Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

4. szám - Dr. Schmidt E. Róbert: A vízföldtani kutatások 9 évtizede a M. Áll. Földtani Intézetben

Schmidt E. R.: A vízföldtani kutatások 9 évtizede Hidrológiai Közlöny 1964. 4. sz. 175 Kiskunhalas, Mélykút, Mórahalom, Póly, Szeged (Felszabadulás TSZ.). Tiszántúl : Berettyóújfalu (strandf. 1.), Berettyóújfalu (strandf. II.), Békés (fürdő), Békés (fürdő 1963-ban fúrva), Békéscsaba, Békósszentandrás, Csongrád, Debrecen, Dévaványa, Eperjes (Len-Kendergyár I.), Eperjes (Len-Kendergyár II.), Fehérgyarmat, Földes, Gyoma I., Gyoma II., Gyopárosfürdő, Gyula I., Gyula II., Hajdúböszörmény I., Hajdúböszörmény II., Hajdúnánás, Hódmezővásárhely, Kaba, Karcag, Kisvárda, Kornádi, Kunhegyes, Makó, Mátészalka, Mezőberóny, Mezőtúr, Nagylak I. (Kendergyár), Nyíregyháza (Sóstó II.), Nyíregyháza (Sóstó I.), Nyíregyháza, Orosháza, Püspökladány, Sarkad, Szarvas, (Halkísérleti Áll.), Szarvas (Vízmű II.), Szeged (Újszeged, Ligeti Ny-i része), Szeged (Partfürdő), Szeged (Újszeged, Haladás TSZ), Szegvár, Szentes, Szolnok, Tiszacsege, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Törökszentmiklós. A hévizfeltárási lehetőségekre nézve pedig még a következő esetekben ill. helyekre kértek és dolgoztunk ki szakvéleményeket: Budapest : I. ker. Tabán, III., Csillaghegy, IV., Duna Cipőgyár, VII., Royal-szálló, VIII., Kossuth-Akadémia, VIII., Vasas Sc. Sporttelep, IX., Dandár-Vaskapu u., X., Népliget, XIII., Csavargyár, XIV., Paskál-malom, XXII., Budafoki Sportuszoda. Dunántúl : Almásfüzitő, Csurgó, Drávaszabolcs, Dunaföldvár, Fertőd, Fonyód, Harkány, Hévíz (Belügyi üdülő), Hévíz (Gyógyfürdő), Kaposvár, Keszthely, Komárom (Strandfürdő), Komárom (Len-Kendergyár), Máriagyüd, Mohács, Nagybajom, Pécs, Sellye, Sopron, Tamási, Tapolca, Tolnanómedi, Zalaegerszeg. Duna—Tisza-keze és Felvidék : Baja (Pandur-sziget), Baja (Gőzfürdő), Bácsalmás, Cegléd, Dávod, Eger, Harsány, Jászfónyszaru, Kalocsa, Kazincbarcika, Kál, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Mátraderecske, Mezőkövesd, Miskolc (Aug. 20. strandf.), Miskolc (Egyetem),Miskolc-Tapolca, Miskolc (Virágkertószet), Ózd, Petőfibánya, Sátoraljaújhely. Szeged (Patyolat V.), Szeged (Mátyás tér), Szeged (Textilművek), Szeged (Vágóhíd), Szerencs, Szolnok (MÁV-kórház), Szolnok (Vágóhíd), Üllő, Vác, Nagyhalász (Kendergyár). Tiszántúl : Csenger, Cserkeszöllő, Füzesgyarmat, Hódmezővásárhely, Kenderes, Kisújszállás (strandf.), Kisújszállás, Kisvárda, Kondoros, Makó, Mezőhegyes, Mindszent, Nagylak, Nyíregyháza (fürdő), Szarvas, Szeged (Újszeged, Kendergyár), Szeged (strandf.), Szeghalom, Szentes, Szentes (Új-Barázda TSZ), Tiszacsege, Tótkomlós, Újfehórtó, Újkígyós. Kúttechnika, hidrológia, vízgazdálkodás, készletbecslés, műszaki földtan Behatóan foglalkozott az Osztály irodalmilag is : az artézi kutak helyes kivitelezésének és gazdaságos üzemeltetésének számos kérdésével, a gázos kutak törvényszerűségeinek kimunkálásával, az önzáró és a különböző vízemelő szerkezetekkel stb. A közelmúltban is több intézeti kezdeményezés talált kedvező fogadtatásra a hidrogeológusok és vízgazdálkodók körében. Igv pl. a vízföldtani tájegységekre