Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
4. szám - Vancsó Imre: A csapadék mennyiségének előrejelzése
Vancsó 1.: A csapadék mennyiségének előrejelzése Hidrológiai Közlöny 1964. 4. sz. 171 A legutóbbi évek adatai 7 hónapos periódust mutatnak (3. ábra). Kellő óvatossággal ezt a szakaszosságot előrejelzésre is használhatjuk. A 4. ábrán a mátraszentlászlói évi csapadékösszegek idősorát tüntettük fel. A rövididejű adatsor 3 éves periódust sejtet. Az adatok alapján megállapítható, hogy az 1950, 53, 56, 61. évek csapadéka 530—740 mm, az 1951, 54, 57, 59, 4. ábra. Mátraszentlászló évi csapadékösszegei 1950—1962 Queypa 4. Todoebte cyMMapnbie ocadKU MampaceHmAacjio Fig. 4. Annual precipitation volumes at Mátraszentlászló from 1950 to 1962. 62. évek csapadéka 660—820 mm, az 1952, 55, 58, 60. évek csapadéka pedig 920—1120 mm között volt. Ha e rövididejű adatsorból következtethetnénk a jövőre, úgy 1963-ban Mátraszentlászlón 920—1120 mm, 1964-ben 530—740 mm közötti évi csapadékösszeg várható. 8. A tavaszi csapadékösszeg íéléves időelőnnyel való előrejelzése Drogajcev szovjet kutató a hideg és meleg légtömegeknek a légkörben végbemenő meridionális vándorlását vizsgálta [10]. Az alacsony földrajzi szélességeken a napsugárzásból eredő hőfelvétel felülmúlja a kisugárzás hőleadását. Magasabb szélességeken viszont a napsugárzás nem tudja a kisugárzás hő veszteségét pótolni. A napsugárzás a hőkisugárzással kb. a 36. szélességi kör közelében van egyensúlyban. Az alacsonyabb szélességi körök környékének hő többlete lég- és tengeráramlások útján eljut a magasabb szélességekre. E légköri cirkulációt létrehozó ciklonok és anticiklonok a párában gazdag meleg levegőt északra, a szárazabb hideg levegőt eléli irányban szállítják. A hőcserében résztvevő hőmennyiség 2 külön részből áll : 1. az ún. nyilt hőből, ami a hőmérséklet (T) és a levegő állandó nyomáson vett hőkapacitása (Cj,) szorzatából számítható : C p T. 2. A levegő páratartalmának rejtett hőjéből, ami a Q • L szorzattal fejezhető ki (ahol Q a levegő fajlagos nedvességtartalma és L a párolgás rejtett hője). Ezek a hőkicserélődési folyamatok legnagyobbrészt az 500 mb-os nyomású felület alatt játszódnak le. Ezért a hőszállítások irányának és intenzitásának követése céljából elkészítik az 500/1000 mb-os relatív topográfia térképeket ; amelyeknek izometrikus vonalai megadják az 500—1000 mb-os nyomású felületek közti távolság alakulását. Ezeknek a térképeknek feldolgozásánál Drogajcev úgy találta, hogy a tél elején a szárazföldek és a tengerek között jellegzetes helyeken hideg és meleg gócok helyezkednek el. A következő évtavaszi csapadékösszege és a téli hideg és meleg gócok helyzete között kapcsolatot talált. E kapcsolat Drogajcev szerint a monszunális cirkuláció féléves változására vezethető vissza. Megállapítása szerint, ha a hideg gócok és teknők Magyarországtól Északnyugatra a meleg gócok és gerincek Délkeletre helyezkednek el, a tavaszi hónapok csapadékösszegének anomáliája pozitív lesz. A hideg és meleg gócok ellentétes elhelyezkedése esetén a csapadókösszeg kisebb lesz, mint a sokévi átlag. Az összefüggés számadatokkal igazolt és korrelációszámítással levezetett összefüggése szerint az R területi csapadékátlag R = 1,008-7) — 37,7 ahol I) - A — tí a hőszállítási indexkülönbség. ,,A" a délkörmenti hőszállítás indexe a Magyarországtól délkeletre fekvő gócokra, ,,B" a tőlünk északnyugatra elhelyezkedő gócokra számítva. A kapcsolat szorosságára jellemző korrelációs együttható értéke 0,81 volt. A 80%-os beválási valószínűségű módszert Drogajcev már több éve használja és a hazánk területére érvényes előrejelzéseket a Szovjetunió előrejelzési intézete (CIP) minden évben számunkra is megküldi. 9. Összefoglalás Tanulmányunkban ismertetni kívántuk a csapadék hosszabb idejű előrejelzésénél felhasználható módszereket : 1. Bemutattuk a dinamikus klimatológia módszereit, amelyek segítségével az esőzések, árvizek veszélyére lehet figyelmeztetésszerű előrejelzést kiadni. 2. Ismertettük az Intézetben Budapestre kidolgozott sikeresen alkalmazható 10 napos előrejelzési módszert, amely a napfolt-tevékenység és a meteorológiái tényezők szoros kapcsolatán alapul. 3. A nagyobb időelőnyű előrejelzés legelterjedtebb módszere a periódus-analízis, amelynek alkalmazása azonban további részletes vizsgálatokat követel. 4. Végül röviden megemlékeztünk Drogajcev módszeréről, amelynek eredményeit az Intézet egyes munkáinál már használja. (A lefolyás hosszúidejű előrejelzésére, a Balaton tavaszi vízállásának előrejelzésére, és a jövőben is használni fogja.)
