Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
6. szám - Dr. Szabó László: Leszúróhengeres berendezések a talaj víznyelőképességének helyszíni meghatározására
.Dr. Szabó L.: heszürőhengeres berendezések Hidrológiai Közlöny 1964. 6. sz. 251 8. ábra. Kisújszálláson az egyes és kettős leszúróhengerű készülékkel 5 alkalommal egyidöben végzett víznyelési vizsgálatok adatainak középértéke <Pmypa 8. Cpednun eejtmuna 5-u u3Mepemiü eodonozjiolyaeMocmu, npueedeHHbtx e z. KumyücanAaui oduoepeMeHHo c noMoufbw npuőopa c OÖHUM U deyMH quAUHdpaMU Abb. 8. Mittelwert der Wasserschluckfáhigkeitsmessungen bei Kisújszállás, die mit einfachen und doppelten Abstechzylindern in fünf Zeitpunkten gleichzeitig durchgeführt worden sind Javaslatok újabb kialakítású vízelnyelésmérő berendezések alkalmazására Az előző vizsgálatok alapján a talaj víznyelésének szabatosabb helyszíni meghatározásához kisebb vízoszlop magasságok esetén a 7. ábrán feltüntetett készülék alkalmazását javasoljuk. Ennél a készüléknél a leszúróhengerek megadott sugáraránya (a belső henger átmérője 113 mm a külső min. 500 mm) jó szerkezetű talajoknál a belső henger szivárgási felülete alatt a gyakorlat igényeit kielégítő pontossággal függőleges irányú beázást biztosít. Erősen kötött és repedező, azaz rossz szerkezetű talajok víznyelési vizsgálataihoz célszerű a külső henger átmérőjét legalább 600 mm-re felvenni. A belső víztér vízpótlását külön víz- és légadagolócsöves Mariotte-palack szabályozza. A légadagolócsövet kb. 0,5 literes segédtartállyal és peremnyílásos tölcsérrel láttuk el. A leszúróhengerek közötti vízoszlop magasságát vödrös utántöltéssel biztosítjuk. A külső és belső víztér közös vízmagasságát a leszúróhengereken elhelyezett mércékkel ellenőrizzük és célszerűen kerek időpontban (pl. 5, vagy 10 percenként) a tartály beosztott üvegcsövének vízállásészlelése után a hengerek mércéit is leolvassuk. A 7. ábrán vázolt készülék prototípusát az I. sz. Vízépítéstani Tanszék műhelyében készítették el. Ezt követően még több készüléket gyártottak. Ezeket a nagyobb üzembiztonságú, de drágább készülékeket elsősorban öntözési normák helyszíni meghatározásához és vízháztartási vizsgálatokhoz alkalmazták. Használatunk során a leszúróhengerben fellépő vízszintingadozást a 3 mm-es értékhatár alá sikerült szorítani. Megjegyezzük, hogy öntözési céllal az ismertetett leszúróhengereket a Szolnokyféle úszós tűszelepő berendezéssel, vagy sok esetben vízadagoló készülékek nélkül alkalmazzák. 9. ábra. Helyszíni vizsgálat a nagynyomású víznyelésmérő készülékkel <t>uaypa 9. HccAedoeanue na Mecmnocmu c noMoufbw npu6opa-u3MepumeAfi eodonozAOtyaeMocmu euCOKOIO daeneHUH Abb. 9. Felduntersuchung mit einem Hochdruckgerát zur Messung der Wasserschluckfáhigkeit Ilyen esetben mindkét hengerbe vödörrel töltik a vizet. Az előző készülékkel végzett helyszíni víznyelési vizsgálatok közül csupán a kisújszállási összehasonlító méréseket említjük meg. Ez alkalommal egy 5 X 8 m méretű, a felszínen repedezett réti anyag talajú kísérleti parcellán belül a Müntz— Lainé-féle és a kettős-leszúróhengerű segédtartályos víznyelés-mérő berendezéssel egymásután 5 vízsgálatpárt hajtottunk végre. A 8. ábrán a vizsgálatpárok víznyelési adatainak középértékeit tüntettük fel. Az ábra szerint a külső beszivárgási felület fajlagos vízemésztése jelentős mértékben kisebb, mint a belső felületé. Vagyis helyszíni vizsgálatokkal is igazolható, hogy az oldalszivárgást is tápláló beázásnál a bezás sebessége a beázás közepén, a függőleges beázás tartományában a legnagyobb és az oldalfelület felé haladva fokozatosan csökken. Több méter mélységű tározóterek, halastavak és nagy szelvényű öntözőcsatornák várható szivárgási veszteségének helyszíni meghatározására — ugyancsak az ismertetett laboratóriumi kísérletek eredményeinek felhasználásával — újtípusú víznyelésmérő készülékeket szerkesztettünk [17]. Ez a készülék szintén kettős leszúróhengerű és ennek megfelelően az utánpótlást biztosító 120 l-es zárt víztartálya is belülről osztott. A tartályrészeket és a zárt leszúróhengereknek külső, ill. belső térrészét (melynél a belső henger átmérője 113 mm, a külsőé 520 mm) csappal ellátott csövek kötik össze. Ezt a készüléket is az I. sz. Vízépítéstani Tanszék műhelyében készítették. A víznyelőképesség mérésekor a kívánt állandó víznyomást a tényleges vízoszlopmagasság és az alkalmazott légnyomás összegeként biztosítjuk. Ez manométerről ellenőrizhető. Nagyobb víznyomás a készüléket is megemelné. Ennek megelőzésére — mint a 9. ábrán is látható — a készüléket rögzítőfúrós és feszítőcsavaros kihorgonyzó karokkal láttuk el. (A 9. ábrán bemutatott kísérletnél a zavartalan talajréteg vizsgálata érdekében a felső kb. 20 cm-es szántott talajréteget eltávolítottuk.) w [mm] 17QQ1000 soo » S00 t [perc]