Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
1. szám - Herke Sándor: A belvízrendezés szerepe a szikesek sajátságainak változásában a Duna–Tisza közén
14 Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. A belvízrendezés szerepe a szikesek sajátságainak változásában a Duna—Tisza közén H E R K E SÁNDOR* következtében erősen meszes Mg-os szikes talaj alakul ki. Ilyen sok van. Amikor szóda is képződik a Mg is kiválik karbonát alakjában és erősebben szikes sós szódás talaj alakul ki. A szikesek túlnyomórésze ilyen jellegű. Kísérletileg beigazoltam, hogy még a Dunavíz is elszikesítheti a talajt. Az alacsonyabb fekvésű részeken azonban nemcsak Duna-víz volt. Itt gyűlt össze a hátasabb részekről lehúzódó víz is és időszakonként a talajvíz szintje is a talaj felszíne fölé emelkedett. Ezek a vizek pedig lényegesen több Na-ot és viszonylag kevesebb Ca-ot tartalmaznak, mint a Duna-víz. Belvízrendezés, leesapolás Az 1920-as években a Duna—Tisza közének dunavölgyi részén nagyarányú csatornázást, belvízrendezést, lecsapolásokat végeztek. * Azóta nemcsak a felszíni vizek nagvrésze folyik le a csatornákon a Dunába, hanem valószínűleg a talajvíz szintje is mélyebbre süllyedt. Ugyanis itt a mélybevágású csatornák, ha kevés víz van bennük, leszívó hatást fejtenek ki a talajvízre. A felszíni vizek levezetését, a gazdaközösség kezdetben ellenszenvvel fogadta, a bel vízlevezető csatornát „Átokcsatorna" névvel illeték. Azt mondták, hogy a leesapolás tönkreteszi a gyepeket — a vizes területek egyrészének helyén a leesapolás után kopár szikesek maradtak vissza. Ezek a vádak személyes meggyőződésem szerint csak részben feleltek meg a valóságnak és csak átmeneti állapotok voltak. A lecsapolások mélyreható hasznos változást hoztak létre a szikesek sajátságaiban is. Eltekintve attól, hogy a talaj hasznosításnak előfeltétele a víz felett uralkodás, ezért első teendő a belvízrendezés, a felszíni vizek levezetése, de azért is szükségesek, mert a dunavölgyi szikesek túlnyomórésze a felszíni vizek bepárolgása következtében keletkezett. Szikesek keletkezése a Duna—Tisza köze dunavölgyi részein A Duna—Tisza közének dunavölgyi részén a szikesek Bugyi—Kunszentmiklós—Fülöpszállás— Akasztó vonalában fordulnak elő, általában alacsony fekvésű területen. Itt a talaj elszikesedésében a Na-sók felhalmozódásában a magas talajvíznek, de főleg a felszíni vizek bepárolgásának volt fontos szerepe [1]. A magashát (homokhát) vízválasztótól nyugatra az alacsonyabb szintű területek nagy részén a homokot iszapos lösz fedi. Vastagsága északon 0,5—1,5 m, délen 1,5—2,5 rn. Alatta mindenhol több m vastag homok, kavicsos homok, kavics van [2], A Duna az áradásai alkalmával a magashátig az alcsonvabb szintű területeket évezredeken át elöntötte. A leapadása után azonban a víznek csak egy része folvt vissza a Dunába s az alacsonyabb szintű helyeken visszamaradt vízből Bugvi—Kunszentmiklós — Fülöpszállás — Akasztó vonalában kisebb-nagyobb vízállások egész sorozata keletkezett. A vizük elpárolgott, a vízállások egy része időnként ki is száradt. Ha a talaj felszínén évente csak kb. 20 cm víz réteg párolog el, több ezer év alatt még akkor is nagy mennyiségű Na-só halmozódik fel, ha a víz kevés Na-sót tartalmaz. Vizsgálataim szerint még a Duna vize is szikesedést hoz létre, ha a talaj felszínén nagy mennyiségű víz párolog el, bár kevés Na-sót és viszonylag sok Ca-ot tartalmaz [1], A kísérlethez használt Duna-víz szárazanyag tartalma 277 mg/l. Kation Duna-vízben Duna-víz száraz maradékának vizes oldatában Na e. é K e. é Mg e. é. : Ca e. é 14,0% 2,2% 33,0°,, 60,8% 37,1% 5,4% 52,8% 4,7% A Duna-vízben a Ca túlnyomórésze Ca(HC0 3) 2 alakjában van jelen. Ezért a bepárolgásánál a Ca nagyrésze CaC0 3 alakjában kiválik és az megnöveli a talaj karbonát tartalmát. A szárazmaradék vizes oldata pedig az adszorbeiós komplexus Mg és Na tartalmát növeli meg. Ezek * Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Szeged. A szikes talajok sajátságainak megváltozása a felszíni vizek levezetése után A belvízrendezés, a felszíni vizek levezetése, a talajvíz szintjének süllyedése a szikes talajok sajátságaiban, jellegében, valamint a szikes talajú gyepek természetes növényzetében lényeges változást hozott létre. * A lecsapoló csatornázást az 1920-as években, főleg a 2-ik felében a ,.Pestmegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat" végeztette. Miniszteri biztosa Rohringer Sándor, igazgató főmérnöke Lupkovics Brúnó volt.