vonatkozó tanulmány, amelyet egy éven belül Bélteky L. és Juhász J. is alapul vett hasonló irányú vizsgálataihoz. Egyre finomítva pedig továbbra is a vízgazdálkodásnak egyik kutatási területe és bázisa lesz. A mélységi vizek nyomásállapotával és utánpótlódásával az Atlaszban felvetett kérdések és megállapítások is sok embert sarkalltak, sajátos célkitűzésekkel bár, a vizsgálatok megismétlésére, sűrítésére (Szebényi L., Urbancsek •/., Simon />., Rónai A.). Sajnos ezek sem terjedtek túl az Alföldön és nem mindig vették figyelembe a hidromechanika, ill. a hidraulika törvényszerűségeit, a terepszín, a litológiai viszonyok, a pleisztocén fekü és a nyugalmi vízszín vélt kapcsolatainak megállapításánál. Az artézi vízkészletek becslése terén hazánkban 1952-ben történtek az első lépések, amikor is az Osztály, számbavéve az artézi kutakat, összeállította a lehetséges termelési készleteket. A későbbi években, amikor ezt a munkát az OFF-ben működő Ásványvagyon Bizottság vette át, abban az Osztály képviselője is állandó bizottsági tagként résztvett. Egyúttal pedig a Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai és Vízellátási Szakosztályában megszervezte és vezette azt a munkabizottságot, amely az OFF és az OVF felkérésére társadalmi munkában felmérte a földalatti víz vagyont. A földtani és műszaki diszciplínák határmezsgyéjén mozgó mérnök geológia vonalán is sok kezdeményezés történt és javaslat hangzott el az Osztály részéről. A 30-as évek közepétől kezdve többek között lejtőcsúszások, suvadások és azok megakadályozásának kérdései, bányabiztonsági és termelési kérdések, földalatti építkezések, továbbá víztárolókkal, duzzasztóművekkel kapcsolatos konkrét feladatok gyakran szerepeltek munkaprogramunkban (pl. Ferencz K., Szebényi L., és Láng G.). Oktatási, társadalmi és patronáló munka A hivatalos kutatói tevékenységen túlmenően az Osztály tagjai mindenkor élénken résztvettek a különböző társadalmi, egyesületi, oktatói és patronáló munkákban is. így pl. a Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai és Vízellátási Szakosztályának, valamint különböző munkabizottságainak 10 éven át az Osztály adott elnököt és részben titkárt. Külföldi meghívásra a megadott vízföldtani és hegységszerkezeti kérdésekről előadásokat tartottak: az NDK Geológiai Társulatában Erfurtban, Wien-ben az Olajtudományi Társulatban, Halle-ban az Egyetemen, Berlinben a Tudományos Akadémián stb. Különböző nemzetközi kongreszszusokon és ülésszakokon is aktívan résztvettek. Oktatási vonalon az Osztály képviseltette magát a bányamérnök-képzésben, a mérnöki továbbképzésben, a szakmérnök-képzésben és a geológus technikus képzés vonalán. Patronáló vagyis társadalmi munkában nemcsak egyes vízkivételi művek, hanem egész község (Tápiószentmihály, Láng G.—Fodor T.-né), járás (Dabasi, Fodor T.-né) és megye (Szolnok) vízföldtani viszonyainak, ill. csőkutas öntözési lehetőségeinek kidolgozásával és térképszerű ábrázolásával nyújtott az Osztály tudományos alapot a mindenkori és főleg a távlati mezőgazdasági öntözési program megtervezéséhez és végrehajtásához. Keresettek az Osztály tagjai vagy volt tagjai külföldön is. Négv kontinensen jártak eddig szer-