső beszivárgási felület fajlagos vízemésztése jelentős mértékben kisebb, mint a belső felületé. Vagyis helyszíni vizsgálatokkal is igazolható, hogy az oldalszivár­gást is tápláló beázásnál a bezás sebessége a beázás közepén, a függőleges beázás tartományában a legnagyobb és az oldalfelület felé haladva fokoza­tosan csökken. Több méter mélységű tározóterek, halastavak és nagy szelvényű öntözőcsatornák várható szivár­gási veszteségének helyszíni meghatározására — ugyancsak az ismertetett laboratóriumi kísérletek eredményeinek felhasználásával — újtípusú víz­nyelésmérő készülékeket szerkesztettünk [17]. Ez a készülék szintén kettős leszúróhengerű és ennek megfelelően az utánpótlást biztosító 120 l-es zárt víztartálya is belülről osztott. A tartályrészeket és a zárt leszúróhengereknek külső, ill. belső tér­részét (melynél a belső henger átmérője 113 mm, a külsőé 520 mm) csappal ellátott csövek kötik össze. Ezt a készüléket is az I. sz. Vízépítéstani Tanszék műhelyében készítették. A víznyelőképesség mérésekor a kívánt állandó víznyomást a tényleges vízoszlopmagasság és az alkalmazott légnyomás összegeként biztosítjuk. Ez manométerről ellenőrizhető. Nagyobb víz­nyomás a készüléket is megemelné. Ennek meg­előzésére — mint a 9. ábrán is látható — a készülé­ket rögzítőfúrós és feszítőcsavaros kihorgonyzó karokkal láttuk el. (A 9. ábrán bemutatott kísérlet­nél a zavartalan talajréteg vizsgálata érdekében a felső kb. 20 cm-es szántott talajréteget eltávo­lítottuk.) w [mm] 17QQ­1000 soo » S00 t [perc]

Next

/
Oldalképek
Tartalom