Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

5. szám - Dr. Rouse Hunter: Hidraulikai kutatások az Iowa-i egyetemen

202 Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. Hunter, R.: Hidraulikai kutatások között lép fel. Az Iowában folytatott határréteg­vizsgálatok kiterjedtek a kereszt- és hosszirányú görbület hatásának értékelésére, a csővezetékben lejátszódó áramlás és a határréteg jellemzői között fennálló összefüggés meghatározására, végül a mesterségesen előállított, különböző magasságú, alakú és sűrűségű érdesség-elemekkel végzett kísérletekre. Pillanatnyilag az egyszerű kockát vizsgáljuk azzal a céllal, hogy nagyságának és sűrűségének különböző statisztikai eloszlásaihoz megkeressük az ellenállási tényező értékét." A határréteg vizsgálatához szorosan csatla­kozik a leválási jelenségek tanulmányozása. Itt nem a szabad sugarak, az átbukó víz és a szuper­kavitáció esetére gondolunk (amikor a leválási felület szabad áramvonal és így a potenciálelmé­lettel leírható), hanem a leválás azon eseteire, amelyeket kifejezett nyíráseloszlás és energia­megsemmisülés egyedileg jellemez. A potenciál­elmélet ezért csak első, durva közelítésként alkalmazható. A másik oldalon, lamináris áramlás esetében a számítógépek használata kilátásba helyezte a Navier—Stokes egyenletek megoldását különböző egyszerű határfeltételek esetére, ame­lyeknél a határfelület vonalozásában hirtelen változások a leválás helyzetét meghatározzák. További vizsgálatok szükségesek annak eldönté­sére, hogy ez a megoldás milyen mértékben ter­jeszthető ki a viszkózus helyett a turbulens nyírás általánosabb esetére a folytonosság megszűnésének tartományában. Ugyanakkor a különböző állapo­tok kísérleti vizsgálata folyamatban van és az átlagos vízhozam és turbulencia mért értékeit pontosságuk ellenőrzése céljából behelyettesítjük az átlagos energia egyenleteibe. Ez idő szerint csak az átlagos energia és a turbulencia bekövet­kezésének átlagos üteme értékelhetők ki pontosnak nevezhető. módon, míg az energia megsemmisülé­sének mértéke olyan mérések alapján lenne értékelhető, amelyek túlzottan bonyolultak ahhoz, hogy általános esetben sikeresen legyenek végre­hajthatók. Nyilvánvaló, hogy a leválási zónában kelet­kező és a hidraulikában oly jól ismert örvénykép­képződés ilyen tanulmányozása megköveteli a turbulencia különböző elméleteinek ismeretét azok­kal a műszerekkel együtt, amelyek segítségével ezek az elméletek ellenőrizhetők és kiegészíthetők. Iowában ezeket az elméleteket inkább hasznosí­tottuk, mint fejlesztettük, mert elsősorban alkal­mazásuk bizonyos feladatok megoldására (mint a határellenállás és leválás) volt számunkra érde­kes, nem pedig matematikai jelentőségük. A folya­dékok mechanikájának talán éppen ez a területe az, amelyen a hidraulika a tudomány más ágaiban szerzett tapasztalatokat a legjobban képes hasz­nosítani . Ami a műszerezettséget illeti, kiterjedt az állandó hőmérsékletű hődrótos anemometer töké­letesítésére és alkalmassá tételére levegőben és vízben való használatra egyaránt ; a nyomódobo­zok adaptálására átlag és váltakozó értékek észle­lésére, végül olyan áramkörök kialakítására, ame­lyek közvetlenül leolvashatóvá teszik a váltakozó jel átlagértékét, az ahhoz viszonyított négyzetes középhibát, a jel négyzetes középértékének idő szerint vett deriváltját, vagy integrálját, végül két vagy több jel középértékének korrelációját. A műszerezés problémájának megkönnyítése he­lyett a turbulenciaelméletek egyszerű alkalmazása néha inkább megnehezíti azt. Az örvényzónákban például a turbulencia relatív intenzitása oly nagy, hogy a szokásos kapcsolások távolról sem kielé­gítőek és különleges technika kidolgozása válik szükségessé. A kérdések fenti sorozata — örvénymentes áramlás, határréteg kialakulása, leválás, folyadé­kok örvénylése és műszerezés — nemcsak az lowa-i intézetben, hanem az Amerikai Egyesült Államok sok más egyetemi laboratóriumában folyó kutatómunkát is jellemzi. Természetesen nemcsak ezeket a kérdéseket tanulmányozzuk, és további sorozatok is említhetők a legkülönbözőbb irányokban. A turbulenciavizsgálatok kapcsolód­nak olyan egymástól látszólag távoleső problémák­hoz is, mint az örvénykavitáció és a hordalék­szállítás. Az általános vízépítésben alapvető sze­repet játszik a hidrológiai kutatás a csapadék­beszivárgás, lefolyás-párolgás folyamat jelenségeit illetően. A határréteg elmélet — a turbulenciáról nem beszélve — alapvető jelentőségű a párolgás szempontjából és a párolgás viszont sok közös vonást mutat a levegő-elragadás és hőátvitel jelenségével. A többfázisú áramlás vagy fajsúly szerinti rétegződéssel lejátszódó áramlás problé­mája az egyfázisú folyadék, vagy egyrétegű áramlás problémáját pusztán megsokszorozza. A hullámmozgás végül — a turbulenciához hason­lóan — több szakterületet érint, mivel szerepet játszik benne a folyadék valamennyi tulajdonsága és jelentősége a tudomány sok ágában, így a gépészetben, elektromosságban, termodinamiká­ban, akusztikában sőt az orvostudományban is (a kosütésnek az artériákban lejátszódó megfele­lője) nagy. A fenti kérdéseket részletesebben ki­fejtettem 1962-ben megjelent „Az amerikai hidrau­likai kutatás irányzata"c. tanulmányomban, amelyet az Iowa-i intézet készségesen az érdeklő­dők rendelkezésére bocsát. Az Intézet dolgozóinak létszáma közel negyven. Közülük hat tudományos minősítéssel rendelkezik (egy tanársegéd, két adjunktus és három nyilvános rendes tanár). Az állandó személyzethez tartozik még tíz műhelybeli dolgozó is. Itt dolgozik ezeken kívül fél vagy teljes állásban mintegy húsz tovább­tanuló mérnök, akik kandidátusi, vagy doktori mun­kájukon dolgoznak és mint az Intézet kutatási témá­ival foglalkozó gyakornokok tartják el magukat. A továbbtanuló csoportunkban jelenleg 15 ország képviselteti magát : Ausztrália, Kanada, Kína, Kolumbia, Equador, Anglia, Franciaország, Németország, Görögország, India, Japán, Luxem­burg, Pakisztán, Törökország, Uruguay és termé­szetesen az Amerikai Egyesült Államok. Az Inté­zet alkalmazottait a télen jelentkezők 60 vagy afölötti számából szokta kiválasztani. Hosszú idő telt el azóta, hogy névsorunkban magyar hallgató szerepelt. Szívesen fogadnánk el tovább­tanuló mérnökök, vagy laboratóriumi kutatók jelentkezését Intézetünk félállásos helyeire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom