Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

3. szám - Fekete András: Az esőztető rendszerek üzemi és művelési egységeinek kialakítása

Fekete A.: Az esőztető rendszerek üzemi kialakítása Hidrológiai Közlöny 1964. 3. sz. 107 változat felvonulási és elvonulási munkájában igen eltérő igény jelentkezik. A 2c ábra szerinti szárnyvezetékelrendezés esetén a felvonulás és elvonulás, mivel mindkét művelet útról történik, lényegesen kevesebb munkát jelent, mint a 2b ábra szerinti elrendezés. (Megemlítjük, hogy a 2. sz. szárnyvezetékek felszerelését és elszállítását az útról történő keresztszállítással vettük figyelembe.) Az öntözés üzeméhez szükséges munkamennyiség azonban — bár a mozgatandó szárnyvezetékek száma mindkét esetben azonos — a 2b ábra szerinti szárny vezetékelrendezés esetén alakul kedvezőbben. Az eltérés azzal magyarázható, hogy a 2c ábra szerint elhelyezett szárnyvezetékek áttelepítése egyik állásból a másikba 48 m-re történik, azaz kétszeres távolságra, mint az előző telepítési formában. A munkamennyiség ezért adódott kétszer akkorára, mint az előző esetben. Az eddigiek alapján megállapíthatjuk, hogy a szárnyvezetékek koncentrált elhelyezése üzemi szempontból hátrányokat rejt magában, ezért a két változat közül a 2b ábrán látható megoldást tartjuk kedvezőbbnek. A gépesített szárnyvezetékáttelepítés esetén azonban a koncentrált szárnyvezeték elrendezés alkalmazása is megfontolandó. Úthálózat szempontjából mindkét telepítési forma azonos. A 3. ábrán az 50%-os szerelési tartalékkal ellátott (4 + 2) üzemi elrendezésnek három változatát mutatjuk be. A 3a ábrán két-két szárnyvezeték mindig ugyanarról a hidránsról üzemel. A szárnyvezetékek elrendezésének ez a módja a jelenleg gyártott hidránsokkal nem valósítható meg, mivel azokban a két szárnyvezeték vízhozama meg nem engedhető veszteséget okozna. Ezt a megoldást hidraulikai és beruházási szempontból nem mondhatjuk a legkedvezőbbnek, de feltétlenül foglalkozni kell vele, mert üzemi szempontból viszont a, mm 19* 24 = 456 i ® J? igen előnyösnek látszik. Előnyei gépesített csőszállítás esetén még fokozottabban jelentkeznek. Alkalmazási lehetősége további vizsgálatot igényel. A 3b ábrán a szárnyvezetékek ellenkező irányban haladva üzemelnek. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy általában egy hidránsról egyszerre csak egy szárnyvezeték üzemel, Előfordul azonban az is, hogy az 1. és 3. szárnyvezetékei egy hidránsról kell üzemeltetni. A 3c ábrán vázolt szárny vezeték elrendezés az olasz A. P. I. cég javaslata. Ez a megoldás, azért készült, hogy üzem közben két szárnyvezetéknek egy hidránsról történő működtetése elkerülhető legyen. Ez a megoldás azonban két szárnyvezeték keresztirányú telepítését igényli. A keresztirányú csőtelepítést, amely tetemes munkamenynyiséget jelent, feltétlenül kerülendőnek tartjuk, ezért ezt az üzemelési megoldást nem tartjuk megfelelőnek. Megjegyezzük, hogy hidraulikailag a b és c változat azonosnak mondható és kedvezőbb az a változatnál. A 4. ábrán a 100%-os tartalékszárnvvezetékkel felszerelt üzemi változatokat mutatjuk be (3 + 3, 4+4, 6 + 6). Megjegyezzük, hogy tanulmányunkban ezeknek a változatoknak a részletes üzemi vizsgálatával nem foglalkozunk, mert előnyeik és hátrányaik az eddigiek alapján egyértelműen elbírálhatók. Az eddigi vizsgálataink alapján megállapíthatjuk, hogy a gyakorlati feladatok megoldása során, jelenlegi adottságaink között, elsősorban a 2a, 2b, 3b, 4a és 4b ábrán látható üzemi egységeket kell figyelembe vennünk. Ezek az üzemi egységek F = 36—72 kh nagyságúak és öntözésüket 2 + 1, 2 + 2, 3 + 3, 4 + 2 vagy 4+4 szárnyvezetékkel oldhatjuk meg. Hosszúságuk 432—864 m között változik. i i —(D—; 4*2 \ ®— b, c, i —®— i F-12 kh; i = 8 mm Jó; h'Wmm 3. ábra. Üzemi változatok 4+2 tartalékszárnyvezeték alkalmazásakor <t>uzypa 3. npou3eodcmeeHHbte eapuanmbi npu pe3epenux doitcdeeux KpbiAax 4+2 Fig. 3. Operation alternatives in the case of 4 + 2 standby branch pipelines