Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

24 Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. öllős G.: A karsztrendszerben lejátszódó hidraulikai folyamatok Sztatikus piezometerfeiszin ­0 Dinamikus piezometerfeiszin 1 Ap/f-0,9cm 1,1. 1,0^1,0 1,0 1,0. 1,0 . 1,2­"Jü Jf 0,9 Vizzáró réteg alsó síkja r- vlZíUÍU IVlől, 1 0,7 te 0,6 4. ábra. A 08 jelű ponton való megcsapoláshoz tartozó hidraulikai viszonyok 0ue. 4. rudpaeAtwecKuű peoicuM npu scKpumuu hü mo^Ke 08 cmamunecKaR Fig. 4. Hydraulic condi­tions pertaining to a tapping at point 08 bizonyos esetekben a lamináris állapotával is szá­molni kell. A térbeli rendszer változatos szerkezeti felépítettségéből kifolyólag ugyanis a nagyobb méretű járatokat magukban foglaló kőzetterek mellett, közelükben vagy távolabb másodrendű vízvezető terek is létezhetnek. Nem szükséges ez esetben csak a mikro járatokra gondolni. Elő­fordulhat például, hogy egészen nagyméretű hasa­dékban is alig mozog a víz, ha a reá érvényes hidro­dinamikai viszonyok miatt az az intenzív víz­szállítású térbe nem kapcsolódhat be. Az ilyen járatok hidraulikai szempontból „visszaduzzasz­tottak". Ez utóbbi hidraulikai állapot jelentkezik például a rizstelepekről [12] a talaj vízdúsító­medencékből, széles folyómedrekből való beszivár­gás esetében is. Bármilyen példát is ragadunk ki, a következő fontos hidraulikai alapelvet kell szem előtt tartani : a vízrészecskék valamely szivárgási rendszerben a legkisebb potenciálú helyet mindenkor a leg­kisebb ellenállás elvének szem előtt tartásával igye­keznek elérni. Érthető, ha a hidraulikai határ­feltételek számos esetben olyan térrészek kialaku­lásához vezetnek, amelyekben a víz alig, vagy esetleg egyáltalán nem mozog. A karszthidrauliká­ban — annak törvényeinek megállapítása köz­ben különösen jól kell érvényesíteni ezt a szemléletet, minthogy a megcsapolás és a vízután­pótlódás helye között, a hidraulikai szempontból elő­nyös elhelyezkedésű nagyméretű járatok hidraulikai szerepe az egész rendszerre nézve döntő. A 4. ábra alapján egyben kitűnik az is, hogyha a megcsapolási keresztmetszet kicsi, akkor a tőle távolabb elhelyezkedő járatok hidraulikai szem­pontból egyre kevésbé vannak igénybe véve. Az előzőekben vázolt hidraulikai elvek ter­mészetesen akkor is érvényesek, ha a rendszert egyidejűleg több ponton csapoljuk meg (5. ábra). Ilyen esetben — amint az A és B jelű pont közötti szaggatott görbe vonal érzékelteti - minden egyes megcsapolási helyhez önálló hatástér tar­tozik. Még egy további fontos szempontra hívja fel a figyelmet a 4. ábra : amennyiben a meg­csapolt keresztmetszet kicsi, s ha a járatrendszer vízvezetőképessége ezzel egyidejűleg jelentős, ak­kor a megcsapolt pontnak a szűkebb (vonalká­zott) terére a megcsapolt pont feletti hidrosztatikus nyomás gyakorlatilag szinte teljes mértékben érvé­nyesül, vagyis ilyen esetben —• amint ezt a tanul­mány további részében közölt vízhozamadatok is bizonyítják - valóban az edényből való kifolyás hidraulikájához állunk közel. Érthető tehát, hogy a bányába betörő víz mennyisége nagyon ked­vezőtlenül alakulhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom