Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
1. szám - Herke Sándor: A belvízrendezés szerepe a szikesek sajátságainak változásában a Duna–Tisza közén
18 Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. Herke S.: A belvízrendezés szerepe a szikeseknél 3. táblázat A lúgosság' és a sótartalom csökkenése a Duna—Tisza közötti meszes szódás szikes talajban a természetes csapadék hatására (Kísérlet helye : Szúnyog) Mélység pH Lúgosság Összes só [cm] : szóda [° 0] . [°o] üsérlet kezdet én, 1952. ősz 0—20 9,25 0,36 0.39 20—30 9,38 0,48 0,93 30—40 9,40 0.47 1.01 40—50 9,37 0,38 0,83 50—60 9,25 0,31 0,32 1 év után, 1953. ősz 0—20 9,30 0,28 0,18 20—30 9,40 0.33 0,21 30—40 9,40 0,34 0,21 3 év után, 1955. ősz 0—20 9,25 0,24 0.16 20—30 9,38 0,27 0,17 30—40 9,38 0,26 0,17 7 év után, 1959. ősz 0—20 9,20 0,18 0,16 20—30 9,40 0,26 0,21 30—40 9,37' 0,25 0,20 40—50 9,32 0,19 0,16 50—60 9,30 0,12 0,08 Lugossóg pH szóda % Ősszessó % KÍSÉRLET KEZDETÉN, 1952. ŐSZ 8,5 9,0 9,5 0,2 OA 0,2 0,4 OS 0,8 1,0 8,5 9,0 9,5 1EVUTAN, 1953. OSZ 0,2 OÁ 0,2 OA 0,6 0,8 1,0 0,2 OA 0,6 0,8 1,0 8,5 9,0 9,5 7 EV UTAN, 1959. OSZ 0,2 OA 0,2 OA 0,6 0,8 1,0 i i ,,. _i—i—i—.—i—i— Egyik kísérletben a gyepterületet talaját 20 cm mélyen ásással megmunkálva egy év alatt csupán a természetes csapadék hatására az egész talajszelvényben a sótartalom 0,2% körülire csökkent, vagyis egy év alatt annyira csökkent, hogy a következő hat évben lényeges csökkenés nem ment végbe (3. táblázni, 2. ábra). A talaj sótartalma 0,1—0,2%-ra vagy még kisebbre is kilúgzással aránylag könnyen lecsökken. A sótartalom csökkenésével azonban nem javul meg, nem lesz szántóföldi növénytermesztésre alkalmas, mert a kilúgzással főleg a szabad állapotban levő, vízben oldható sók távoznak el, az aclszorbciós komplexusban ellenben továbbra is a Na az uralkodó. Ennek következtében a kilúgzott talaj bár kissé sós, mégis kedvezőtlen fizikai tulajdonságú és erősen lúgos. Előfordul, hogy a kilúgzás után a kedvezőtlen fizikai tulajdonság fokozottabb mértékben jelentkezik, mert a sók koaguláló hatása csökken, vagy meg is szűnik. A kilúgzás elősegítése rizstermesztéssel Rizstermesztéssel kapcsolatban azonban lényegesen nagyobb mértékű kilúgzás, talajjavulás érhető el [4]. A kísérleteinkben azt tapasztaltuk, hogy egyes kevésbé kötött homokos vályog meszes szikes kémiai ós fizikai tulajdonsága több 2. ábra. A lúgosság és a sótartalom csök-kenése a Di'ina— Tisza közötti meszes szódás szikes lala jban a természetes csapadék hatására A felső 20 cm minden évben megmunkálva. A kísérlet helye : Szúnyog Abb. 2. Verminderung des Gehalts an Salzen und der Alkalizitát auf den kalkhaltigen Sodaböden des Gebiets zwischen Donau und Tisza auf Einwirkung der natiirlich en Niederschlage Fig. 2. Decrease of alkalinity and salt content in the limy, sodic-saline soil of the Danube—Tisza region under the influence of natural precipitation évi rizstermesztés után annyira megváltozik, hogy különböző gazdasági növények (búza, árpa, zab, répa stb.) is termeszthetők közepes jó eredménnyel. Ez valószínűleg nem csupán víz hatása következtében jön létre, hanem szerepe van ebben az élő és elhalt korhadó rizsgyökereknek is. A talajban C(J 2 fejlődik és különböző szerves savak keletkeznek. Ezek csökkentik a lúgosságot, oldólag hatnak talajban levő CaC0 3-ra és az oldatba kerülő Ca(HC0 3) 2 és egyéb Ca vegyületek Ca-ja kisebbnagyobb mértékben kicseréli az adszorbeált Na-ot. Ennek következtében a talaj lúgossága kisebb, a fizikai tulajdonsága kedvezőbb lesz. Pl. Szúnyogon olyan meszes, szódás talajon végzett kísérletünkben, amelynek mint gyepnek az uralkodó növénye Puccinellia volt. több évi rizstermesztés után a búza, zab, árpa, kukorica is közepesen jól fejlődött.
