Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

5. szám - Dr. Karádi Gábor: A szivárgási viszonyok alakulása a szabad szivárgási felület figyelembevételével

Karádi G.: A szivárgási viszonyok alakulása Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. 205 3. ábra. A (4) egyenlethez tartozó mérési adatok ábrázolása <Pueypa 3. M3o6paMcemte pe3yAbmamoe ii3MepeHUÜ, npuHadAeMcaiifux u ypaeneHuto (4) Fig. 3. Presentation of observation data pertaining to Eq. (4) homogén, és a leszívás mértékétől függően változik a szivárgási tényező, ami a szerző kísérleteinél is tapasztalható volt. Mindezek ellenére a kísérletek eredményei a javasolt képlet használhatóságát bizonyítják, vagyis azt, hogy az 1 Qml sugár helyesen jellemzi a kútpalást mellett kialakuló hidraulikai viszonyokat. A (4) összefüggés nagy előnye a pontosságán kívül az, hogy a baloldalán álló tag értéke független a kút-vízszinttől és így a képlet felhasználható a depressziós görbe alakjának meghatározására is. A depressziós görbe egyenlete az r

e jellemző sugár ismeretében a Dupuit összefüggés felhasználásával, illetőleg annak módosításával egyszerűen kiszámítható. Csupán azt kell tennünk, hogy az r sugár helyébe az r + (r

c — r

0) értéket helyettesítjük. A Dupuit egyenlet ebben az esetben az r = r

0 helyen nyilvánvalóan a szabad szivárgási felület magasságának megfelelő talaj vízállást fogja megadni, míg a kúttól távolodva r

c hatása viszonylagosan csökken, tehát az így kapott görljfe fokozatosan átmegy az eredeti Dupuit görbébe. Rá kell mutatni azonban arra, hogy a depressziós görbe számításának javasolt módszere a kúttól nagyobb távolságban a ténylegesnél valamivel nagyobb talajvíz mélységet ad, minthogy r

c az egyenlő nyomások felületeinek a függőjeges hengerfelületektől eltérő voltát fejezi ki, vagyis értéke a kúttól távolodva tulajdonképpen csökken. Ennek figyelembevétele azonban az összefüggést indokolatlanul bonyolítaná, annál is inkább, mert a szerző által végzett ellenőrző számítások szerint a kúttól nagyobb távolságra bekövetkező eltérés még nagy leszívások esetén is a mérési pontosság határain belül marad, tehát kizárólag elvi jelentőségű. (A legnagyobb eltérés mindössze 1% volt.) Következtetések Az r

c jellemző sugár (2. ábra) bevezetésével lehetőség nyílt arra, hogy a kút közelében kialakuló hidraulikai viszonyokat a Dupuit összefüggés kisebb módosításával jellemezzük, más szóval kiszámítsuk a szabad szivárgási felület magasságát. A kísérleti adatok tanúsága szerint a javasolt összefüggés a jelenség gyakorlatilag teljes tartományában helyesnek bizonyult. Ezen kívül a jellemző sugár módot ad arra, hogy a depressziós görbét kielégítő potossággal határozzuk meg, ne csak a kúttól nagyobb távolságra, hanem a kút közelében is. IRODALOM [1] Csarnij I. A : A szabad szivárgásra vonatkozó Dupuit képlet szabatos bizonyítása a szabad szivárgási felület figyelembevételével. D AN SzSzSzR. LXXIX. 1951. 6. [2] Borelli M. : Free-Surfaee Flow Toward Partially Penetrating Wells. TAGU, 1955 36. kötet, 4. [3] Trofimenkov Ju. G. : Vízkivételi kutak méretezése a szabad szivárgási felület figyelembevételével. Goszenergoizdat. 1956. [4] Aravin V. I., Numerov Sz. M. : Folyadékok és gázok mozgása alakváltozásmentes, porózus közegben. Moszkva, 1953. [5] Csarnij I. A. : A szabad szivárgási felület magassága szabad szivárgás esetén. DAN SzSzSzR. LXXX. kötet, 1. 1951. [6] Csarnij I. A. : A szabad szivárgási felület magasságának számítása teljes és nem teljes kutak felé történő szabad szivárgás esetén. A Moszkvai Olajkutató Intézet munkái. 14. füzet, 1956. [7] Ollós G. :A kútpalást melletti hidraulikai viszonyok részletes vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1958. 1. [8] Aravin V. I. : A talajvíz áramlása teljes talajkutakba. Izvesztija. VXIIG, 46. kötet, 1951. [9] Sesztakov V. M. : Teljes és nem teljes kutak szivárgási számításának kérdései. A Mérnökgeológiai Laboratórium munkái. 3. kötet, 1960. [10] Nahrgang G.: Zur Theorie des vollkommenen uhd unvollkommenen Brunnen. Springer Verlag. Berlin. 1954. [11] Girinszkij N. K. : A szivárgási tényező meghatározása. Goszgeologizdat. 1950. Filtration Conditions with AUowance to the Free Seepage Surface By Dr. G Karádi Cand. of Techn. Sc. Relying on publieation in the literature (Öllös, Aravin, Bolton, Nahrgang, Girinsky), as well as originál observations in the field, Eq. (4) is developed in accordanee with the straight line in Fig. 3 for calculating the height of the free seepage surface. The basic idea underlying this approach is to find a radius r

c within which the drop of the corresponding section of the drawdown curve, caleulatecl according to Dupuit's formula, equals the height of the free seepage surface. H3MEHEHHE OHJlbTPAHHOHHOrO PE>KHMA I1PH YMETE CBOBOJIHOPl IIOBEPXHOCTH cPMJIbTPAlIMM JJ-p r. Kapadu KaHfl. TexH. HayK no jiHTepaTypHMM aaHHbiM Apoeun, 3.ijieui, BOAmoH, Hapaam, rupuncKuü) H no CBOHM HATYPHBIM nccjieAOBamiHM aBTop npiiBOzuiT ypaBHemie (4) AJIH onpeflejiemiH BHCOTH CBOÓOHHOÍÍ noBepxHocra <j)HjibTpaitHH corjiacHO npflMoíí, n30Öpa>KeHH0Í! na ())iirype 3. ABTOP HCXOflHT 113 T0r0 ,(([)nr. 2), IITO Hy>KH0 OTbICKaTb TaKOll pa«nyc r

c, BnyTpn KOToporo YKJIOH jjenpeccnoHHon i<pnBOÜ, onpejtejieHHoií no ({LOPMYNE JJionyH, paBHsieTCH BbICOTe CBOŐO/JHOÜ nOBepXHOCTH (J)HJlbTpaitHH.