Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

3. szám - Dobos Alajos: Esőztető öntözési egységek vizsgálata

102 Hidrológiai Közlöny 1964. 3. sz. Dobos A.: Esőztető öntözési egységek Megjegyezzük, hogy a 2—4 db cső egymás mellé fektetése sok szempontból bírálható lenne, tény viszont, hogy az egymás mellé fektetést, adott területek esetében, a csővezetékek megfelelő szétágaztatásával esetenként el is lehetne kerülni. Ezekkel a kérdésekkel részletesebben nem foglalkoztunk, hanem áttértünk a gazdaságosabb megoldások felé vezető fokozatos közelítés következő lépcsőjére. 3. A harmadik változatcsoport vizsgálata Az előző 2. alatti vizsgálatok eredményei, ha még esetenként gazdaságosabbak is valamivel, mint az 1. alattiak, semmiképpen sem látszanak műszakilag megnyugtatónak (a 3—4 db cső egymás mellé fektetése sok nehézséget jelentene stb.). Kézenfekvőnek látszott néhány változatot kidolgozni a 72 kh-nál kisebb üzemi egységekből felépített öntözési egységekre is, azért, hogy a fővezetékek számának növelésével, az egymás mellé fektetendő nyomócsövek száma csökkenjen. Az újabb 45 esőztető egységet, amelyet a 4. ábrán ismertetünk, 36 kh nagyságú, 2+1, vagy 2 + 2 szárny vezetékkel öntözhető üzemi egységből alakítottunk ki. A vizsgálat eredményeit a megvizsgált esőztető egységek fővezetékeinek összköltségével hasonlítottuk össze. A fővezetékek összköltsége az előzőekhez képest emelkedett (a mellékvezetékek összköltsége, vizsgálat nélkül is kimondható, hogy csökkent). Mivel főfeladatunknak csak a fővezetékek leggazdaságosabb és hazai feltételek között megvalósítható megoldásait tekintettük, egyelőre ezt az utat nem folytattuk tovább. Megjegyezzük azonban, hogy az itt kapott eredmények értékesek, mert azt igazolják, hogy az esőztető egységek összköltségét valóban a különböző nagyságú üzemi egységek figyelembevételével kell elbírálni. 4. A negyedik változatcsoport vizsgálata Az azbesztcement nyomócsövekre vonatkozó gazdaságossági vizsgálatok azt mutatták, hogy a műszakilag még megoldható, 600—800 mm átmérőjű nyomócsövek gyártása is indokolt lehet, mert jóval olcsóbb, mint a hasonló méretű acélcsövek. Az előzőek alapján a következőket állapíthatjuk meg: a) A 600—800 mm átmérőjű azbesztcement nyomócsövek gyártására az esőztető öntözési egységek létesítése érdekében valószínűleg szükség lesz. Erre vonatkozóan jelenleg még nem adhatunk határozott állásfoglalást. b) Az összköltség szempontjából a 2—3 db 500 mm átmérőjű, egymásmellé fektetett nyomócső helyettesítheti a nem gyártott, de elméletileg létező, 600—800 mm átmérőjű azbesztcement csövet. c) Az acélcsővezetékek alkalmazása, amely esetleg korrózió szempontjából sem lenne egyészen megnyugtató, úgy látszik, hogy gazdaságossági szempontból csak rendkívül indokolt esetben engedhető meg. Az eddigi vizsgálataink alapján az a véleményünk, hogy jelenlegi adottságaink között, a 2 db egymásmellé fektetett 500 mm átmérőjű azbesztcement csővezeték alkalmazása még gazdaságosnak mondható. Az ilyen feltételek alapján összeállított negyedik változatcsoport, amelyet az 5. ábra szemléltet, már csak 29 vizsgálandó változatot tartalmaz. Megjegyezzük, hogy a 29 változatot hidraulikai és gazdaságossági vizsgálat alapján, 44 részletesen vizsgált változat közül választottuk ki. A következő lépésben pedig ezek közül is elhagytunk újabb 6 változatot. Maradt tehát végeredményben 23 változat. Ezzel a megvalósításra egyáltalán javasolható, 72 kh-as üzemi egységekből álló esőztető egységek tartományát lehatároltuk. Fontosabb adataikat, az áttekinthetőség megkönnyítése érdekében az 1. táblázatban is összefoglaltuk. 1. táblázat Terület nagysága [kh] 864 1296 1728 2592 3456 3888 4320 5184 Üzemi egységek száma [db] 12 18 24 36 48 54 60 72 Változatok száma B [db] Összesen : 11 A táblázat adatait áttekintve,megfigyelhetjük, hogy a vizsgált esőztető egységek területe még mindig 864—5184 kh között váltakozik. A területek nagyságát egyelőre nem kívánjuk csökkenteni, mert az általános érvényű megállapításaink kidolgozásához ekkora tartományra feltétlenül szükségünk lesz. ,A" szivattyú elhelyezés — ,B" szivattyú elhelyezés —e— ,C" szivattyú elhelyezés 0 6[xmkhJI2 [Kh] CS| § tt 48 ^ <N| 3" 2? 10. ábra. Összköltség alakulása a gyakorlati szempontból legmegfelelőbb változatok esetén (Puzypa 10. H3MeneHue oőufux 3ampam y eapuanmoe, n6Anwufuxcn HauöoAee nodxodHUfUMU c moiKU 3penu!t ocyuiecmeAeHuii Fig. 10. The trend of totál costs for the practicaUy most suitable alternatives